Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Családi probléma.

Legkozelebb mondd meg neki, hogy te pedig elvarod, hogy szakitsa meg a kapcsolatot a szuleivel, testvereivel, hisz mar ti vagytok egy csalad. Nagyot fog nezni!

Viccet felreteve: melegszivu kedves no ilyet nem kerhet.

Mert ha minden hetvegen ott lennel az anyosodeknal, es nem lenne kozos program, akkor jogosan teszi szova, hogy sok idot toltesz veluk. De hogy a nyolceves gyerektol el akarja tiltani a szereto nagyszuleit, elkepeszto.

Nem lehet vele megbeszélni, hogy mi a baja?

Én nem igazán értem. Neked oké, hogy nem vér szerint rokonaid, de a gyerekednek igen, és teljesen természetes, hogy a nagyszülőkkel normális kapcsolatban van.

A barátnőd meg kire lehet féltékeny?

Mert ha elváltatok volna és úgy jársz anyósékhoz, akkor értem, hogy fél valamitől.

De mivel meghalt a feleséged, nincs is volt feleség, akire féltékeny lehetne :S

Nem lehet, hogy esetleg fél az anyóséktól, fél, hogy őt nem fogadnák be a családba?

Szerintem a probléma gyökere az iszonyatos féltékenység, ami önmagába is egy hihetetlen ostobaság ebben a helyzetben.

Nem az a baja a párodnak, hogy a nagyik unokáznak, vagy hogy tartod velük a kapcsolatot, hanem az érzelmi kötődésed a baja, amit teljesen érthető módon táplálsz irántuk, és valahol belül a gyermekeid anyja iránt.

Faramuci helyzet ez, hiszen egy tragédia nem szakítás. Te érzelmileg sose távolodtál el a feleségedtől, pusztán az események kényszerítettek rá.

Lehet, hogy azt a marhaságot vette a párod a fejébe, hogy teljesen el tudnál szakadni a régi életedtől, ha volt anyósék nem lennének képbe.

Érzelmileg zűrös ügy ez, ahol a párodnak a küzdelmét látom, a vívódását. Nincs igaza nyilván, de valahol megértem, mert ő teljes szívéből szeret titeket, viszont a te szívedben mindig ott marad a volt feleséged. Joggal érezheti, hogy nem ő a nagy ő, hiszen a nagy őt már elvesztetted. Kicsit olyan kényszermegoldásnak gondolhatja magát a te életedbe.

No ennyi okoskodás elég is volt, lehet hogy köze sincs a valósághoz, de hasonló helyzetbe engem ilyen kérdések foglalkoztatnának.

Szerintem hasznos lenne leülnöd vele beszélni, és valahogy eloszlatni a félelmeit.

" Már a szakítást fontolgatom, mert minden beszélgetésnek csak veszekedés a vége. Nekem a fiam a legfontossabb, és ezt nem érti meg."

Jogosan. Ez egy nagyon primitív, önző, érzelemszegény nő, aki egy halottra féltékeny.

Férfi vagy, nem számít, hogy hány éves korodban, mikor, de biztos, hogy rátalálsz majd egy normális, intelligens nőre, akinek mi sem természetesebb, mint hogy a gyermeked nagyszüleivel tartod a kapcsolatot.

A barátnőd elgondolkodhatna azon, hogy fordítva is lehetne: az elhunyt feleséged szülei, ha olyanok lennének, akkor nehezményezhetnék, hogy a lányuk helyébe lépett, és egy idegen nő neveli az unokájukat a saját lányuk helyett.

Az elhunyt feleséged szülei normálisak, intelligensek, elfogadták, hogy az élet megy tovább, jobb, ha teljes családban nő fel az unokájuk.

Ha igazán szeretne, akkor veletek együtt menne ki a sírhoz és egy szál virágot tenne a feleséged sírjára. Meg akarna ismerkedni a fiad nagyszüleivel.

Erre, úgy tűnik, semmi esély.

Én bizony szakítanék vele.