Azok a nők, akiknek a férje/párja minimálisat vagy egyáltalán semmit sem vállal a háztartási feladatok közül, hogy bírjátok?

A lakótársam egy fiú, én lány vagyok. Havi egyszer ő mosogat, és kb. istenként kell érte tisztelni. (amúgy tök cuki emiatt.:D) De sosem takarít, tényleg soha, mosni eszébe sem jut. Ki tud teregetni, ha megkérem, de baromi csúnyán. Nagyon félek, hogy ilyen párt fogok csak találni, aki majd néha "segít" (??) a házimunkában, ha szerencsés vagyok.

Ha azt akarom, hogy tiszta legyen a lakás, én veszem kezembe a dolgokat. Pl. szemetet csak akkor viszi le, ha előkészítem, amúgy én vinném le. Főzni csak hétvégén szoktunk, akkor közösen bohóckodunk valamit a konyhában.:)

És eszembe jutott az itt levő rengeteg kérdés, amiben ez és még ezernyi dolog a nők "feladata". Gondoltam, rákérdezek, hogy bírjátok? Pl. lelkileg: "miért nekem kell ezt csinálni?", "azért, mert nő vagyok?" és fizikailag is hogy bírjátok, pl. a kádsikálást, stb-t?

27 L, 25 F