Mit tegyek? Félek, hogy elveszítjük egymást.

4 éve vagyok nagyon boldog párkapcsolatban és idén nyáron lesz az esküvőnk. Nem olyan régen költöztünk össze és eddig minden felhőtlen volt, csak párszor vesztünk össze apróságok miatt, de mindig hamar kibékültünk. A problémák nem olyan régen kezdődtek. A párom elkezdett agyalni az anyagi dolgokon, hogy mennyit tudunk félretenni stb. Az utóbbi pár hónapban semmit nem tudtunk félretenni az esküvői költségek miatt, de ez érthető is és ezt Ő is tudja, amíg ez nem cseng le addig nem fogunk tudni félretenni semmit. Esküvő után szeretnénk egy lakást, de ugye erre is gyűjteni kell és nem tudom mi lesz velünk. A párom egyre többet agyal és néha úgy érzem depressziós, meg magába zuhan, mert nincs elég pénzünk. Már többször megbeszéltük, hogy ne agyaljon ezen, mert nem tesz jót nekünk, de sajnos nem tud róla leállni. Sajnos ezt érzem és látom rajtam, ami miatt én is boldogtalan vagyok, pedig mi egy nagyon jó párom vagyunk és nagyon szeretjük egymást, csak félek, hogy ez a pénz dolog megöli majd a házasságunkat. Néha arra gondolok, ha eléggé boldoggá tudnám tenni, akkor nem agyalna. Mit lehet tenni? Egyébként már úgy vagyok vele, hogy nem beszélünk róla, hanem inkább megölelem, hozzá bújok, mert szerintem ez többet jelent. Úgy érzem,hogy itt a sorsunk ebben az országban annyira el van lehetetlenítve. Hiába van főiskolai végzettségem, mégis nagyon keveset keresek, mert sajnos rossz szakmát választottam. Külföldön azért sokkal jobban megfizetik. Sajnos örökölni majd később fogunk, de addig is laknunk kell valahol. Arra gondoltunk kimegyünk külföldre szerencsét próbálni, hátha bejön és hamarabb összegyűjtjük a pénzt egy kis lakásra, meg szakmai szempontból nekem jól jönne. Szerencsére egyetért velem és Ő is szeretne kimenni külföldre, csak addig nem tudom, hogy bírjuk ki itthon.

Van/Volt már valaki ilyen helyzetben? Hogyan oldottátok meg? Nagyon rossz, de az a legrosszabb, hogy még az étellel is nagyon kell spórolnunk. Néha én is kibukok emaitt, aztán megnyugszom és egy ideig bírom, de az biztos, hogy ebben az országban hosszú távon nem fogjuk bírni idegekkel.