Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Titeket meg szokott lepni a férjetek? Apróságokkal, bármivel?
Ünnepekkor, vagy csak úgy? Az én férjemből ez teljesen kihalt, mindig azt mondja, hogy vegyem meg magamnak, mert ő nem tudja mit vegyen. De ez olyan romantikátlan! Olyan jól esne néha bármi, egy kis mütyűr vagy egy csoki, virág, vagy akármi, amit csak úgy vett nekem, hogy meglepjen, mert eszébejutottam. Tegnap, ugye Mikulás volt, én vettem neki mikuláscsokit, rendes csokit, másikféle csokit, sört, chipset. Ő nem vett nekem semmit. Elég hülyén is érezte magát, mondta, hogy megy az ábcbe és hoz nhekem valamit, mit hozzon? Mondtam, hogy találja ő ki. Erre hozott nekem egy joghurtot, amit én nem szeretek, sosem szoktam olyat enni, ellenben vele, neki az a kedvence. Persze ő ette meg. Elpanaszoltam a barátnőimnek, azt mondták ezen ne szomorkodjak, a pasik ilyenek...
Amúgy nagyon jó férj, szeretjük egmást, jól megvagyunk, de ez az egy hiányzik...Ünnepekre is minden évben én veszek magamnak valamit, aztán elkönyveljük, hogy na, szülinapra, karácsonyra. Tavaly is, én megleptem karácsonyra egy tablettel, ő nem vett nekem semmit. Vettem én magamnak csizmát meg kabátot, az volt a karacsonyi ajándék. Azt amúgyis vettem volna...
Anyagilag visoznylag jól állunk, szóval nem az van, hogy nincs rá pénze.
Valahogy ez mostanában kezdett feltűnni, régebben nem álltunk olyan jól anyagilag, és én is úgy voltam vele, hogy ha már költjük a pénzt, akkor inkább én válasszam ki és olyat vegyünk, ami hasznos. De mára ez megváltozott, bőven beleférne 1-1 apróság, de mindig az a válasza, hogy nem tudja mit vegyen és nem akar haszontalan dolgot venni.
Pl tegnap mikor feljött a johurttal, mondtam neki, hogy én azt nem szeretem. Akkor egyből azzal jött, hogy na látod, ezért nem veszek magamtól semmit, mert úgyse találom el, hogy minek örülsz.
Amúgy, aki írta, hogy nem hiszi el, hogy egy ilyen ember amúgy figyelmes, de igen, amúgy az. Bármit kérek megkapom, ha éjjel csokit avgy gyrost kívánok és autóval kell lemenjen a városba érte, akkor megy, bármit kérek hoz nekem, elkészíti a kávémat, leviszi reggel a kutyám, amíg alszom, szóval tényleg nem panaszkodom, jó férj és tudom, hogy nagyon szeret. Csak ez a meglepetés vásárlás nem megy neki..
" Bármit kérek megkapom, ha éjjel csokit avgy gyrost kívánok és autóval kell lemenjen a városba érte, akkor megy, bármit kérek hoz nekem, elkészíti a kávémat, leviszi reggel a kutyám, amíg alszom, szóval tényleg nem panaszkodom, jó férj és tudom, hogy nagyon szeret. "
Az nem figyelmesség, ha kérni kell. A figyelmesség az, amikor ismeritek egymást, és kérés nélkül kedveskedtek egymásnak akár tárgyi, akár más jellegű dolgokkal, pusztán az örömszerzés céljából ill. azért, hogy megkönnyítsétek a másik dolgát.
Ha valaki kérésre megcsinál valamit az jó, remek, mert meg lehet vele egyezni, meg lehet vele beszélni dolgokat. Igazán viszont csak az szeret, aki kérés nélkül is ismer, és tudja, hogy mi esne jól.
"Igazán viszont csak az szeret, aki kérés nélkül is ismer, és tudja, hogy mi esne jól."
Ezt ebben a formában nem tartom igaznak. A szeretet nem ajándékhoz, kedveskedéshez kötött. Van egy mondás, amit egyszer olvastam és erről most eszembe jutott: "Az, hogy valaki nem úgy szeret, ahogy te szeretnéd, nem jelenti azt, hogy nem szeret szíve minden szeretetével."
A társadalmi elvárásokat, tradíciókat, ajándékozást mi magunk találjuk ki és ezeket tanulni kell, szerintem. Az sem igaz, hogy ha valakit kérni kell, akkor nem szeret eléggé. Sokkal inkább lehetetlen elvárás valakitől gondolatolvasást elvárni. Nőként pontosan tudom, milyen jól esnek a meglepetések, főleg, ha váratlanok és szívből jönnek, de nem lehet ettől függővé tenni egy kapcsolatot és megkérdőjelezni valaki érzéseit csak azért, mert nem képes meglepetés ajándékokat szervezni. Ennél azért fontosabb dolgok is vannak az életben. N31
Az ajándékozós ünnepekkor inkább közösen veszünk valami nagyobb értékűt, így amellett már nem nagyon lepjük meg egymást, szülinapra is inkább az van, hogy mindig tudjuk, hogy mit fogunk kapni, mert megbeszéljük, hogy kinek mire van szüksége.
Viszont a hétköznapokon meg szokott lepni, például ha elmegy bevásárolni, viszi a listát, de mindig hoz valami finomságot is, ami nincs felírva, vagy ha pl. ha munka közben rábukkan valami finomra, amit magának vett, akkor másnap hoz nekem is.
"Ezt ebben a formában nem tartom igaznak. A szeretet nem ajándékhoz, kedveskedéshez kötött."
Félreértettél, nem elsősorban az ajándékokra, kedveskedésre gondoltam, hanem egymás kisegítésére az élet minden területén. Tehát pl. arra, hogy ha az egyik fél 3 órával később ér haza, addig a másik legalább megfőz, és nem a tv előtt ülve várja, hogy majd amikor az fáradtan hazaér, akkor még nekiáll. Ugyanígy bármiben. Ha a férjemnek kell valami, vagy tudok valamivel segíteni rajta, akkor szó nélkül megteszem, és ő is nekem. Ez most egy hülye példa volt, de el tudod képzelni hogy gondolom ezt az élet minden területére, remélem. Úgy értem, hogy a két félnek ki kell egészítenie egymást, mindkettőnek gondolnia a másikra. Ha nekem minden áldott alkalommal meg kellene kérnem, hogy csináljon valamit, és csak akkor csinálná, az nem lenne elég.
Csak úgy magától nem.De születés-névnapot, házassági évfordulót nem szokott elfelejteni...:)
De nem olyan fontos, mert egyikünknek se ez a fő szeretetnyelve...:)
27 éve vagyunk együtt...
Engem igen, meg szokott.
Ajándékozás nincsen. Az első pár hónap után én ültem le vele megbeszélni, hogy ha neki nem gond, akkor ne legyen az a tipikus dolog, hogy "mit vegyek" Karácsonyra, szülinapra, évfordulóra stb. Úgyhogy mi megegyeztünk abban, hogy közös dolgokat veszünk, pl társasjátékot, vagy kártyákat Karácsonyra, amúgy meg szinte minden hónapban könyveket, mert szeretünk olvasni.
Évfordulókon közös program van (évfordulón mozi, házassági évfordulón étterem) nem ajándékozunk.
Nőnapon én plüss virágot kapok (azt is csak azért mert az megmarad és díszíti a nappalit), férfinapon a férjemnek sütit csinálok.
Szülinapkor én sütit kapok amit a férjem süt, az ő szülinapján van torta, és általa kért ebéd is, amire meghívjuk anyukáját, húgát, és néha jön az unokahúga is. Azért van különbség, mert én nem igazán ünneplem a szülinapomat, nem szeretem.
Névnapot nem ünneplünk, csak "boldog névnapot" van. Az ő családjában ezt is kajával ünneplik:), ahogy minden mást is, ott Karácsonyi ajándékozás is divat.
Valentin napot csak az én kedvemért ünnepeljük sütivel:) őt csak a süti érdekli:)
Egyébként a mindennapokban is meg szokott lepni a kedvenceimmel. pl energiaital, diabetikus csoki/nápolyi, néha kis pizza, csak húsos gyros. Az ilyen meglepik kb heti szinten előfordulnak.
Én inkább csinálom, meglepetésként a kedvenc édességeit. (hamarabb érek haza munkából, és után a már nem megyek sehová, így nem vásárolok, nem esik útba)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!