Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A házasságunk barátság extrákkal. Elváljunk?
15 éve vagyunk házasok. Ebből az utolsó egy évet kivéve én végig egy másik nő, egy ex után vágytam, akit nem kaphattam meg. A megismerkedésünk első pár hetében volt egy kis fellágolásunk, utána semmi. De hasonló a természetünk, egyetértünk minden lényegesben. Évente talán egyszer veszekszünk komolyabban. Van egy gyerekünk, a feleségemet nagyon jó anyának tartom. Nem valami jó háziasszony, de amit muszáj megcsinálja. Én se vagyok tökéletes. Nincs az életünkben semmi komoly problémánk. Külsőleg sincs vele semmi baj szerintem, most még talán jobban is tetszik mint fiatalabb korában. Csak épp biztosan nem az én esetem. Mindig zavart valami, hol ez, hol az, mostanában az, hogy nehezen tudunk beszélgetni. Én se vagyok valami bőbeszédű, de ő aztán végképp nem. Nagyon ritkán látom vonzó nőnek a feleségem, többnyire semleges, vagy még az sem, és most nem elsősorban a külsejéről beszélek.
Régóta gondolkozom rajta, hogy mit tegyek. Ha elválnánk, mind a kettőnknek lenne még esélye, hogy olyan párt találjunk, aki igazán szeret és akit igazán szeretünk. Ha együtt maradunk, akkor biztos próbálom majd továbbra is javítani a kapcsolatunkat (ő ebben nem olyan szorgalmas, de hát nem is vele van a baj), de ennyi idő után már kész csoda lenne ha sikerülne. A feleségem jól érzi magát így is, ahogy vagyunk, az egyetlen problémája éppen ez, hogy, hogy én nem kötelezem el magam mellette. Ő biztos nem akarna válni. Most olyanok vagyunk mint két összeszokott kolléga, akik egy szobában dolgoznak. Nem pedig olyanok mint egy összecsiszolódott, boldog házaspár. A válás ellen szól viszont, hogy még mind a ketten szeretnénk gyereket, de ha új kapcsolatba kezdenénk, akkor ez nem biztos, hogy egyikünknek vagy mindkettőnknek összejönne. De ha arra gondolok, hogy újabb 15 év múlva is így vagyunk ahogy most, azt nem könnyű elfogadnom.
Volt valaki már hasonló helyzetben? Hogy hosszú idő után rájött, hogy tulajdonképpen sosem volt a kapcsolata igazi párkapcsolat? Mit tett, ha tett valamit, mennyi idő után, és mit gondol így utólag, jól tette-e amit tett vagy nem?
Komolyan eleritek a 30- 40evet es megbolondultok?
15 ev hazassag nem keves ido
Elvileg te sosem szereted a felesegedet a leirtak alapjan, miert vetted el felesegul? Mert masnak nem kelletel?
miert van gyerek?
Komolyan mondom erthetetlen !
Ne haragudj, de ha tudnék, akkor sem akarnék megoldásokat írogatni, mert szerintem teljesen felesleges.
Aki eljut odáig, hogy elvesz egy nőt aki sosem volt az esete, csinál neki gyereket, majd leél vele még 15 évet is és egyszer csak rájön, hogy most már segítségre szorul... annak nem lehet segíteni.
Most akkor mit írhatnék, Hogy válj el mert lesz lehetőséged megtalálni a boldogságot utána? Hiszen x év alatt nem sikerült rálelned a boldogságra, miért pont a válás után sikerülne. A boldogtalanságod oka nem a házasságodban keresendő, hanem benned. Ha megszünteted a házasságodat, azzal még nem szünteted meg a boldogtalanságod okát, azt, hogy általában rossz döntéseket hozol. Válás után sem garantálja senki, hogy jó döntéseket fogsz hozni, ahogy lehet a válás sem jó döntés, főleg ha Te annak látod. Én kételkednék benne...
Nem válnék. Most mi hiányzik egy vérmes héja-nász az avaron? Barátságos, kedves légkör, nevelitek a gyereket - minek szétzúzni, összetörni? Egy barátnőm elvált 2 kicsi gyerekkel a kedves, békés és talán kicsit unalmas férjétől- 10 év múlva 2 balul végződő kapcsolat után elgyötörten, sírva mondta: "nem tudtam, hogy milyen boldog voltam". És valóban: közben "nem érünk rá" megfogalmazni - visszamenőleg tudjuk, ekkor boldog voltam, akkor boldogtalan.
40 körül lehettek. Legyen a gondolkodás, a munka, az alkotás a legfontosabb. A nevelés - ami művészet, olyan erőket kíván.
20 körül más még a legfontosabb. De a 40 éves ne akarjon 20 éves lenni, mert akkor borítékolható a boldogtalanság.
Mivel most rohanok igy a valasz nagyon rovid lesz:
Igen, elvalnek leven a hazassagod csak latszathazassag, szerintem o is szenved tole ennek pedig semmi ertelme.Az elet azert van, hogy eljunk es boldogok legyunk.Ez ennyire egyszeru:-)
"15 éve vagyunk házasok. Ebből az utolsó egy évet kivéve én végig egy másik nő, egy ex után vágytam, akit nem kaphattam meg."
Én már itt, az első két mondatnál elakadtam. Minek vettél feleségül egy nőt, ha már a házasságkötéskor is egy másik nőre vágytál?
Aztán erőt vettem magamon és tovább olvastam.
A gyerekvállalás 15 év házasság után merült fel???
Lebeszélnélek titeket a gyerekvállalásról! Nekem nagyon betegnek tűnik ez a kapcsolat és a benne levők is. Nem volna jó minta egy gyereknek, az biztos.
Ja bocs, látom, egy gyerek már van.
Hát akkor megválaszolható kérdés: maradjatok együtt, amíg a gyerek fel nem nő. De másikat ne vállaljatok, mert ez nem valami vonzó családi minta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!