Ti mit csinálnátok az alábbi helyzetben? Maradnátok vagy különköltöznétek?
Csak pusztán kíváncsiságból teszem fel a kérdésemet, hogy ki hogyan döntene.
Szóval. Van egy kétszintes családi házunk, a földszint beépítve, itt lakom jelenleg édesanyámmal ketten, mivel sajnos apukám már nincs köztünk és testvérem sincsen. A tetőtéri szint nincsen beépítve, viszont akár külön bejárattal is rendelkezhet.
Ti hogy döntenétek? Későbbi családalapítás céljából elkezdenétek a felső szintet apránként különálló lakrésszé beépíteni, avagy inkább spórolnátok és később ha családot szeretnétek inkább teljesen külön házba költöznétek a barátnőtökkel/feleségetekkel?
Amúgy egy 1996-os, 100 négyzetméteres alapterületű házról van szó.
Külön.
esélytelen a kétgenerációs együtélés.
anyukád meg eladja a nagy hodályt és vesz egy kisebbet amit fenn tud tartani.
Ha anyuka egyetlen fia vagy, a jövendőbelid sem hiszem, hogy szívesen költözne anyós fölé.
Meg kell lépni minél hamarabb az eladást, anyukádnak semmi szüksége egyedül 100 nm-re.
Mi is belefektettünk anyóséknál egy kisebb vagyont egy különálló házacskába, ott is maradt a pénzünkkel együtt :(
Nagy türelem kell a szülőkkel való együttéléshez, és bizony elég ritkán is végződik jól a történet.
Eleve nehéz egy időssel együtt élni, most költözünk új albérletbe mert az alattunk élő nénike elviselhetetlen.
Szóval minket üldöznek az idősek :D
Szerintem is érdemesebb külön költözni.
Eladás semmiképpen sem jön szóba!!!!
Se később, se soha! Ezt a házat emberfeletti, kétkezi munkával, szinte vért izzadva építette fel édesanyám és édesapám, ez az egy dolog, amit soha az életben nem fogok eladni. Ilyen meg sem fordult a fejemben!
Külön. Lett volna lehetőségem hasonló ráépítésre, de a különélést választottam, amikor családot alapítottunk. Nem messzire, kb. 5 km-re lakunk a szülőktől, ez pont ideális távolság, be tudunk egymásnak segíteni mindenben, de nem folyunk bele túlzottan egymás életébe.
De azért nagyban függ anyuka természetétől is! Én a saját anyámmal nem élnék egy fedél alatt, pedig jó a kapcsolatunk, de azért ismerem magunkat... jobb nekünk külön!
7-es, ez szép, de csak ha a feleséged is így gondolja... Sok nőnek sajnos hatalmas teher az együttélés, mert az, hogy az anya szereti a fiát egy adott dolog, ettől még nem biztos, hogy a választott párját is szereti, elfogadja. Sajnos ritkán szokták, főleg azok az anyák, akiknek egy szem fia van :( Sajnos elég sok kapcsolat futott zátonyra a környezetemben az együttélés miatt. Sajnos a nővéremé is. Pedig mindent megpróbált, 12 évig bírta, de egyszerűen besokallt, ment a két fiával és a ruháival albérletbe.
És nem is az anyós viselkedése volt a legnagyobb probléma, nem volt rossz a viszonyuk, viszont a férje képtelen volt "felnőni" így, hogy a szüleivel együtt lakott. Még 2 gyerekes apaként is egy nagy gyerek volt :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!