Azok a nők, akiknek a férje/párja minimálisat vagy egyáltalán semmit sem vállal a háztartási feladatok közül, hogy bírjátok?

Akkor mi a kérdés, ha nálatok egy fekete lyuk elnyel minden koszt?

(Egyébként ismerek ilyen lányokat, akik MINDEN férfinak tetszeni, megfelelni akarnak. BKV ellenőrtől kezdve a szomszéd bácsin át a legrégibb haverig, akinek normál esetben simán meg lehetne mondani, hogy pakolj már el magad után, te malac.)

A férjemmel mi megosztjuk a feladatokat. Megbeszeltuk regen, hogy ki mit utal kevesbe, es ennek megfeleloen vallaltuk. Mindketten megkuzdunk ezzel neha, mert en a konyhat nem tartom olyan tisztan neha, amennyire o szeretne, o meg a furdot felejti el sokszor takaritani (ezt felvaltva kellene amugy csinalnunk az eredeti megegyezes szerint, de altalaban nem tudom kivarni, mert zavar). Valamennyi alkalmazkodas mindket reszrol kell, de ehhez le kell ulni, es atbeszelni, hogy teged mennyire zavar, es sokkal jobb lenne ugy egyuttlakni, hogy mindenki megcsinalja aranyosan a hazimunkat.

Ha a szep szo nem megy, akkor ne csinalj meg olyan dolgokat, amik csak az o eletteret erintik, es ezt jelentsd be neki, hogy tudatosodjon benne, de ne elore, mert ha megis kitakaritasz, mert nem birod ki, akkor nem fog komolyan venni. Hanem pl: ,,kimostam a ruhakat, az enyemeket kiteritettem, a tied ott van a mosogepben, szedd ki, ha szeretned h megszaradjon, es budosodjon be" vagy ,,vettem uj etkeszletet, a zold szinuek azok, kerlek ne hasznald oket, ezeket en fogom mosogatni, a tobbi, amit ott latsz, rad var, mert a te ettel belole". Azert maga utan egy minjmalis szinten mindenkitol elvarhato, hogy pakoljon el.

Amit csak lehet, valassz le rola a sajat dolgaid kozul, ha a szep szo nem hasznal es nem valtoztat: sajat kuka, sajat etkeszlet, kulon mosd a ruhaid, csak a sajat reszed takaritsd, es neha a furdot, amikor spp a te dolgod lenne. En ezt csinalnam. Nem kell bunkon, kedvesen mondd el neki, hogy mar jo ideje frusztral, es mondjon vmi megoldast a helyzetre, mert neked csak ez jut eszedbd akkor, ha nem hajlando beszallni.

Raadasul o csak a lakotarsad. Nekem felesegkent is csak akkor felelne meg ez a helyzet, ha en nem dolgoznek. Mivel viszont altalaban kevesebb a munkam, es a ferjem tobb penzt hoz haza, ezert meg szoktam csinalni az o reszebol is dolgokat, hogy tobb idonk legyen egymasra, mikor hazajon, es mert tudom, hogy szereti a tisztasagot:D

Ha nekem egyetemista koromban ilyen lakótársam lett volna, lesikítom a haját és a szobájába hányom be az összes mocskát, mosatlan edényét és mindenét. Vagy elköltözik, vagy megtanul takarítani.

Párkapcsolatnál ez teljesen más, mert akkor elviekben van egy szeretet kapcsolat, amihez társul némi empátia. Az én férjem pl. felfogja, ha fáradt vagyok és szokott segíteni, de magától ő sem sok mindent csinál meg, de pl. kivasalja az ingeit, ismeri a szennyest, ha már kifolyik belőle/elfogyott a gatyája, akkor mos egyet, szokott porszívózni, és ha sok a mosatlan, besegít, de teljesen nem szokott elmosogatni. Minden másért könyörögnöm kéne, amire nem vagyok hajlandó, viszont így, hogy tudja, hogy megcsinálok dolgokat szó nélkül, van, hogy neki is eszébe jut, pl. gyakran beágyaz, általában többet vasal, mint az ingek, főzni is elég gyakran szokott, stb. Nekem már ez elég, így nem konfliktusforrás a házvezetés.

A legtöbb nő, amelyik cselédsorsba van "kényszerítve", magának hozta össze az évek során, így nem tudom sajnálni. Mert:

1) Az elején a szerelem hevében körülugrálta a pasit, amit később megbánt

2) Ha csinált is valamit a férfi, az sosem volt jó úgy, inkább nem bízta rá, aztán később rinyál, hogy a pasi hasznavehetetlen

sajnos elég gyakori, hogy a pasi kivonja magát a házimunka alól. vannak fokozatok, van aki semmit nem csinál otthon, és van, aki erre-arra hajlandó, de amit utál, azt kihagyja, és van pasi, aki pedig KÉRÉS NÉLKÜL IS (!) saját magától mindenben ott van (de sajnos nem terem ilyen férfi minden bokorban).

ha egy anya nem neveli háziasságra kicsi kis fiacskáját, az bizony egy nem kőkemény nő mellett elengedi magát, és lóg a munka alól.

pedig LÉNYEGTELEN, KI KERES, KI MENNYIT KERES. az egy háztartásban élőknek a házi dolgokból azért arányaiban egyformán kellene kivenni a feladatokat. (arányaiban, mert persze ha egy nő háztartásbeli, a férje eltartja, akkor azért a nő főzze a kaját, de ha mondjuk havat kell lapátolni, ablakot kell pucolni, tegye oda magát a férfi)

sajnos tényleg ritka, hogy egy férfi házias. akinek a párja az, az büszkén meséli, akinek nem, az hallgat, esetleg kifakad.

az én párom se segít, sőt, még ha kérem, a szemetet is elfelejti levinni :)

már gyerekünk is van, és én csinálok mindent egyedül. nem fogom szidni, meg nem veszekszem már vele, mert azzal nem leszek előrébb. megcsinálom a munkát, mert nekem igényem van rá, legalább edzésben vagyok, nem hízom, fitt háziasszony vagyok, aki sose unatkozik, mindig hasznos :) végül is mit mártírkodjak, mindig is rendszerető, szorgalmas rendrakó és takarító voltam :)

ja, és nem sajnálom magam, és azokat a nőket se, akiknek ugyanez a sors jut, de nem irigykedem rosszindulatú érzésekkel tarkitva a szerencsésekre, akiknek segít a párjuk. ugyanis mindenhol, minden kapcsolatban van jó és rossz. mindenből jut ez az... lehet, valahol egy pasi kezébe veszi a felmosót nap mint nap, de közben olyan hót' unalmas, vagy málészájú, hogy a nő nem tudja magát nőnek érezni mellette. (vannak ilyenek is, de nem azért írtam ezt példának, mert úgy gondolom, aki házias pasi, azzal biztos valami baj van... sőt...)

nekem nem segít a párom. és tudom, hogy ezért (IS) nem jó ez a kapcsolat, de legalább nem emésztem magam, tudom, hogy én jó vagyok, és meg fogom érdemelni az igazi boldogságot, egy olyan társa vagyok méltó, aki nem olyan lusta mint a párom, aki figyelmes, és kiveszi a kezemből a mosogatószivacsot egy fáradt nap után...

igen, a lusta férfi mellett nem valószínű, hogy bármelyik nő végtelenül boldog lenne, mindig is fontos egy kapcsolatban a szándék, van olyan személyiségtípus, akinek a szeretetnyelvében a "szívesség nyújtás" fejezi ki a szeretetet, és nem egy szó mondjuk.

kell, hogy a férfi segítsen. aki rosszul választott, nem megérdemli, meg úgy kell neki, stb., hanem szedje össze magát, gondolja át az életét, és nézzen szét a nagyvilágban, keressen magához való párt. akár 20 akár 60 éves. sose késő.