Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
El kellene válni, ha ennyire elbeszélünk egymás mellett? Nagyon összevesztünk, elment.
Már egy ideje súlyos problémákkal küszködünk, sok a félreértés, a meg nem értés, a sérelem. Nemrég a válás is szóba került. Egy hete beszélgettünk egy nagyot, szépen el tudunk mondani a problémáinkat, és megegyeztünk, hogy adunk még esélyt magunknak, és mindketten megpróbálunk odafigyelni jobban a másikra.
Az elmúlt egy hát csodálatos volt. Nagyon szépen voltunk együtt, kicsit felizzott megint az, ami hiányzott, és mindketten igyekeztünk.
Ma este készítettem a vacsorát, már minden össze-vissza volt, a 20 hónapos kisfiúnk meg már nyűgösködött, hogy éhes. Próbáltam sietni, és már csak a tartármártást kellett megcsinálnom, kisfiam meg láb alatt. Megkértem, hogy legalább addig vigyázzon a kicsire, amíg ezt összedobom, és megvagyok. Kb. egy perc múlva azt látom, hogy a kicsi ül a pultnál, kezében egy éles kés, amit pont a nyaka felé tart és hadonászik vele, férjem meg sehol. Úgy ugrottam oda, és vettem ki a kezéből, ő meg akkor jött ki a szobából. Nekem eldurrant az agyam, és rákiabáltam, hogy hol voltál? Mondta, hogy bevitt valamit a szobába. Ideges lettem, és mondta, hogy ennyit nem lehet rábízni. Erre ő kiakadt, hogy milyen hangnemben beszélek vele. Na ott bennem kiakadt a biztosíték, és - amit most mmár nagyon bánok, hogy a gyerek előtt - de kiabáltam.
A közös vacsorából semmi nem lett. A gyereket megetettem, megfürdettem, közben ő nyomta a hátamba bele, hogy ő kiteszi értem a lelkét, én meg ennyire vagyok hálás, hogy így beszélek vele, egész héten a kedvemben akart járni, én meg napok óta arrogáns vagyok. Akkor már nagyon fent volt a pumpám, és hiába kérdeztem, hogy miben voltam arrogáns, nem válaszolt, csak hajtoatta, hogy így beszéltem vele most is, én meg már majdnem sírtam, hogy a gyerek életét veszélyeztette, és 2 percet kértem tőle, hogy figyeljen rá. És ha neki ennyire sz@r velem, hogy én is a lelkemet kitettem a héten, és tegnap pl. tök szerelmesen aludtam el egy gyönyörű családi vasárnap után, ő mégis arrogánsnak tart, akkor jobb, ha tényleg hagyjuk ezt az egészet.
Mire kijöttem a fektetésből, elment. Írt egy sms-t, hogy a héten költözik.
válasza:Hogy kerül a gyerek közelébe kés?! Nem alapvető, hogy kés csak a konyhapulton, és a mosogatóba van, ahol kisgyerek van?! Már meg ne haragudj, de 3 gyerek mellett is főz az ember, ellátja a háztartást. Persze, vigyázzon a gyerekre az apja is, foglalkozzon vele, de ha nincs otthon, akkor nem is főzöl? Bennem azért menne fel a pumpa, miért van a gyerek számára elérhető helyen kés?!
Más problémáitok mennyire súlyosak? Mert ha hasonló, akkor az szerintem orvosolható.
válasza: válasza:Szia! Lehet, hogy több esélyetek lenne, ha valamilyen külső segítséget vennétek igénybe (lehetőleg párterápia vagy más szaksegítség, vagy akár egy pszichológiában képzettebb, de nem tudálékos barát hallgasson meg titeket heti egyszer, és adjon tanácsokat). Az a gyanúm, hogy a konfliktuskezelési mintáitok rosszak, vagy legalábbis egymással nem kompatibilisek. De ez javítható, fel a fejjel :-) Te is meg tudod tanulni, hogy ne kiabálj, pontosabban megfogalmazd a kéréseidet, és a férjed is, hogy ha valami problémája van, hamarabb tudjon szólni és kedvesen el tudja magyarázni, mi a baja.
Egy ilyen helyzetben - jó esetben - ha kiabáltok is egymással, nem a teljes összeveszés a vége, hanem mondjuk te azt mondod, hogy "ne haragudj, hogy kiabáltam, de nagyon megijedtem, hogy a Pisti kezébe kés került", a férjed pedig - mivel így már kevésbé érzi magát letámadva, kevésbé is védekezik - így válaszolhat: "hát, tényleg lehet, hogy nem figyeltem oda eléggé.
Persze a kerítés nem lesz kolbászból, de valószínűleg könnyebb lesz.
válasza: válasza:Hát nem tudom, nálunk is volt ilyen, hogy kiakadtam és ordítottam, mert mikor ledöbbentem, hogy kint van a gyógyszer a dohányzóasztalon, amit elér a gyerek, a férjem odavetette a számítógép mellől, hogy ja, ott van. Megkérdeztem, hogy és ezt te láttad és tudod? Aha. Hát ennél a pontnál úgy elkezdtem ordítani, hogy hogy lehet ennyi esze, hát mi van, ha a gyerek megeszi, hogy lehet 35 évesen ennyire barom, hogy látja hogy ott van és otthagyja. Annyira elszállt az agyam, hihetetlen és nagyon rondán beszéltem vele. De azért bocsánatot kért, és marha rosszul érezte magát, hogy tényleg hogy lehet ilyen hülye.
Nem azt mondom, hogy szép dolog, de azért elég érdekes egy férjed van, hogy ebben a helyzetben nem azt mondja, hogy úristen de barom vagyok, a gyerekünket veszélyeztettem, hanem még azon pattog, hogy te hogy beszélsz vele. Neki kéne a legjobban megérteni a kiakadásodat basszus ő az apja!
válasza:Fő kérdés, hova ment el annyira hirtelen? Van hova mennie, esetleg van valami amiről te nem tudsz? Szerintem nem véletlen hogy költözni akar.
Amúgy meg mekkora konyhátok van már ne is haragudj, hogy nem látod, ha a gyerek felkap egy kést? Én is felneveltem kettőt, de attól hogy keverek egy mártást, még láttam mit csinálnak...
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!