Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Menni vagy nem menni? Szerintetek?
26 éves leszek lassan és egy ideje fontolóra vettem,hogy lehet,hogy jó lenne pár évet külföldön dolgozni. Idén nyáron volt az esküvőnk,a férjem 27 éves lesz,viszonylag mondhatni jól keres a korához képest. Én diplomás vagyok,de alig 100 ezer Ft felett keresek. Kettőnk jövedelme kb havi szinten nettó 280 ezer Ft. Albérletet tartunk fenn,ami havonta 90-100 ezer Ft mindennel együtt. Sajnos alig tudunk valamit félretenni,mindig van valami hirtelen kiadás,amire nem számítunk,meg ugye néha szórakozni is kell.
A végzettségemből kifolyólag sajnos ilyen keveset keresek,míg a férjemnek nincsen diplomája,csak okj-ja mégis jóval többet keres,mint én.
Az a baj,hogy én itthon nem látok arra lehetőséget,hogy pár év alatt összespóroljuk egy lakás árát,hiszen van olyan hónap,mikor kb semmit sem tudunk félretenni,pedig még pl. autót sem tartunk fent.
Megmondom őszintén én annyira kilátástalannak látok itthon mindent,nincs kedvem diplomával havi 100-at keresni. Persze a párom elvan a mostani munkahelyén és nki be is jött ez,de mégis a kettőnk fizetéséből fenn tudjuk magunkat tartani,de arra nem elég,hogy viszonylag "gyorsan" vegyünk belőle lakást.
Már többször beszéltem a férjemmel erről,de rajta nagyon úgy tűnik,hogy nem akar kimenni. Igazából nem tudom miért,mert Ő is jóval többet kereshetne kint és én is és havi szinten többet tudnánk félretenni,ami nem lenen mindegy. Ha szóba kerül mindig kitalál valamit,hogy csak miért ne kelljen kimenni,de nem értem miért. Nem szeretnék letelepedni vagy ilyesmi,csak 2-3 évre gondoltam,amíg gyűjtögetnénk a lakásra,aztán felőlem haza jöhetünk. Csak amit kinn 2-3 év alatt félretesszük,azt kb. itthon csak 4-5-6 év alatt.
Mivel úgyis szeretnénk várni a babával,így most lenne célszerű kimenni. A férjem anyukája csak azt mondta erre,hogy Ő mindenképpen kimenne a helyünkben,főleg úgy,hogy a babával még várnánk úgyis,meg azt mondta még,hogy a fia nem akarja most feladni ezt a fene nagy kényelmet azért,hogy kimenjen külföldre és sajnos én is ezt érzem. Pedig a férjem is "szereti" a pénzt,szeret utazgatni,a szép autókat,akkor nem értem ez miért nem motiválja,hogy kimenjünk és megteremtsük magunknak. Az a baj,hogy Ő is csak az a tipikus álmodozó fajta,de tenni nem tesz az álmai megvalósításáért.
Meg azt várja,hogy feljebb kerüljön a mostani munkahelyén,ami rendben is van,de mivel nincsen diplomája és már a jobb pozíciókban azt kérik,így nem látok arra sok esélyt,hogy pl. vezető legyen vagy akármi más. Szóval szerintem ha erre vár,akkor nagy pofára esés lehet belőle és anyukája is egyet ért ezzel.
Ti mit gondoltok erről?
Mit tennétek?
Nem értem Őt,hogy 2-3 évbe miért halna bele?
Mikor az a jövőnk szempontjából lenne fontos...
válasza:Azokat a nyelvizsgakat kb kidobhatod a kukaba. Ne ertsd felre, nem rosszindulatbol mondom, de en is kulfoldon elek mar 5 eve es ezt tapasztalom. Az otthoni 'tudas' es az itteni angol teljesen mas. Ha kiakartok valahova koltozni mindenkepp tanuljakok meg ra jo sokat otthon.
Egyebkent minden akarat kerdese, de ide Angliaba is ugy jon ki mindenki, hogy 2-3 ev alatt hazat vesznek otthon. Es hat.... nem igy mukodik a valo eletben. Valahogy itt mindenki belekenyelmesedik abba az eletformaba, hogy mindent megvehet, elutazhat es igy mar nem is foglalkoznak a felrerakassal. Persze ahhoz kell allando munka is, ami nehez. Itt a te otthoni diplomad nem erdekel senkit, hanem hogy tudd eladni magad es jol dolgozzal. Es persze kapcsolatok is kellenek.
Kedves 11-es,köszönöm a válaszodat.
Most nem azt mondom,hogy csak a diploma a fontos,mert nem,de az ismerősi körömből olyanok mentek ki,akiknek végzettségük sincsen,mégis vígan elvannak ott,jah és az egyik a nyelvet sem beszéli annyira. Jó nyilván nem álmai munkáját csinálja,de itthon sem volt jobb állása,de legalább ott havi szinten 3x többet kap azért a nem olyan jó munkaért.
Én most ezt nézem,mert most sincs annyira jó munkám,de ezt most 100 ezer ft-ért csinálom,míg kint ezt 300 ezerért csinálhatnám és még 2-3 évig bőven kibírnám ezt,mert azért áldozattal jár nyilván.
Nem szeretnék még egy diplomát megcsinálni,hanem akkor már inkább nyelvet tanulnék. Még egy sulira már nem lenne pénzünk. De valahogy azt érzem,hogy itthon 1-ről a 2-re nem tud jutni az ember,legalábbis mi nem. Kb. itthon olyan árak vannak,mint Ausztriában,ott mégis 3x annyi a kereset. Na akkor ez most hogy is van? Itthon minden drága,de a keresetek hozzá képest alacsonyak.
Egyébként Angliába biztos,hogy nem mennék,mert ott már rengeteg a bevándorló,letelepedő ember és ezt már nem szeretik ott ahogy hallottam.
A másik az,hogy ott is kb nettó 300 a minimálbér kb,de Anglia viszont nagyon nagyon drága,ott kevesebbet tudnánk félretenni. Ausztriát látom jobb lehetőségnek. Persze Ausztriában is rengetegen élnek. Mondjuk az osztrák hatát mellé is szívesen költöznék pl. Sopron,mert onnan át lehet menni dolgozni Ausztriába,de mégis a magyar árakon vásárolnék. Kérdés,hogy a benzin havi szinten mennyit vinne el.
válasza: válasza:Szia Kérdező!
Tegyük fel, hogy a férjed is ki akar menni, ezekre a kérdésekre mi lenne a válasz?
- Vannak- e álláshírdetések a szakmájában az adott országban?
- Ha nincsenek, hajlandó lenne-e más területen, pl vendéglátás több évet dolgozni?
- Mennyi félretett pénzetek van/ van-e ismerős, akinél lakhatnátok? Vagy bevállalnátok-e olyan vendéglátós munkát mindketten, ahol adja a munkáltató a szállást? (Ezek nagyon lutrik, sokszor tud szívás lenni)
- Gond-e a férjednek, ha kiesik a szakmájából pár évet a külföldi munka miatt? Mennyire lenne neki nehéz munkát találni, ha visszajöttök?
- Kicsiben tudtok-e félretenni? Ha nem, akkor nagyobb fizetésnél is könnyen meglehet, hogy ugyanez lesz, tehát érdemes megtanulni kis pénzből is félretenni valamennyit.
- Hogyan képzelitek a kint létet?
3 éve élünk Németországban a férjemmel, hasonló korúak vagyunk, mint ti. Nem beszéltük a németet, viszont felső fokon beszéltünk angolul. Gyakornoki munkára jöttünk ki Erasmussal még az egyetemről. Az összes spórolt pénzemet Euróra váltottam, és nem volt túl jó érzés, hogy a lakás első kéthavi bére be is nyelte. Anyukám adott pénzt még otthon, abból tudtam 3 hét nyelvtanfolyamot fizetni.
Az első fél évben havi 1000€ ra sikerült a költségeinket letornászni úgy, hogy ebédet mindketten kaptunk a munkahelyen, és csak alap élelmiszereket vásároltunk, autónk nem volt. Szóval ha saját albérletet akartok, kell a félretett pénz, és csak úgy szabad kimenni, ha minimum egyikőtöknek van munkája, és mellé legalább 3 hónapra elegendő pénz, ez helytől függően nagyon minimum 2-3 ezer €.
Egyéb esetben csak úgy szabad kimenni, ha a munkáltató ad szállást, ez pedig a vendéglátós munkák egy részénél így van.
Mi diplomások vagyunk, a férjemnek hiányszakmája van, ahol angollal is talált munkát, én azután találtam, hogy megtanutam a németet rendesen, és átképeztem magam. Kitűztük a célt, hogy mennyit akarunk félretenni, és kiszámoltuk konkrét számokkal, hogy ehhez mennyi idő kell.
Amit a helyedben tennék: megnézni nemcsak a fizetéseket, de a megélhetés költségeit(kaja, albérlet, közlekedés, szórakozás, utazás), megnézni az állásajánlatokat, hogy hol van lehetőség mindkettőtöknek, és milyen nyelvtudás kell mellé.
El kezdeni kicsiben félretenni, ez akkor is jól jön, ha égsem mentek ki.
Nekünk bejött a dolog egyébként, de a szakmunkás, vendéglátós fizetésből csak akkor lesz néhány év alatt lakás, ha a szállásotokat nem nektek kell fizetnetek, vagy ha a férjednek hiányszakmája van, és sikerül egy jó állást megcsípnie.
Nemárt számolni azzal, hogy az angol nyelvtudás általában csak az informatikában elég, ha Ausztriát néztétek ki. Esetleg még egy-két multinál ki lehet fogni angol munkát, de a többséghez kell a német.
Nekünk úgy sikerült most lakást vennünk, hogy volt már otthon lakástakarékunk mindkettőnknek, és rendesen félretesszük a pénzt, ritkán járunk étterembe, itthon főzünk, itt egy mozizás is 40-50 euró, étterem 30-nál indul. Az utazásnál is az otthonról szervezett török útra mentünk nászútra, egyébként kocsival Horvátország, vagy Ausztria, és ez sem túl gyakran. Persze próbáljuk a dolgot kiegyensúlyozni, hogy ne az legyen, hogy csak gürizünk, és nincs látszatja. Nekünk most a 3. év végére ért be igazán a kintlét. Szeretnénk hazamenni, de szülni még itt szeretnék, elég jó itt az eü, de persze csak annak, akinek van munkája, mert egyébként drága. Házasoknál mondjuk lehet a házastárs a másikon keresztül biztosított, ha annak van munkája.
Összességében fontos tudni, hogy itt a lakbér, és a közlekedés (tömegközlekedés, vagy ha kocsi, akkor meg a biztosítás és az éves adó) az, ami jóval drágább, mint Magyarországon, ezzel együtt kell számolgatni, amikor az ember az 1200 eurót fizető állásajánlatnak megörûl.
Én mondjuk mindenkinél azt látom, hogy megérte kimenniük, de sok helyen elfolyik a pénz így is, mert megörülnek annak, hogy végre több van, és változtatnak az életszínvonalukon, és felélik. Van, akinek pedig nagyon hiányzik a család, és nehéz megszoknia az új nyelvet is.
Hogy jót is írjak, mi szeretünk itt lenni, nagy a nyugalom, biciklivel járunk dolgozni, csöndes, rendezett környéken lakunk, és elég sokat tudunk félretenni ahhoz, hogy Magyarországon is boldoguljunk, ha hazamegyünk. Felkészülten érdemes kimenni, de mi mondjuk mindketten jonni akartunk.
válasza:Kedves utolsó,köszönöm a válaszodat!
Tőkénk az van (pár millió Ft),tehát semmi gond nincsen ezzel,ha ott nem jönne be az élet.
Csak én úgy vagyok vele,ha mégsem próbáljuk nem tudhatjuk,hogy mi sülhet ki belőle.
Ő itt irodában dolgozik,német középfokúja van,amit persze gyakorolnia kellene és szerintem jó esélyekkel indulhatna kint,mert az angolja meg nagyon jó. Csak lusta ehhez is hozzá kezdeni ahogy én látom. Tegnap beszéltem vele,azt mondta nem zárkózik el külföldtől,de nem tudja ott milyen munkát tudna vállalni, Oké,ha nem vendéglátás azt is megértem,de akkor legalább rámenne a németre vagy valami. Itthon vagyunk,de itthon sem akar fejlődni semmit,csak elvan. De 3 éve dolgozik és a fizetése neki is alig nőtt,ami meg pont az infláció.
Az a baj,hogy várja a sült galambot,hogy majd jól éljünk meg házunk legyen,de tenni Ő nem akar érte.
Nekem még egy suli nem férne bele a költségvetésünkbe,nyelvet kellene tanulnom,de itt mire felhozom arra a szintre,mert sokat felejtettem az sem kevés idő.
Pedig mondtam neki,hogy külfölddel Ő is jobban járna,mivel: nincsen kapcsolata sehol sem,nincsen felsőfokú végzettsége amit elvárnak már jobb pozíciókban,nem elég kitartó szerintem. Ez a 3 az amitől tudom,hogy 5 év múlva sem lesz sokkal jobb a helyzete. Nekem pedig diplomám van,amit kidobhatok az ablakon,nyelvet beszélek,de az is kevés,nincs kapcsolatom stb.
Én ezeket összegeztem magamban és azért jutottam erre.
De én úgy érzem egy próbát megérne. Ha nem jön be akkor maximum hazajövünk,de ha mégsem próbáljuk nem tudhatjuk mi sülhet ki belőle. Nekem még nincsen összehasonlítási alapom,mint nektek,mert én csak a magyarországi helyzetet látom. Ráadásul Ő multinál dolgozik és külföldön több helyen megtalálhatóak,akkor azt sem értem miért nem pályázik valahova cégen belül,de külföldi kirendeltséghez,mert ez is egy jó megoldás lehetne,de ennek sem kérdez utána. Azt látom,hogy fél a változástól és a biztosba kapaszkodik. Nem mer változtatni.
Jah ismerősnél nem tudnánk lakni.
Csak ismerősök dolgoznak kinn és a a tapasztalataikról hallottam. Igazából annyi,hogy mindenkinek bejött kint és megéri kint maradni,különben nem csinálnák.
Mondtam a Férjemnek,hogy oké itthon maradunk,de nem akarom 5 év múlva azt hallani,hogy ki kellett volna menni,mert nem tudtunk semmit sem félretenni.
Meg azt mondja,hogy menjek a munkahelyére. Mondom neki oké,elküldhetem az önéletrajzom,de ha nem hívnak be vagy valami akkor nem tudok ezzel mit kezdeni.
Ha oda mennék,akkor persze jobb lenne a helyzet,de hosszú távon azzal sem járnánk olyan jól.
válasza:Hát igen, ebben a kérdésben nehéz kompromisszumra jutni. Viszont, ha pályáznál a cégéhez, akkornem mondhatná, hogy te sem tetted meg otthon, ami tőled telik:)
Helyette sajnos nem tudod akarni, hogy kimenjetek, ahhoz ketten kelletek. Álláshírdetéseket néztél már az ő szakmájában? Ha van középfokúja, akkor mondjuk szerintem viszonylag gyorsan fel tudná szedni kint azt, amire szüksége van hozzá, sokkal gyorsabban, mint az otthoni nyelvtanfolyammal. Én is itt kint munka közben szedtem fel a tudásom 70-80 %-át.
Az jó ötlet lenne, hogy cégen elül pályázzon, a férjem is így kapta a gyakornoki lehetőséget annó, sokkal könnyebb úgy kimenni. Tudnak segíteni a lakástalálásban is, meg persze sokkal-sokkal könnyebben átveszik.
Érdemes lenne közös célokat kitűznötök, aztán valamilyen kompromisszumos megoldásra jutni (pl határ mellé költözni). Vagy te is átképezhetnéd magad egy olyan területre, amit Magyarországon is megfizetnek. Az informatikát tudom ajánlani, azzal külföldön is kapsz munkát, ha kimentek, rengeteg ingyenes anyag van a neten, milliófajta munka van benne, hatalmas terület, lehet benne specializálódni, és akár hivatalos papír nélkül is lehet vele munkát találni csak azzal, hogy te otthon megtanulod, és jó leszel belőle. Nem kell a klaszsikus programozós vagy rendszergazdás munkára gondolni, rengeteg egyéb, kreativitást igénylő területe van, érdemes utánanézni. Illetve annak is, hogy milyen munkákat fizetnek meg otthon, amikhez kedved is lenne, és viszonylag minimális átképzéssel meg tudnád tanulni. Én hr-es, szociálpolitikus diplomával képeztem át magam, igaz, itt kint, és imádom a mostani munkámat (grafikus vagyok, ami mondjuk nem kifejezetten hiányszakma, de vannak benne álláshirdetések).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!