Szerintetek megéri a mostani kényelmet feladni egy későbbi komolyabb célért?

Igazából egyik opció sem vezet sehova, ha nem iktatsz be egy új alternatívát.

Nézzük az első opciót : maradtok így, ahogyan most vagytok, tudatában annak, hogy a jövőben nem lesz semmi esélyetek a fejlődésre, mert amit most megkerestek, azt el is használjátok.

A második opció még rosszabb is : elmegy mellettetek az élet egy bizonytalan jövőért, mert manapság a megtakarítás sem jelenti azt, hogy jól fogtok élni évek múlva. Ez régen így volt, de ma már másképp működik a világ.

Az én tanácsom : frissítsétek a megfigyelőképességeteket. Nézzétek szét a világban és vegyétek észre, hogy miként van esélye az embernek igazán élnie is, illetve a jövőt is építenie. Ez az út, amelyen ti vagytok, már nagyon idejétmúlt és akik nyomorognak, azoknak is a többsége ugyanazért nem fog soha túljutni a helyzetén, mert ugyanabba a lejárt gondolkodásmódba van beleásva, amelybe ti is vagytok.

Gondolkozzatok nagyvonalúan , ha nagyvonalúan akartok élni.

Azok az emberek, akik elértek valamit az életben, mind feladták a konvencionális gondolkodást és a saját, egyéni gondolkodásmódjukat kamatoztatták, szemben a többséggel, aki járta a kitaposott ösvényt.

Merni kell új utakat alkotni.

Megéri feladni, de nem úgy, hogy kuporgattok.

Mi is hasonlóképp vagyunk, annyi hogy én tanulok is. Ez nem annyira kényelmes, de hosszútávon előre visz. A párom is ha minden igaz, nemsokára kezd egy tanfolyamot.

Persze ehhez le kell rakni némi pénzt, de emellett még elég jól megélünk. Most évi 200-250 ezer megy el erre, akárhonnan nézem, ha ezt elkezdenénk kuporgatni, lenne belőle 5 év múlva egy millánk, hűha :D De ha minden jól megy, később jobb állásra tehetünk szert magasabb fizetéssel, amiből nem lesz gond megvenni, ami kell.

Amúgy szerintem egyre többen gondolkoznak így - a mai bizonytalan helyzetben minek is spórolni? Aki előrelátó volt és félretett a nyugdíjára, azét elvette az állam. Minden iszonyúan meg van adóztatva, egyszerűen nem éri meg. Majd ha rendeződnek a viszonyok, ráérünk akkor spórolni.

Egyetertek az elöttem szolokkal, meg kell talalni az arany közeputat. Par honapig mondjuk ettöl meg jo, ha kicsit kielitek, hogy megvehetitek, amit korabban nem, de erdemes csinalni egy költsegvetest, amiböl kiszamoljatok, hogy hogyan tudtok ugy felre tenni, hogy közben azert el tudjatok menni nyaralni, stb.

Erdemes megnezni, hogy mi jelent nagyobb kiadast, ami felesleges, vagy helyettesithetö egy masodik legjobb dologgal, es akkor felre is tudtok tenni, de megsem kell afogatokhoz vernia garast. Pl. nem mentek nagyobb alberletbe, vagy vesztek draga kocsit, csak azert, mert ki tudjatok fizetni a törlesztöt.

Az esküvöt is meg lehet ugy oldani, hogy ne legyen draga, maga a szertartas ingyenes, a buli resze az, ami tud huzosabb is lenni. Helyette lehet csaladi vacsorat tartani szük körben, es kerti partyt csinalni a haverokkal, vagy elmenni közösen bulizni. Van batyus lagzi is, ahova mindenki hoz magaval valamit, amit elöre leegyeztetnek, es szabadteren tartjak.

Mikor el kezdtem penzt keresni, egy reszet ugyan elraktam, de csak az az evi nyaralasra. Hetente vettem uj ruhat, nem is tudom, hogy fertem el. Nem sajnaltam a penzt a kajara sem. Külön jo volt lakastakarekot nyitni, mert igy legalabb kicsit megnyugodtam, hogy legalabb 20 000ft-ot felreteszek havonta.

Aztan erdekes modon akkor jöttem ra, hogy nincs szüksegem ennyi mindenre, amikor nem volt ra eppen annyi penz. Csak azt vettem eszre, hogy sokkal kevesebb penzböl is kijövök, nem veszek meg mindent, es meg sincsen hianyerzetem. Lehet, hogy ehhez kellett az is, hogy megtapasztaljam a dözsölös idöszakot.

Most mar a ferjemmel közösen visszük a csaladi költsegvetest, es bar meg mindig szeretem megvenni azt, amire tenyleg szüksegem van, mar kifejezetten taszit, hogy folyton uj dolgokat vegyek magamnak, most inkabb veszek valamit, aminek jobb a minösege, es tartson ki inkabb tovabb, vagy nem veszem meg, ha nem ilyen.

Az utazasok sem attol lesznek jok, hogy mennyire egzotikus a helyszin, hanem hogy kivel veszek rajta reszt, es mit csinalunk.

Az eteleknel kicsit nehezebb, en szeretek minösegi dolgokat enni, gyümölcs, zöldseg, hus, magvak. Ez nyilvan dragabb, mint a lisztes, tesztas, krumplis dolgok, de hosszabb tavon az egeszsege az embernek szerintem többe kerül, ugyanez igaz a sportolasra.

Kellenek az elmenyek utazas, hobbi, eves, szorakozas formajaban, mert nem tudhatja az ember, hogy meddig el, de közben gondolni kell a jövöre is, pl. en idös koromban is normalis körülmenyek között szeretnek elni, es ehhez a mi korosztalyunk mar nem igen alapozhat a nyugdijra..

Szoval arany közep:)