Kevés pénzből kijövő családok megbántátok hogy gyermeket vállaltatok? Elég lehet tényleg a szeretet?
Olyan anyukák, apukák véleményére lennék kíváncsi, akiknek igen is meg kell nézni, hogy mire/mikor/mennyit költ, mert ha nem teszi, lehet a kötelezők kivizetése kerülhet veszélybe, és ezért mondjuk nem tudtok valahova elutazni, vagy gyereknek megvenni valamit.
A gyermek ezt hogy reagálja le?
Ezen gondolkoztam el, hogy szeretnénk babát, szeretjük egymást és őt is szeretnénk nagyon, de elképzeltem a szitut, ülünk a szobánkban és a gyermek szeretne valahova elmenni/kapni valamit, mert másnak látja van, én meg mondom neki, szeretlek gyermekem így meg úgy, de erre most nem futja... Megértő ő ezt majd, nem megutál majd minket. Gondolom, hogy nevelés kérdése is, de jó az ilyen gyermeknek, ha kevés dolognak örülhet???
Igaz, én sem kaptam meg mindent, és sokat irigykedtem másokra kiskoromban néha (jobbak a ruhái...), se soha nem ródtam fel, a lényeg mindig megvolt teremte, és nem fáj/vagy rosszul esik... csak néha szar érzés, hogy én mért nem tehetem meg, mért nem érek annyit mint a másikak, akiknek több mindenre jut...
Magad is megválaszoltad a kérdésedet. Nyilván a gyereknek kisebbrendűségi érzése lesz, mert nincsenek olyan ruhái, mobilja, stb. mint a társainak. Ettől nyilván rosszul fogja érezni magát és nem fogja érteni, hogy ő miért nem ér annyit, mint a többi gyerek. De az, hogy ezért titeket okol-e, az a nevelésen múlik. Mert ha úgy neveled, hogy szeretitek és tudja értékelni a keveset is, akkor ugyan rosszul fogja érezni magát, de nem fogja a szemetekre vetni, hogy minek vállaltatok gyermeket. Ráadásul mivel még meg sincs a baba, még ezer dolog történhet addig. Lehet egy jobban fizető állásod, ha például tanulsz, míg a babával otthon vagy.
Most mi sem állunk fényesen, mivel gyed-et kapok jelenleg. Örülünk, hogy a számlákra futja. Mondjuk mi tudjuk, hogy ha 1 év múlva visszamegyek dolgozni, akkor a gyednek a 3-szorosát fogom hazahozni, így a későbbiekben tuti nem lesz gond. De gyermekkoromban én is így nőttem fel, hogy nem értettem, hogy nekem miért nem jut annyi mint másoknak és nagyon rossz érzés volt. Mondjuk én anyukámat okoltam érte. De nem azért, mert megszült, hanem mert elitta apukám fizetését is a sajátján felül.
Ez egyszerűen nevelés kérdése. Mi, 3 testvéremmel együtt igencsak szerény körülmények között nőttünk fel úgy, hogy még apánk is elhagyott minket. Soha nem követelőztünk és ha anya valami kis apróságot ki tudott gazdálkodni, annak nagyon örültünk.Egyáltalán nem bánom, hogy ilyen volt agyerekkorom.
Most már nekem is van egy 9 hónapos királylányom.Apa jól keres, mégis tescos pelenkát kap, meg ehez hasonlókat. Miért vegyem meg a drágát, ha az olcsóbb is jó?! Sőt, sok ruhája a Hádából van.
Hidd el, nem fog kevés dolognak örülni, sőt.Megtanulja milyen egy igazi, összetartó, szerető caládban felnőni.
Akárki, akármit mond, ez a legfontosabb.
és ezért kérdeztem ezt, hogy ha nem lesz jobb, azért lehet reménykedni a boldogsában?
és ezek a melóhelyek is olyan bizonytalanok...
Én imádom a gyerekemet,reméljük hogy mire felnő már nem ilyen szar világot élünk és kezdünk magunkkal valamit!
És még biztos vállalok 2 gyereket!Nekem a család a minden!!!
A gyerek meg az első,ezért rá mindig lesz!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!