Mit csinálnátok 25 éves fiatokkal ebben a helyzetben?
25 éves fiam élete kezd kisiklani és már tehetetlennek érzem magamat.
Szakközépiskola után egyetemre ment, nem teljesített valami jól, ezért egy év után átiratkozott egy másik szakra a tanácsunkra. Eltelt másfél év és a lelkesedése kezdett egyre alább hagyni, majd már ott tartottunk, hogy nem teljesítette az éves kötelező kreditszintet, így kivágták költségtérítéses képzésre. Már elegem volt és a félév vége előtt 2 hónappal befenyítettem, hogy nem leszek hajlandó kifizetni a képzés költségét! Nem hülye gyerek ő, csak eszeveszettül lusta, én ezt nem támogatom százezrekkel fölöslegesen.
Így is lett, nem kezdte el a következő félévet, elvileg munkát keres azóta is (mostmár egy éve), de semmi nem tetszik neki. Én és a lányom is (22 éves) keressük a lehetőségeket, böngésszük neki a hirdetéseket, de magasról tesz rá. Még csak arra sem méltat, hogy jelentkezzen rájuk! Az egész napja abból áll, hogy a tv és a számítógépe között ingázik, nincsenek barátai, nem jár el sehova, a barátnőjét nagy ritkán meglátogatja és ennyi. A házimunkára is úgy kell ráerőszakolni, a lányom is balhézik velem, illetve a fiammal is, hogyha hazaér este az egyetemről, még neki kell havat lapátolnia, mert a bátyja, aki egész nap otthon ül, képtelen rá! Én estig dolgozom, ezt meg is érti a lányom, de úgy veszem észre az ő csőrét is nagyon böki, amit a bátyja művel és erre egyre inkább kezd rámenni a kapcsolatuk. Sokszor tűr és csöndben marad, de látom rajta, hogy legszívesebben a testvérének esne.
Természetesen egy fillért nem ad bele abba, hogy itthon él és semmit nem csinál, legalább a háztartás ne futna folyton, ha már itthon van... de még az sem!
Én már nem tudom hogy pszichológushoz kellene-e rángatnom, vagy szimplán csak kezdjem el kifelé dobálni a cuccait az ablakon, de egyre inkább ki vagyok bukva. Kidobni képtelen vagyok, mégis csak a gyerekem, de nem tudom hogyan értethetném meg vele, hogy ez így nem normális!?
Elkeseredtem, nem tudom mit rontottam el. Olyan helyes, barátkozós, pletyizős kisfiú volt, mintha nem is ő lett volna... A lányom totálisan az ellentéte, szeret társaságban lenni, kiváló tanuló az egyetemen, hamarosan diplomázik, vannak céljai, álmai, küzd és spórol a szép jövőért!
Mit tennétek? Már minden tanácsot szívesen elfogadnék!
Ultimátum.Munkát keres,amit talál elvállalja,otthon besegít.Feladatok és költségek egyenlő arányú elosztása.Ez a hónap a türelmi idő,utána kiteszed,és zárcsere.
Szerintem erre nem fog sor kerülni.Azt mondod okos,észbe fog kapni.
Szerintem ott lett elrontva, hogy beerőltettétek valami egyetemre, aztán áttanácsoltátok egy másikra stb.
Megkérdeztétek valaha is a fiútól, hogy mi akar lenni?
Irtad hogy mégis csak a gyereked, de ha nem akarod hogy ez így maradjon kénytelen leszel kirakni. Először is, ne moss ne főzz és ne takaríts utána. Közöld vele hogy nem bejárónő vaggy se te se a lányod. Mutasd meg neki hogy működik a mosógép és hogy hol a hűtő. Indításnak megfelel sztem. Aztán a második hogy adj neki egy határidőt, hogy mondjuk március 31-ig van ideje munkát találni ha nem talál akkor pakol és megy ahová akar...elhiszem hogy nehéz, de az ilyen gyerekeket másképpen nem tudod rávenni semmire. Nekem a mostoha tesóm ilyen, már mindenkinek k**vára elege van belőle. Ott még az anyja az aki most utoljára pátyolgatja, de ha megint nem lesz munkája és nem csinál semmit akkor megy az utcára, mert az apja már most is közölte vele hogy hozzájuk nem költözik.
Szóval sztem az egyetlen megoldás az ha határidőt szabsz neki s utána kirakod.
Ja és ez idő alatt nem adsz neki pénzt, csak annyit amennyi a munkakereséshez a buszra kell. És bizonylatot kérsz mindenről.
Utsó voltam.
Oh, mintha csak ocsemrol irtal volna. Majdnemhogy teljesen megegyezik...neki meg baratnoje se vol. Egesz nap a szobajaban buzolgott (mert nem szelloztetett), csak akkor jott ki, ha kajalni kellett neki, vagy a furdobe akart menni. Apam probalta ravenni, tobbszor megmondani neki, hogy ha nem keres munkat, kirakja...a fule botjat se mozditotta. Aztan valahogy szinte az olebe pottyant egy melo, na, akkor legalabb azt csinalta. (o ugyan elvegezte a koltsegteritetses fosulit, mert olyan lusta volt, hogy meg erettsegin is megbukott, csak poterettsegi sikerult neki, pedig kevesebb megeroltetessel jobb jegyeket kapott nalam mindig. O meg nem volt hajlandol lenyelvvizsgazni, igy csak elvegezte a sulit, de nem kapott diplomat)De egy ev utan kihajitottak onnan, mert a cegnek valasztania kellett, vagy adnak neki szerzodest, vagy kivagjak, es nekik ez kenyelmesebb volt. Megint jott a huzavona otthon. Addigra en mar reg elkoltoztem Apam ujra ultimatumot adott neki, odatette ele a hirdetest, miszerint katonakat keresnek. Jelentkeznie kellett. Fel is vettek, azota is ott van. De meg mindig otthon lakott, meg mindig semmit nem adott be (ez nem jelentett problemat apunak...egyedul nevelt minket), neki az volt a baja vele, hogy elmult mar 26 eves es meg mindig otthon lakott. Azt akarta, hogy most mar alljon a sajat labara, intezze maganak az ugyeit, mert apam fozott mosott takaritott ra, kivasalta a ruhait, takaritotta a szobajat...stb...Nala az mukodott, hogy egyszeruen azt mondta neki apam, hogy most mar ott van az ajto, mehet amerre lat. Egyszeruen mashogy nem tudott tole megszabadulni, elete vegeig ott akart maradni apammal...ugye kenyelmes volt, mindent apam intezett neki. Mar 3 honapja elkoltozott otthonrol, meg haragszik apura, felhaborodva meselte nekem, hogy kirakta apu, erre en nem mondtam semmit, nem akartam osszeveszni vele. Egyetertek apuval, mashogy nem lehetett volna.
Hasonloan kellene eljarnotok, hiaba igergette apam 25x, hogy kirakja, nem hitte el, nem csinalt semmit. Ez elonyere is valik ocsemnek, megtanulja ellatni magat. Egyszer majd rajon, hogy igaza volt apamnak, ha maskor nem, majd akkor, ha neki is lesz gyereke, plane ha olyan lesz, mint o.:D Az eletnek ez a rendje: a gyerek felno es a sajat labara all.
Mindig elképedve olvasok ilyen történeteket.
Egész nap otthon tesped, és másnak kell ellapátolni a havat?
Fel nem foghatom, egyáltalán hogy meri ezt megtenni, illetve hogy teheti meg. Ilyet biztos nem mertem volna megtenni anno, pedig nem voltam verve vagy ilyesmi.
Sajnos elég rossz szülő vagy, ha ilyesmit megtehet a gyerek. A lányod nem ment fel ez alól, ő más személyiség ezek szerint, nem kellett nevelni.
Amúgy vhol irigylem a gyereket, mást ilyenekért kihajítanának otthonról, te meg főzöl rá meg ilyenek. Itt a bibi. Gondolom apuka sehol, max. a kocsmában...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!