Mennyire elvárható egy családapától, hogy a napi munka után még besegítsen az otthoni tennivalókba? Én várok el túl sokat a férjemtől?

Nekem ez a "bezzegelés" nem tetszik. Más felesége megcsinálta... Könyörgöm, ne legyen már az munka neki, hogy a gyerekeivel foglalkozik! Ketten vagytok szülők!

A felújítás befejezésére pedig hívj mesterembert. Pénzbe kerül, de legalább nem kell küzdened. Azért az már tényleg nem a te feladatod!

Arra a kérdésedre, hogy hogyan tudnád visszakapni a férjedet, pedig csak annyit, hogy beszélgessetek minél többet, hátha.

akkor vegye el az egyik kolléga feleséget, ennyit mondanék neki.

hívj szakembert, megcináltatod és kész. ne várj rá és ja ne számíts rá semmiben

Mi már az összeköltözéskor megosztva végeztük a házimunkát. Pl. amíg én a konyhában sütöttem, főztem ő addig kitakarította a szobát. Lényegében én nem azért vagyok jelenleg itthon, hogy mindent megcsináljak egyedül hanem elsősorban azért, hogy a gyermekünket neveljem, foglalkozzak vele. Természetesen a főzés része teljes mértékben rám hárul de ezt nem bánom mert szeretek főzni, a takarításból meg amire futja az időm a gyermek mellett azt megcsinálom napközben, amire meg nem azt megcsináljuk közösen, vagy megcsinálom akkor amikor ő van a gyerekkel.

Elsősorban a férjednek azt kellene megértenie, hogy egyszer te is újra munkába fogsz állni és ha tetszik ha nem még kevesebb időd lesz a feladatok pedig maradnak vagy esetleg még több lesz, és kénytelen lesz ő is besegíteni.

Biztos te is szoktál fáradt lenni, kíváncsi lennék hányszor mondtad azt a gyermekednek, hogy bocsi anya most fáradt majd csak holnap foglalkozik veled. Valószínű egyszer se és miért nem? Azért mert te ezt nem teheted meg, ellentétben az apukával aki könnyen rád hárít minden feladatot.. Házimunka, bevásárlás, gyereknevelés, aztán majd később ugyanezek plusz a munka.

Szerintem ne hagyd rá a dolgot, próbálj vele beszélni erről.

Ahoj!

Csak szeretettel lehet ezt megoldani, minden más kényszerítőzés csak elmérgesíti a helyzetet. Neked valószínű ugyanúgy nem könnyű a gyerekekkel foglalkozni, de mindig érdemes megvizsgálni, hogy vajon te is megteszel-e mindent, ami rajtad áll? Kiveszed teljesen a részed? A választ nem az én feladatom megadni.

A másik, hogy igen, vannak ilyen nagy tervek és feladatok, amikhez egy munkanap után egyszerűen már nincs kedve az embernek. Olyannal is találkoztam már - és ettől azért jogosan félnek a férfiak - hogy munka, utána otthon még építés-szépítés-felújítás, aztán gyerekekkel is kellene foglalkozni és a végén még veled is, mert ha ezek után csak bezuhan az ágyba, akkor érzéketlen bunkó, aki nem törődik veled. Ebből láttam már válást is, nem apró tétel.

Azt hiszem az segítene a dolgon, hogyha tudnátok róla beszélni. Egy férfi számára nagyon fontos, hogy érezze, hogy szeretik, a zsörtölődéssel csak megkeseríteni lehet egy férfit és azt elérni, hogy kényszerből tegyen meg valamit, nem azért, mert fontos vagy a számára. Viszont ha szeretettel tudod megbeszélni vele ezt a dolgot és őt is meghallgatod, akkor az az első lépés lehet.

A másik lépés pedig az, hogy olyan közös pihenést válasszatok, amiben ő is pihen és a gyerekek is veletek vannak. Nem kell minden fűszálnak pedánsan állnia a ház körül, nem kell állandóan baktériummentesen tiszta konyha, mert az a fontos, hogy együtt töltsetek időt, nem számítógép vagy TV előtt, hanem tényleg együtt. Ehhez talán csak néhány szendvics kell és kimenni egyet túrázni vagy csak játszani a kertben, a játszótéren. Minden esetre az segítene a helyzeten, hogyha olyan pihenést találnátok, ami Őt is pihenteti, neked sem plusz munka még, viszont a gyerekekkel is együtt van, nem csak kizavarod, hogy mars a gyerekekkel foglalkozni. Ez a te részedről nagyon nagy figyelmességet, ötletességet és tapintatot mutat felé.

Egyszerűen csak elfáradt és úgy érzi, hogy te sem hagyod pihenni, de szörnyű dolgok nincsenek ebből, csak tényleg összefogás kell, illetve, hogy ne érezze úgy, hogy csak elvárásokat támasztasz felé, amivel megfojtod.

ki írta, hogy fele házat takarítsa ki?

azért annyi csak elvárható, hogy 9 óra irodában ücsörgés (irodai munka nem fáraszt annyira) után leglaább a gyerekre figyeljen, amíg anyuka sétál egy 20percet vagy amíg felhúz egy sor téglát, nem?

"-Apa! Csöpög a csap megnéznéd mi baja?

-Mi vagyok én, vízvezeték szerelő?

Másnap. -Ki csinálta meg a csapot életem?

-A szomszéd srác.

-Jaj, de rendes, és sütöttél neki érte sütit?

-Nem, máshogy fizettem. Nem vagyok én cukrász! :)