Egy feleség tehet arról, hogy szereti a férjét vagy nem?

A szeretetet es a szerelmet nem lehet eröltetni.

Ha erre gondoltal.

Hogy beleszeret, arról nem tehet.

Hogy "kiszeret" belőle, arról sem tehet.

Hogy ezek után még a férje, arról tehet.

Igen, tehet.

Ha nem szereti, ne legyen belőle az adott férfi felesége... ha nem megy hozzá, nem lesz nem szertő feleség és nem szeretett férj.

Nem ártana tudni a pontos körülményeket.

Mert nem tudjuk, hogy már a házasság előtt sem szerette, vagy utána múlt el.

Meg aztán kétféleképpen lehet egy társat szeretni. Szerelemből, ami nyilván egy idő után elmúlik és átalakul, és ez lesz a másik szeretési forma, hogy már nem lángol úgy, nem vagyok szerelmes, de szeretem a páromat.

De mindkettő elmúlhat. És nyilván ha két ember tesz egy kapcsolatért, hogy jól kijöjjenek egymással, törődjenek, foglalkozzanak a másikkal, akkor az az alapvető szeretet nem fog elmúlni, de ha sokat veszekednek, nincs meg a tisztelet, a törődés, akkor könnyen kiábrándul az ember és könnyen távol kerül a másiktól, ami azzal járhat együtt, hogy bizony elmúlik a szeretet.

Miért kell mindig bűnbakot keresni? Kommunikálni kell és úgy alakítani a dolgokat, hogy mindenki csak annyira sérüljön, amennyire muszáj.

Lehet, hogy közrejátszott a férj, ha nem foglalkozott a nővel, nem tudni kívülről, a lényeg, hogy már nem szereti és erről nem tehet!

Úgy látom itt sokan olvasnak romantikus lányregényeket.

Én nem gondolom azt, hogy ha elmúlt a nagy szerelem feltétlenül el kell válni. Egyrészt jön a helyette valami, ami fontosabb a szerelemnél, a szeretet, a megbecsülés, a tisztelet, ami egy házasság alapja, másrészt a szerelem képes újra és újra fellángolni ugyan azon a személy iránt, még akkor is, ha ideiglenesen elmúlt. Nálam legalábbis így működik a dolog.

Nem a szerelem az amire építjük a házasságot, bár az elején a megléte elengedhetetlen.

Igaza van az eddigi hozzászólóknak, viszont nekem eszembe jutott, amit Gary Chapman mond a szeretetről. Szerinte a szeretet döntés kérdése is egy idő után. Vagyis hogy bár elmúlt a szerelem a házastársam és köztem, de eldöntöm, hogy továbbra is szeretni fogom. Ez azt jelenti, hogy a jó tulajdonságaira összpontosítok, támogatom abban, hogy értékes és jó ember lehessen, segítek neki leküzdeni a rossz tulajdonságait, de megértő vagyok vele és a rossz ellenére is szeretem. Persze bizonyos határok között, vagyis nem tűrök el mindent, nem arról van szó. Van, aki már annyit vét ellenünk, hogy nem lehet már szeretni.

De elgondolkodtató, hogy manapság olyan könnyen kiszeretnek házastársak egymásból. Ha elmúlik a szerelem, elválnak, ellenségekké válnak, pedig azután még lehetne szereteten alapuló, tökéletes, boldog kapcsolatuk, de nem tudnak ezzel mit kezdeni. Csak ez már nem divat manapság.