Anyukak akiknek nincs segitsegetek, mikor vallaltatok a masodik babat? Hogy oldottatok meg egyedul?

Szia!

Nekem 1 éves a kislányom. Olyan 4-5 éves kora körül szeretnénk tesót. Vissza kell mennem dolgozni. Kaptam egy másik állás ajánlatot, amit nem nagyon szeretnék kihagyni. Nagyon magas bejelentett = maximális GYED-et kapnám.

Én is félek attól, hogy két gyerkőccel nem nagyon bírnák. Nekem is hajnalba megy a férjem, este jön. Nem egyszerű. De mikor hazajön rengeteget segít. :)

Igazából mindent meg lehet oldani. Nálunk 17 hónap van a két kicsi között :D

Nem mondom, hogy nem voltak nehéz időszakok, de most, hogy a nagy már 2,5 éves, egyre könnyebb!

Ne görcsölj rá, minden menni fog, ha a szükség úgy hozza, találékony tud lenni az ember. Fürdetés, etetés, altatás, séta: minden kialakul majd, hidd el könnyebben, mint most elgondolnád!

akkor várd meg amig ovis lesz.hidd el,megéri várni. mert hamar előjön a tesóféltékenység,és az gáz. az enyémek között 20 hó van,egy percig se bánom h így lett,de már értem miért mondta mindenki,h várjak amig a nagy ovis lesz :)))

vagy a nagy megy bölcsibe.

Mi a harmadikat várjuk, a legnagyobbam 4 éves. A középsőm 2.

Szeretik egymást tényleg, nem arról van szó hogy állandó féltékenykedés lenne köztük, mégis azt mondom hogy 3-4 év lenne az ideális 2 gyerek között.

A fiam ( a legnagyobb) most érdeklődik nagyon a tesó és babakérdés iránt, rengeteg mindent megcsinál már egyedül és érti hogy egy új kis lény érkezik közénk nemsokára stb.

Amiben tud, segít:)

A középsőm ő nagyon kicsi még ehhez, ő még baba szinte szóval sokat kell ölbe venni, bár önálló sok mindenben de szükségletei kielégítésében azért 80%ban rám szorul még, és így egy pici újszülött is még pluszban...nem lesz egyszerü gondolom :)

De mi akartuk így.

A férjem nekem is rengeteget melózik, ha itthon van is keveset tud segíteni.

Mondjuk az ovi itt 3 évesen kezdődött, szóval a fiam már jár egy ideje, ami nagy könnyebbség napközben.

Én a helyedben úgy tervezném hogy 3-3.5 év legyen köztük:))

Elcsepelt szoveg, de igaz: teher alatt no a palma.

Abszolut igaz.

Amikor nem volt gyermekem, akkor is folyton voltak kihivasok, voltak feladatok, amiket alig tudtam megcsinalni, majd bele doglottem, de megcsinaltam, masodszorra mar konnyebben ment.

Amikor egy gyerek volt, akkor is voltak borzasztoan nehez napok, szituaciok, kimerultseg, lelki kinlodas. Igaz, nalunk ez nem tartott sokaig, mert 4 honapos mult az elso baba, amikor vallaltuk a masodikat es az elso honapban meg is fogant.

Viszont kozben dolgozni is vissza kellett mennem par honapra, az sem volt egyszeru resz. (Felidos terhes mar elmultam, fizikai munkam volt, munka utan nem pihenes volt, hanem otthon var az egy ev alatti babam, vele kellett lennem, foznom kellett, ejszakazni, mert fogzott, hajnali hatra meg mentem masnap dolgozni.)

Azutan megszuletett a masodik baba is, szinten voltak nehez reszek, amikor mar azt hittem, hogy feladom, de nem lehetett feladni, csinaltam a dolgom, neha kiborultam, neha elcsusztam a dolgaimmal, neha semmi sem sikerult, neha kedvem sem volt felkelni, de altalaban minden ment szepen es voltak nagyon konnyu idoszakok.

A ferjem jo apa, jo ferj, viszont inkabb lelkileg tud segiteni, amolyan platoi szerelem, mert a kicsi alig mult fel eves, amikor a ferjem kulfoldon kezdett dolgozni, ez mar lassan egy eve tart, 2-3 havonta latjuk par napra. Gondolhatod, hogy fizikailag mennyit tud segiteni: nullat.

Hat ez van, lassan remeljuk veget er ez az idoszak is.

De osszessegeben azt mondom, hogy nem baj, mert legalabb rajottem, hogy erre is kepes vagyok. Ha nem probalom ki, akkor sohasem tudom ezt magamrol.