Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire aljas dolog egy házasságban titokban védekezni? Ki mit gondol erről?
Hogy ne essek teherbe.
26 éves vagyok, a férjem 28. 2 éve házasodtunk össze, 4 éve vagyunk együtt. 1 éve döntöttünk úgy a férjemmel, hogy jöhetne az első gyerek, de én mostanában elkezdtem nagyon félni a dologtól. Kértem a férjemet, hogy várjunk még 3-4 évet, de nem vett komolyan, csak kinevetett. Nagyon félek, hogy milyen hatással lenne a kapcsolatunkra a gyerekvállalás. Egyre inkább úgy érzem, hogy korai 2 éves házasságra babát vállalni. Nem szeretném úgy végezni mint többen az ismerősi körömben. Rövid házasságba 1-2 évre vállaltak gyereket hárman is, és mindegyik válással végződött 1 éven belül.
Ti nem féltetek a gyerekvállalástól? Hány év után terveztétek? Végül mikor jött össze?
A félelmed teljesen jogos, többen is írták már.
Mindenki berezel, aki sok évig vár, és 2 csíkot tesztel az is.
Itt több dolog hibádzik.... Te annyira félsz, hogy képes volnál hazudni a férjednek, mert nem mersz konfrontálódni vele.
Nem vesz komolyan,mert azt hiszi csak ráparáztal, ami igaz is, de nem tudja mennyire.
Kommunikáljatok.
Megbeszélés ellenére védekezni ugyanannyira aljas, mint titokban nem védekezni..
Kerestem,mde nem talaltam meg azt a kérdést, ahol pont a férj tett ki, ahol ez volt a szitu, ők válnak.
Tehát azt érheted el, ami miatt félsz elvileg a gyerekvállalástól.
Nem a gyerekvállalás, hanem a titkolózás szedi szét tehát a házasságod, ebben az esetben.
Természetesen egy gyerek mindig törés a kapcsolatban, mert egy nagy újdonság, ami nem is könnyű, de a jól működőt még erősebben tartja össze, miután belerázódnak a helyzetbe.
Ha nem jól működik, akkor tulajdonképpen nem kellett volna gyereket vállani, nem még, hanem egyáltalán nem.
Ráadásul ennek nem sok köze van a kapcsolat éveinek számához ( persze nem fél éves kapcsolatban kell gyereket vállani, habár erre is létezik pozitív példa)
4 év bőven sok, sőt ebből 2 házasság Ha ezt eldöntöttétek, és működik, akkor semmi nem fog változtatni azon,hogy most vagy csak 3 év múlva... Semmit, egy fikarcnyit sem leszel biztosabb benne.
Nekünk sincs még gyerkőc, 4 év után kezdtem akkor még csak én vágyni rá, viszont akkor én még csak 24 múltam, semmilyen körülmény nem vot adott...főleg nem voltunk házasok.. 5 év után házasodtunk( már éppen betöltöttem a 26-ot, úgy néz ki a 7. Fordulón, 2 házassagi után már szeretnék ha Isten is úgy akarja teherben lenni. Ha lehetne már most prőbálkoznánk, nalunk az akadálya pézpnzügyi helyzetünk( megszűnt a munkahelyem, így 3 hónapja indítottam el a vállalkozásomat)
Korban 1 évvel vagyok ezekszerint nálad idősebb, a férjem a tiédeel egyidős.
Nem rábeszélniakarlak, neked is akarni kell, csak gondold végig a félelmeid realitását, azt, hogy mi változik az időn kívül 3 év múlva, és azt is, hogy mi volt az ismerőseid igazi problémája, akar ha vagytok olyan viszonyban, kérdezd is meg őket.
De NE TITKOLÓZZ!!!
Szia! :) Úgy ítélem meg a helyzeteteket, hogy a házasságotokban Te vagy a "gyenge láncszem"! Mert ború látóan másokat veszel figyelembe, miközben szereted a férjed s szeret ő is téged: nem bízol meg benne.
Fel tetted már a kérdést magadnak hogy mi lenne veled nélküle? Milyen dolog becsapni a társadat? :( "Aki A-t mond mondjon B-t is" - mondja a közmondás. A helyedben vállalnám a gyereket, mert a férjeddel már így döntöttetek, de a házasság csak kettőtök dolga. Ha megvan a gyerek, bánni fogod azt hogy bizonytalan voltál...! :DD
Aljas dolog lenne tőled!
Ha nem akarsz még gyereket, akkor ezt mond meg a férjednek, de ne verd át!
És ne másokra alapozd a házasságot, meg a gyerekvállalást. Ma már mindenért el lehet válni, ma már sok ember nem küzd, hanem könnyebb megfutamodni. Honnan tudod te, hogy azért váltak el, mert gyerekük lett. Te mondod, hogy a gyerekvállalásnak semmi köze ahhoz, hogy hogy éreztek egymás iránt a férjeddel, vagy milyen a kapcsolatok...akkor miről beszélünk??? Saját magadnak mondasz ellent.
Amúgy én 21 voltam, mikor férjhez mentem, 23 évesen lettem anyuka, most 27 éves vagyok és még mindig házasok vagyunk...:)
És nem, nem féltem a gyerekvállalástól. Nyilván tudtam, hogy nem lesz könnyű, de vágytunk rá, ezért vállaltuk. És soha nem bántuk meg!:)
Hát...legkésőbb ha kiderül, egyedül maradsz. Ezt én nem tudnám benyelni, hogy aki elvileg a társam jó ideje átver nap, mint nap, miközben röhög rajtam, hogy én reménykedem.
ülj le vele megbeszélni! Max balhéztok, de őszinte leszel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!