Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Házaspárok, nektek hány gyereketek van? Akik csak egy gyereket vállaltak, Ti megbántátok hogy nem vállaltatok többet vagy sem?
Szerintetek milyen egykének lenni?
Hogy viselte a gyereketek, hogy egyedüli gyermek?
Szerintem a szülő azért nehezen tudja megítélni, hogy mit gondol a gyereke arról, hogy egyke.
Én egykeként azt tudom mondani, hogy mint általában mindennek, ennek is meg van a maga hátránya és előnye.
Gyerekkorban nem hiányzott a testvér, hiszen közösségben mindig találtam barátokat (ahol laktunk a környéken, oviban, iskolában) és a rokon gyerekekkel is jól eljátszottunk. Kényelmes volt, hogy saját szobám van, amit senkivel sem kell megosztanom.
Inkább felnőtt korban hiányzik. Jó lenne "összetartozni".
De persze ezt csak akkor érzem, ha jó testvéreket látok. Mert vannak olyan testvérek is, akik láttán örülök, hogy nekem nincsen :)
Azt szokták mondani, hogy aki egyke kevésbé tud alkalmazkodni és irigyebb. Én ezt nem vettem észre magamon, illetve másokon sem vettem észre, hogy pl. akinek testvére van, az sokkal másabb lenne, mint én.
Még nincs gyerekünk, de egyet szeretnénk, mégpedig egy fiút. :) Nekem is, férjemnek is van testvérünk, de mi semmiképp sem akarunk tesót a gyerkőcnek.
Így az az egy kap meg minden figyelmet és törődést, anyagi javakról nem beszélve. Nem fogjuk túlvállalni magunkat. Nem vagyunk gazdagok, és vélhetően nem is leszünk. Baba is akkor jöhet, ha saját lakásban vagyunk, és mindenkinek megvan a maga kis fészke.
Reálisan látjuk a dolgokat, nem fogunk majd 3-4 szobás családi házat venni. Nekünk egy 1 és 2 félszobás lakás a legnagyobb opció. Ide meg az ideális gyerek szám egy.
Az egykék? Túl jól viselik, hogy egyedül vannak!
Pszichológiai értelemben az egykéknél, hatással van rájuk az, hogy semmit sem kellett soha megosztania senkivel (pl. egy csomag cukor vagy csoki, stb) és ehhez annyira hozzá szokik, hogy felnőtt korban is önző és gőgös ember marad. Képtelen lesz olyan párkapcsolatot létrehozni, ahol egyenlő felek egyenlően szeretik egymást. Mindig különbséget fog tenni maga és a párja között. És valószínűleg jó anya vagy apa sem lesz belőle, mert az önzősége ezt felülmúlja.
Nekem négy gyerekem van. Mindig nagyobb családot szerettem volna. Félelmetes, hogy egy nagyobb családban mennyire nagyobb a béke, mint ott, ahol csak 2 gyerek van. Szökőévente egyszer veszünk össze, akkor is pár óra duzzogás után kibékülünk. :) A gyerekek 23, 20, 18, és 16 évesek. :))))
Nekünk 2 gyerekünk van.
Férjemék 3- an vannak tesók. Én egyke vagyok.
Mindennek van előnye és hátránya.
Lehetnek jó testvérek vagy rosszak.
Egy biztos én nem szerettem egyke lenni, sokszor kérleltem a szüleim hogy lehessen tesóm. De nem lett. Nem lenne rossz pedig.
Férjeméknél látom hogy persze szeretik egymást, de van bennük egyfajta féltékenység a másik iránt. Apróságokon vitáznak össze. Persze nyilván nagy a szülő felelőssége is ebben. Náluk ő a legidősebb. Azt mondta gyerekként sokszor mellőzve volt, mindig mindenért őt szidták meg a kisebbek voltak a kedvencek. És őt szigorúbban is fogták.
"Pszichológiai értelemben az egykéknél, hatással van rájuk az, hogy semmit sem kellett soha megosztania senkivel (pl. egy csomag cukor vagy csoki, stb) és ehhez annyira hozzá szokik, hogy felnőtt korban is önző és gőgös ember marad. . . . . "
Én ezzel egyáltalán nem értek egyet!
Az hogy valaki egyke, az nem azt jelenti, hogy valami barlangban nőtt fel és életében nem találkozott emberekkel és nem volt közösségben.
Nem volt testvérem, de akkor is megosztottuk a csokit, barátokkal, unokatesókkal, osztálytársakkal.
Az önzőség nem ezen múlik, hanem a nevelésen. Lehet valakit szépen, következetesen nevelni akkor is, ha egyke. És el lehet valakit rontani vagy lehet nem nevelni, rosszul nevelni akkor is, ha többen vannak testvérek.
Nézzünk körül az ismerőseink körében. Minden egyke rossz ember lett? És minden testvéres kiváló, remek ember?
Érdekes mert az én apám is egyke. Nála önzőbb lény nem igazán van. Nincs benne sem alkalmazkodás, sem szolidaritás, semmi.
2. válaszoló. Igen minden figyelmet az az egy kap és olyan ember is lesz belőle, aki kiköveteli magának majd mindig azt. Nem lesz normális emberi kapcsolata max felszínes. Az erőszakos bántalmazások, verések elkövetői legtöbbször egykék, akik a családi körülötte sürgés forgás után képtelenek feldolgozni azt, ha valaki őket leszarja. Kell a testvér. legalább egy, még akkor is ha nagy a korkülönbség...
3- as!
A lehető legnagyobb ostobaságot írtad amit csak lehet az egykékről.
Én soha nem voltam irigy sem gőgös. Ha tehetném mindenemet megosztanám. Előbb veszek/ adok bármit másnak mint magamnak. Pl. A férjem most lesz 40 éves, hatalmas szülinapi bulival készülök és egy olyan ajándékkal ami a szíve vágya... Nekem is a napokban lesz a szülinapom és mit kapok tőle? Semmit, nézzem ki, vegyem meg és csomagoljam be kb. Vagy a lányom minden vágya volt hogy kijusson Angliába az iskolával. Én még soha nem voltam ott, rengeteg pénzbe került, mégis összespóroltam és ki tudott menni. Mindent megteszek értük. És szerintem fantasztikusan jó anya vagyok mégha ezt nehéz is elhinned.
Ezt én épp fordítva látom a környezetemben. Akiknek testvére van hihetetlen irigyek tudnak lenni a másikra. Ha valamelyik x dolgot kapott akkor a másiknak sem y kell hanem x mert a tesójának az van.
De mint mondtam minden neveltetés kérdése.
Én egyedüli gyerek vagyok, nem is lesz már testvérem. (anyu nem akar már szülni főleg nem 42 évesen)
22 éves vagyok, és nagyon távol áll az önzőség tőlem. Azért mert valaki egyke, még meg lehet tanítani arra, hogy ossza meg a játékait másokkal vagy ha van egy csomag cukorkája, akkor kínáljon meg másokat is. Vannak unokatestvéreim, így természetes volt, hogy adok a másiknak. Felnőttként is megmaradt ez a segítőkészség.. Az önzőség nem függ attól, hogy egyke az ember. Ismerek olyan önző embereket akiknek 2-3 testvérük is volt..
Hogy milyen egykének lenni? Mivel fogalmam sincs milyen az, hogy testvére van valakinek, így nekem megfelelt az egyke élet. Elég jól viseltem, mert barátaim vannak, és rendszeresen járnak hozzánk, sőt kicsiként is sokat aludt nálunk a legjobb barátom.. Anyám még régebben mondta, hogy csak azért sajnálja egy hangyahajszálnyit, hogy nincs tesóm, mert attól fél, hogy ők már nem lesznek egyedül maradok a nagyvilágban..De végül is nem vagyok egyedül, mert ott vannak az unokabátyám, a kedvenc unokanővérem, és az unokahúgom is.. Velük jóba vagyok, tartjuk rendesen napi/heti szinten a kapcsolatot..
22/F
Fogom a fejem az egykéket alázó általánosításokon!
Mindkét unokatestvérem egyke. Egyikük remek házasságban él (már középiskolás a nagyobbik gyerekük), szépen megvannak, a gyerekeikre büszkék lehetnek (okosak, jólneveltek, de életre valóak). Nem önző, nem gőgös, remek férj és apa - pedig nemcsak egyke volt, de kifejezett gazdagságban nőtt fel.
A másik egyke unokatestvérem házassága nem sikerült jól, kifejezetten kiegyensúlyozatlan ember, sokat veszekszenek. Problémázgatós, pesszimista ember. Ugyanakkor semmiképp sem önző és nem is gőgös.
Úgyhogy ennyit ér a laikusok ál-pszichológiai bölcselkedése.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!