Mennyire tolerálható a feleség részéről az, hogy a férje folyton a saját anyja főztjét emlegeti, az sírja vissza, sőt szóvá is teszi, hogy: "Miért nem úgy csinálod, mint anyám? " vagy "Ez nem olyan, mint az anyámé! "?

Apám is sokszor mondta anyám főztjére, hogy nem olyan, mint az apai nagymamámé, és igaza is volt. Anyám egyhangúan, élvezhetetlenül főzött világ életében, mamám főztje pedig messze földön híres volt, nem véletlenül főzött fiatalabb korában falusi lakodalmakban. Még a számban van az íze a pörköltjének, főzelékeinek! Hol volt ahhoz anyám kotyvaléka!

Egyszerűen el kell ismerni, van, aki elég unalmasan főz. Apám is évtizedek óta eszi anyám főztjét, de attól még nem szereti, és néha hangot hallat. Ő maga viszont jól főz, hétvégente egyedül megcsinálja a teljes menüt, süteményt is csinál, amit anyám évente 1-2x, az is vállalhatatlan... (Ja, és azért nem ő főz mindig, mert ő anyámmal ellentétben dolgozik, plusz 3 hatalmas kertet művel)

Szerencsére én apai oldalról örököltem a főzőtehetségem, így nekem soha nem kellett a vőlegényemtől azt hallanom, hogy bezzeg az anyja hogy csinálja. Sőt egy halom olyan ételt megkedveltettem vele, amit azért nem szeretett, mert az anyja nem csinálta finomra...

Nyugodtan le lehet pontozni, mint minden olyan választ, aki nem azt írta, hogy a férfi bólogasson a moslékhoz is!

Leszarnám. Ha nem tetszik, megmondanám hogy főzzön magára, vagy főzzön rá az anyja.

Bár az én férjem nem sírja vissza az anyja főztjét:) én sok olyan dolgot csinálok amit anno ő nem. pl a kedvenc édességét a férjemnek: palacsintát, aztán carbonara spagettit, karamellöntetet, karamelles tejet, vaníliás bundás kalácsot:D, szóval abszolút nem panaszkodik. Még hízott is kicsit amióta együtt vagyunk.

"Látod, nem bírjátok elviselni, hogy a férjeteknek nem ti vagytok a tökéletes, mindent a legjobban csináló nő az életében."

Látom nem fogod fel, hogy nem ez a probléma. Annyi a lényeg, hogyha az illető férjnek nem tetszik a feleség főztje, akkor főzzön magára. Vagy menjen az anyjához.

De persze sokkal kényelmesebb kritizálni a másik főztjét, ahelyett, hogy megmozdítaná a seggét, és magának csinálna.

De ez persze 1 lusta dög tapusú pasinak se jut eszébe, csak lökni a hülye dumát....

Akkor meg haljanak éhen az ilyenek.

Az én férjem nem kritizál. Mikor együtt jártunk, akkor is sokat főztem sütöttem neki, és szereti. Fűszeresebben, ízesebben főzök mint az anyja, de egyik sem rosszabb mint a másik. Én többféle kaját is meg tudok csinálni mint írtam is, amit anyósom nem tudott.

De ha kritizálna a férjem, azt mondanám, hogy főzzön magának, vagy menjen anyucihoz.

Egyébként nem arról van szó, hogy nem viselem el a kritikát. A férjem simán szól hogy ha néha sikerül elsózni a kaját...igen, néha besikerül...vagy ha félévente 1x véletlenül túlfőzöm a tésztát. De ezeket elfogadom, mert én magam is látom hogy nem sikerült.:)

Az én apumnak annak idején nem ízlett anyu főztje, aki ugye a mamámtól tanulta. Anyu ezután elment az anyósához és megtanult úgy főzni, ahogy ő.

Egyébként igaza volt apunak, mert az ő édesanyja sokkal jobban főzött mint a másik mamám.

A férjem szereti a főztömet, még azokat sem kifogásolja, amik nekem magamnak nem ízlenek annyira. De volt már hogy felhívtam anyósomat, hogy ezt, meg azt hogyan szokta csinálni.