Nők, akiknek fontos a házasság! Ha a pasitok nem akarna sosem megnősülni, mert már egyszer elvált, ti túl tudnátok lépni a sértettségen?

Megértelek, a házasság nekem is nagyon fontos, engem is bántana, ha a párom kijelentené, hogy nem akar esküdni. De mi lenne, ha szépen elmondanád neki, hogy mi bánt ebben, valahogy így:

Drágám, nagyon szeretlek, és szeretnék majd tőled babát. De ezt nem egy sima kapcsolatban szeretném, mert nekem fontos a házasság, számomra azt jelentené, hogy igazi család lettünk. (ezt most senki ne vegye magára, aki nem házas, nem azért írtam, csak én így gondolom, és ez csak az én véleményem.)

Szóval mit gondolsz erről Szerelmem?

Ehhez mit szólna szerinted a Párod?

Én nem maradtam volna olyan férfival együtt csak összedobva a szennyest, ha nem akar elvenni. Ezt megelőzendő, csak olyan férfival költöztem össze, aki előtte legalább megkérte a kezem...

Ha nem akar elvenni rendben, ne tegye, de akkor ne is rabolja az időmet. Én így lettem volna ezzel. És még azt sem lehet mondani hogy az első jöttmenthez hozzámentem aki megkért, mert nem így volt. (a másodikhoz):D

Ha neked ez fontos, akkor (szerintem) nem kéne beletörődni. Mégpedig azért nem, mert mindig ott lesz benned, hogy lemondtál valamiről amit nagyon szeretnél megélni. Jelen esetben arról hogy legalább egyszer megházasodj, házasságban élj. Ismerek ilyet, és igen, megalkudott a lány azért mert a pasija nem akarja elvenni, és sokszor szomorú ez miatt. Mikor megkérdeztem miért nem keres olyat aki házasságpárti, azt mondta hogy szereti a pasit, és fél, nem találna mást (29 éves). De én úgy gondolom, inkább egyedül, mint egy olyan kapcsolatban ami nem tesz teljesen boldoggá.

Amúgy 28 éves vagyok. 25 évesen mentem férjhez. Mindig házasságban szerettem volna élni, és minden tökéletes:).

Ha netán megözvegyülnék, akkor sem mennék újra férjhez. Ahogy válás esetén sem. Én az egyszer férjhez menő típus vagyok:)

1x szerettem volna megtapasztalni milyen házasságban élni azzal akit szeretek. (ahogy te is ezt szeretnéd) És nekem erről nem érné meg lemondani. Nem lennék boldog egy állandó élettársi kapcsolatban, mert nekem az kevés. Én úgy vagyok vele, ha valaki szeret és el akar köteleződni mellettem, akkor el is vesz. Ha nem teszi, akkor nem kellek eléggé, így aztán le is lépnék. Ennyi.

Látom szeretsz kötekedni azzal aki mer másképp gondolkodni mint te.

Miért is röhejes? Csak mert mi mondjuk meg tudtuk ismerni egymást annyira, hogy házasságot tervezzünk, anélkül is, hogy ténylegesen összeköltöztünk volna? Ez miért olyan hihetetlen? Ja, csak mert neked ilyesmiben nem volt részed?...Az nem jelent semmit. Attól hogy te esetleg nem élted át, mással még megtörténhet. Igen, megvolt a lánykérés amikor még nem éltünk együtt, mert nem költöztem volna össze senkivel, ha nem vesz komolyan. És? Ezzel mi a probléma?

Egyszerűen csak vannak emberek akik nem rózsaszín ködben élnek a járás időszaka alatt sem, hanem megismerik a párjukat rendesen.

Egyébként attól hogy a lánykérés összeköltözés előtt volt, az nem jelenti azt hogy nem éltünk együtt esküvő előtt. De éltünk, 6 hónapot.

Baromira undorító, hogy még egy internetes oldalon is a kötözködés megy a felhasználók között! És hogy ezért lepontoztok másokat! Miért nem lehet egyszerűen csak leírni a saját véleményt, a másét meg tudomásul venni, ha meg tetszik , akkor pontot adni neki? Irigység?!

És hogy ne offoljak:

Szerintem hallgass a szívedre. Vagy női megérzésedre, ki hogy nevezi. Egyértelmű, hogy neked ez így nem kerek. Onnan meg, hogy "másrészt..." , magadat próbálod hitegetni, és bizonygatni, hogy miért add be a derekad, de közben meg "csak ez a házasság téma". Ha azt érzed, hogy ez így nem menne, akkor csak kompromisszumból ne erőltesd magadra, mert később a fejéhez fogod vágni.

30 évesen még bőven találsz pasit, ne írd le magadat ennyire!