Ti szoktatok külön-külön eljárni szórakozni?

Ha a ferjednek nincs kifogasa ellene, akkor anyukad plane ne szoljon bele.

Mi evente 1-2 alkalommal megyunk kulon, a parom kartyazik, en a harom volt evfolyamtarsammal talalkozom, akikkel joban vagyok.

Szoktunk. Ő elmegy gombászni, horgászni, sörözni a barátaival, én találkozom a barátnőimmel.

Az én anyám is furcsállta az elején. Ameddig együtt laktunk. Nekem nem esett rosszul. Megpróbáltam megmagyarázni neki, hogy nekünk így jó. Nem igazán értette, de végül beletörődött.:)

Az én anyám is ilyen kaliberű.

Egyébként igen. Bár elég ritka... utoljára kb 3 hónapja a legjobb barátommal beültünk egy kicsit dumálni meg kínai kaját enni az arénába. A férjemnek ezzel semmi gondja, ismeri, tudja hogy sose volt köztünk barátságnál több. Plusz bízik bennem, és tudja hogy nem kell ezért aggódnia...

Ő focizni szokott a munkatársaival kb 2 havonta 1 szombaton.

Ezen felül együtt járunk szórakozni az ő baráti körével, mert ott szokás vinni a párjukat is.

Anyám meg kiakadt, hogy én férjes nőként hogy merészelek férfival randizni:D nem fárasztottam magam magyarázkodással, csak megmondtam, hogy egy baráti találkozó nem minősül randinak. Hőbörgött még egy sort, de nem foglalkoztam vele.

Nem szoktunk.

Amúgy nem az a lényeg ki mit szokott, hanem hogy neked is meg a párodnak is megfeleljen a ti saját szokásotok :) Anyucinak ebben meg csitu van :)

Naná, hogy szoktunk. Kezdjük ott, hogy a céges csapatépítésekre nem viszünk partnert, viszont például nálunk elég jó a csapat ahhoz, hogy gyakran összejöjjünk, csak úgy ad hoc jelleggel is. Ide se hívom, csak szólok hogy később megyek haza.

Vannak olyan programok, amik csak az egyikünket érdeklik, oda minek elrángatni a másikat? Vagy akit érdekel, az mondjon le róluk? Én elmegyek táncolni, ő elmegy hörrmorrmetál koncertre, senkire nem kényszerítettünk semmit, mindenki boldog. Nem értem, az anyukák miért akadnak fenn ezen, szerintem nincs ezzel semmi gond :)