Miert szoljak, pletykaljak az emberek azt a not akinek mas kulturaju, vallasu az elettarsa, ferje?

Ez egy összetettebb kérdés. A vegyesházasságra sokan néznek ferdén, vannak a rasszisták, ez értelemszerű, és vannak, akik azt nem helyeslik, amikor két különböző kultúrájú ember köti össze az életét, mert úgy vélik, hogy nem egyeztethető össze, és példának hozzák az olyan eseteket, mint pl. a Lányom nélkül soha című könyv története, meg amikor az arab vagy egyéb muszlim országból származó apuka lelép a gyerekkel a szülőhazájába, és a helyi hatóságok nem igazán erőltetik meg magukat annak érdekében, hogy a hitetlen nőnek visszaadják a gyereket. Még olyan esetet is tudok, amikor a nő is muszlim lett, mint a férfi, a konfliktust meg az okozta, hogy a férj hazájában a lánygyerekek körülmetélése (=brutális csonkítás) bevett szokás, és hogy a férj a saját majdani lányuk esetében ragaszkodna hozzá. A nő konkrétan egy magyar muszlim honlapon írta le, hogy emiatt ő nem is akar szülni a férjének...az ilyen házasságot meg megette a fene. Ha még a vallás is eltérő, még hangsúylosabbá válik a dolog pl. a gyerekek vallási nevelése kapcsán. Ezek általánosságban jellemző konfliktusok, még akkor is, ha vannak egyéni kivételek, ilyet is ismerek, afgán apuka-magyar, keresztény anyuka, fel tudták nevelni a gyerekeiket anélkül, hogy ráment volna aházasságuk, mindkét felnőtt gyerek felületes istenhívő, és inkább a kereszténységhez húznak. Az európai és a muszlim kultúra bizonyos téren vetélytársak, ezért ilyen vegyesházasságnál az átlagosnál nagyobb empátia és intelligencia szükségeltetik mindkét féltől. Na mármost, ez az emberek többségében nincs meg, pláne, ha valami egyedül üdvözítő vallás dogmatikus hívei.

Ezenkívül érdemes megfigyelni a nemekhez való hozzállást. Ez az ősi időkre vezethető vissza. Mivel a nő követte a férfit általában, az rögzült valahol nagyon mélyen, hogy a nő és idegen férfi párosítás az veszteség a nő közösségének, míg a férfi-idegen nő nyereség. Ezért sokkal kevésbé ítélik el az emberek az olyan vegyes házasságot ma is, ahol a nő az idegen, sőt, ott még gyakran fel is tűnik a feleség egzotikuma, míg ha egy nő megy idegenhez, akkor jön az "ezek-a-jöttmentek-viszik-a-lányainkat, meg a "fehér fickó már nem is jó a kis k.-nak" hozzállás. Egyébként a sötétebb bőrűek hasonlóan előítéletesek, ez valahogy nincs a köztudatban, de tény. Itt is volt olyan, hogy valakit a roma anyósa azért akart kikészíteni, mert "paraszt" egy muszlim nő meg eleve hozzá sem mehet egy nem-muszlim férfihoz, míg egy muszlim férfi elvehet zsidó, keresztény nőt. Náluk ennyire erős, amit fentebb írtam a nemekről. Szaúd-Arábiában meg egyenesen a hatóságoktól kell engedélyt kérnie a férfinak is, ha külföldit akar elvenni, és vannak nációk, akik egész egyszerűen tiltottak! Pl. egy szaúdi férfi nem vehet feleségül egy pakisztáni nőt.

Én azt nézem általában, hogy két kultúra milyen viszonyben van egymással. Ha a fiam muszlim lenne, és feleségül venne egy arab nőt, semmi bajom nem lenne vele, de ha a lányom menne feleségül egy arab férfihoz, nem lennék 100%-ig nyugodt, mivel az arab országokban nem kezelik egyenrangúként a nőket, és aggódnék, hogy a lányom kiszolgáltatja magát és a születendő unokáimat. Persze, más lenne megintcsak egy tuniszi és egy szaúdi férjjelölt. Feketével, távol-keletivel, indiaival nem okozna gondot a dolog, ha nem nőelnyomó anyaországuk van, amit esetleg kihasználhatnak, ha rosszra fordulnak a dolgok, romával sem, amennyiben nem a putris fajtából van. A fiúgyerekem kapcsán nem lenne ilyen aggályom. Nyilván szerepet játszik valamennyire ez az ősi berögződés, amit fentebb írtam, na meg az, hogy a férfiak minden kultúrában nyerő helyzetben vannak, tehát a fiam nem szolgáltatná ki magát.

Nyálfolyam vagy sem, rengeteg ilyen esetről lehet olvasni a médiában. Gondolj Mehmet Karcsikára.

Az iylen kérdéseket egy nőnek végig kell gondolnia, mielőtt hozzámegy egy olyan kultúrából származó férfihoz, ahol a nő értéke kisebb.

Persze, persze, az iszlámban nem kisebb az értéke, csak más a szerepe...igen, a gyakorlatban meg nagyon nem így van. Ettől függetlenül ki lehet fogni normális muszlim pasit, hogyne. Csak gondolkodni nem árt sohasem. Ha valaki mindezt meghányja-veti magában, akkor hozott egy döntést, kész, az ő ügye.

Viszont azok a nők, akik utána az újságokban sírnak, hogy a férjük elvitte a gyereket és az ottani hatóség nem adja vissza, hogy megcsonkíttatta a kislányuk nemi szervét, hogy a házasságkötés után hirtelen odalett a bájos, romantikus fiú és helyette lett egy zsarnoki parancsoló, nos azok a nők nem gondolták át ezeket a dolgokat. Márpedig fontos lett volna. Ezért tartom helytelennek, hogy a rasszista címkével látják el azokat, akik ilyen aspektusból vizsgálják a kérdést.

Hiszen nem az a baj, hogy sötétebb a bőre, hanem az, hogy nem biztos, hogy a kulturális különbségeken gond nélkül túlteszik magukat.

Ha valami bajod van az itteni nőkkel, a te bajod. Végy feleségül egy máshonnan származót. Ne aggódj, téged tuti nem szólnak meg miatta.

De ha összehasonlítod a szaúdi nők jogait a magyarokéval, máris rájössz, hogy nem teljesen igaz, amit írtál. Itt legalább joga van tanulni, szabad akaratból házasodni elválni a nőnek is, és ahhoz is, hogy ne bántalmazzák.

Mert tudatlanok.

Sokan imádkoznának olyan férjért, amilyen nekem van.(török)

Már nem a származása miatt, hanem mert nagyon jó férj, apa, és barát is egyben.

Nem vagyok és nem voltam soha elnyomva. Náluk is megfordultam már párszor, a családja elbűvölő.

A férjem sohasem látott maga előtt verekedős példát az apja részéről. Rendkívül nyugodt emberek.

A 16 év alatt egy haragos, hangos, ideges megnyilvánulása sem volt felém (más felé sem).

A lányom nélkül soha c. filmnek a fele sem igaz.Volt ilyen eset, de nem teljesen úgy történt, ahogy előadják. Nem erről kellene megítélni a muszlimokat.