Van itt olyan, aki elfogadta, hogy a férje nem szeret beszelgetni es legszívesebben folyton csöndben lenne?

Már azelőtt el kellett volna fogadnod, hogy hozzámentél volna!

Ha nem ment, nem kellett volna hozzámenni.

Ne is mondd... Nekem nagyon nehéz sokszor! Főleg amikor este hazaérünk a munkából és én szeretnék elmesélni valamit, de van hogy már nincs kedvem belefogni, mert a párom úgyis csak hümmög közbe.

Nekem a módszerem az, ha tehetem akkor a barátokkal, kollégákkal alaposan kibeszélgetem magam hétközbe és akkor hétvégén már könnyebb valamennyivel. (Ez se mindig válik be)

Hát én is azt mondom, hogy előbb kellett volna gondolkodni. Nem tudom, mennyi idő után házasodtatok és a kapcsolat kezdetétől mostanáig mennyi idő telt el, hogy mikor alakult ez ki. Ha közben alakult ki, romlott meg ennyire, az más, előre senki se tudhatja. De ha már ilyen volt és már az elején zavart, akkor nem értem, hogy mért nem gondoltad ezt végig előbb.

Nem tudod megváltoztatni, próbálj meg másokkal beszélgetni. Vagy beszélgess vele az ő kedvenc témáiról. Valamiről azért csaktán szeret beszélgetni. Keresni kell egy közös témát. De ha nincs, akkor végképp nem értem, hogy hogy házasodtatok össze. A házasságot nem csak a rózsaszín ködre kell építeni, hanem előre is kell gondolkodni, a szürke hétköznapokra.

ha neked megfelelne ez a helyzet, akkor nem kérnél tanácsot, nemdebár? :P

személy szerint lyukat ásnék a betonba 2 kézzel ha a párom minden mondatomat egy hümmögéssel rendezne le. :)