Erre mit mondjak, mert rosszul esik, de nem akarok sárkány lenni?

Nem mondom, hogy az én párkapcsolatom az etalon, de nálunk ez fel sem merülne lehetőségként. Külön buli, persze. Külön alvás úgy, hogy nem is ismerjük akinél a másik alszik?! Kizárt. Ez nem feltétlen bizalmi kérdés, hanem aki ennyire jó cimbije a páromnak, azt már nyilván ismerem.

De pl. a farsangi buliba én nem szerettem volna menni, mert borzasztó fáradt voltam, de mégis "kénytelen voltam", mert párom azt mondta, nélkülem nem megy, úgy nem lenne az igazi. Viszont láttam rajta, hogy nagyon szeretne.

A megtiltás dolog meg szerintem olyan, hogy oda-vissza figyelembe vesszük a másik érzéseit. Tehát ha ő látja rajtam, hogy nem örülök neki, ha ő elmenne, akkor nem megy, ha én látom rajta, hogy nagyon szeretne menni, nem akadályozom meg. Már csak az a kérdés ki szeretné jobban a dolgot. Végül is a párkapcsolat folyamatos kompromisszum kérdése.

Ennél a konkrét esetnél, nem örülnék neki, ha a párom elmenne, mert kicsit önző vagyok, de ha az állapotomból kifolyólag én nem mehetek ereszd el a hajamat buliba, akkor a párom is hozhat annyi áldozatot a csapatért, hogy nem fájdítja a szívem, ha már nem neki kell kihordania és megszülnie az amúgy KÖZÖS gyereket.

Ebben az esetben azt tartanám elfogadhatónak, ha az utolsó vonattal/busszal hazajönne. HA meg túl késői a buli, el se menne. Igen, önző vagyok, de miért csak a nő szívjon, mert terhes?!

Az én férjem el sem menne így, max akkor ha rokonoknál lenne hol aludnia...

Én ebben a felállásban nem örülnék, pedig terhes sem vagyok. Szerintem pontosan mondja meg, hogy kinél alszik...és ha nem tűnik gáznak, akkor hagyd rá. Reméljük nem csinál semmi olyat, amit nem kéne..

Tényleg senki más nem érzi, hogy ez mennyire nevetséges?

"pontosan mondja meg, hogy kinél alszik"

"Reméljük nem csinál semmi olyat, amit nem kéne.."

Most a pasijáról beszélünk, vagy a tizenéves gyerekéről?

"Most a pasijáról beszélünk, vagy a tizenéves gyerekéről?"

Már már nem a pasija, hanem a férje.

Ha a pasim, akivel csak úgy együtt lógunk, csak úgy nekiindul, hogy: na megyek, majd alszom valahol, aztán majd jövök valamikor, jó, hát tegye.

De ha már hoztunk egy olyan döntést, hogy összeházasodunk, társak leszünk, akkor legalább annyi, hogy nem titkolózok, mint valami hülyegyerek, hogy kinél fogok aludni. Ha pillanatnyilag nem tudom, megbeszélem a haverokkal, utána szólok. Arról pláne, hogy kb. mikorra várjon a feleségem, vagy a férjem. Nem percre pontosan persze, hanem vagy úgy, hogy ezzel és ezzel a busszal, vonattal, vagy ha kocsival hozzák haza, legalább annyit, hogy pl. vasárnap a reggeli órákban.

Aztán ha változik valami, akkor is szólunk.

Nem, nem azért, mert anyuci,vagy apuci ellenőriz, mint mondtam már nem dacos hülyegyerekként kell ezt felfogni.

De ne aggódja már halálra magát a másik szerencsétlen, hogy azt sem tudja hol vagyok, mikor jövök, telefonáljon, vagy ne, keressen, vagy ne.

Itt a környéken pont most volt egymás után két komoly baleset pont így buli után jöttek haza kocsival, nem is tinik voltak, felnőtt emberek.

Természetesen nem ilyesmire számít az ember, de azért az aggodalom benne van. Pláne ha azt sem tudnám, merre kóborol a párom, hol alszik, mikor jön.

Nem kell minden lépésről beszámolni egymásnak, mondjuk ha bemész a városba nem telefonálsz lépten-nyomon, hogy "most bementem a boltba", most találkoztam x barátommal, megittunk egy kávét".

De hogy mi olyan kib...szott nagy titok abban, hogy egy egész éjszakás program után kinél alszok és kb. mikorra várjanak itthon, azt rohadtul nem értem.

Ha már ennyire féltjük a magánszféránkat, hogy ez is gondot okoz, akkor ne házasodjunk, hanem tartsunk fenn távkapcsolatot, közben meg éljük a második kamaszkorunkat.

"De hogy mi olyan kib...szott nagy titok abban, hogy egy egész éjszakás program után kinél alszok és kb. mikorra várjanak itthon, azt rohadtul nem értem. "

Nem hiszem, hogy titok lenne. De a kérdező maga írta, hogy ez a férje baráti társasága, ő nem ismeri őket. Innentől kezdve, ha azt mondja, hogy a Marcinál alszik (akiről ugye a kérdező nem tudja ki fia-borja), az miben lenne másabb, minthogy azt mondja az egyik barátjánál alszik?

Hát én megértelek kérdező. Én nem szívesen mennék párom nélkül ilyen buliba , főleg ha tudnám, hogy neki rosszul esne ha elmennék nélküle és számára vadidegen embereknél alszom. Már elnézést de szerintem ha ez a felállás fordítva lenne akkor a kedves párod egészen biztosan kiakadna. Ok,én elfogadom rengeteg pár van akik máshogy gondolkoznak ..szabadon jönnek-mennek vágynak a magányra , vágynak rá hogy bulizzanak , kitombolják magukat a másik nélkül. Rendben van. De! csak addig amíg a másik fél is így gondolkozik. Igazából nekem az a véleményem , hogy jó ezeket a dolgokat tisztázni már az elején és ha kiderül, hogy az egyik szabadabb életet élne a másik nélkül a másik viszont a párja társaságában érzi jól magát és eszébe sem jutna máshol aludni meg bulizgatni a másik nélkül akkor nekem az az őszinte véleményem , hogy mindketten jobban járnak ha bele sem kezdenek egy ilyen kapcsolatba. Hiszen örökös konfliktusforrás lenne hosszútávon és mindketten sérülni fognak csak. Vagy előbb-utóbb az egyik fél enged a másiknak és ezzel teszi tönkre először a saját majd később a másik életét is.Előbb vagy utóbb az ilyen párok még mielőtt megtanulnák kezelni ezt a helyzetet nagy valószínűséggel szétválnak.

A legideálisabb az , ha olyan párra találunk aki az ilyen dolgokban hasonlít hozzánk..

Nekem személy szerint kérdező ez a buli egyáltalán nem férne bele..szégyen ide vagy oda de én bevallom, nem szeretek és nem is szeretném ha a párom nélkülem bulizgatna..főleg nem vadidegen emberekkel. És hiába sokszor én is szeretnék máshogy gondolkozni és nem foglalkozni ezekkel a dolgokkal, de mégis azt gondolom ha én nem vágyok erre, akkor nehezen tudnám megérteni , hogy a másik meg igen. Mondjuk én a legelső ilyen alkalommal tisztáztam a párommal , hogy ne haragudjon de nekem ez vagy az nem fér bele. Megkérdeztem ellenkező esetben hogy érezné magát ha én mondanám hogy elmegyek nélküle egy ottalvós berugós partyba hát nyilván sejthetjük mi volt a válasz..rosszul esne neki, de túltenné magát rajta. Na mármost én akit szeretek azt nem szeretném megbántani, mert nem lehet olyan fontos egy buli sem, hogy én azzal megbántsam a páromat.Szóval már akkor tisztáztuk kinek mi fér bele, milyen kompromisszumot tudunk kötni ez ügyben és ennyi volt..elment az adott buliba de ! velem aludt aznap és hazajött hozzám. Néha csak egyszerű kommunikáción múlik az egész. Nem kell letámadni a másikat, de az érzéseidről nyugodtan lehet és kell is beszélni neki. Akik meg a nem az anyám apám szöveggel jönnek ..:D nem értem felnőtt emberek vagyunk akiknek anyuci apuci sem parancsolhat maximum tanácsot adnak és kommunikálnak velünk , ahogy ezt a tudást majd később a párkapcsolatunkba is átvisszük. Megtanulunk kommunikálni , a konfliktusokat kezelni és az érzelmeinket érthetően kifejezni , hiszen néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Hát ennyi...terhesen meg főleg ne menjen már nélküled bulizgatni..inni a haverokkal természetesen menjen de menjen is utána szépen haza hozzád. És hogy vagytok azóta kérdező? Végül elment a buliba?