Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lehet hatni egy ilyen emberre, már nem bírom?
Menyasszonyom 28 éves, 2 éve élünk együtt.
Azóta próbálom elfogadni, beszélni vele ezen tulajdonságairól, de hiába.
Arról lenne szó, hogy iszonyat felületes. Az elején még nem zavart annyira, meg azt hittem megváltozik, de semmi. Emiatt már a házasságban is kételkedem, hogy bírnám-e vele.
Elsőre bagatell dolgoknak tűnhet, de iszonyat bosszantó, hogy mindent elfelejt, rosszul csinál meg.
Nem tud normálisan elmosogatni, az edények felét kb. újra kell mosnom utána, mert tiszta zsír. Nem tud megnézni neten egy buszjáratot, olyat mond, ami nem is létezik. Égve hagyja a villanyt, ha elmegy otthonról, bedugva marad a vasaló. Képes elindítani a mosógépet, hogy nincs benne ruha.
Tudom, hogy türelem meg minden, de már nem bírom. Ezek miatt sok teendő rámhárul, meg már azon kattogok, mikor gyújtja fel a házat figyelmetlenségből és a nemtörődéséből.
Sokszor beszéltem vele ezekről, de mindig neki állt feljebb, hogy ő ilyen, meg nem olyan nagy dolgok ezek.
Meg a tetéjébe igénytelen is nő létére, állandóan leszórja a ruháit ahova épp gondolja, a taknyos zsepiket otthagyja a kanapén, ágyon, ilyenek.
Mit lehet vele kezdeni?
Azt ne írjátok, hogy beszéljek vele, nem használ.
Tudom, hogy türelmesnek kéne vele lennem, meg elsőre ezek nem nagy dolgok, de mikor minden nap van valami hülyesége, már összegyűlik bennem, már nem tudok türelmes lenni vele.
Kedves Kérdező!
Èn nő vagyok,de teljesen egyet tudok érteni Veled!Borzasztó idegesítő tud ez lenni nekünk,akik maximàlisan jól próbàlunk helyt àllni az élet minden területèn...Én is pont ilyen cipőben jàrok....nàlunk a làmpalekapcsolàs napi szintű vita...egyszerűen ezen képtelenség vâltoztatni...ha valaki ilyen,tényleg vagy elfogadjuk,vagy arrébb kell àllni...
Viszont had dícsérjelek meg- végtelenül szimpatikus vagy az ìrâsod alapjàn! :)
Nem fog megváltozni, ő ilyen.
Már csak azt kérdezd meg magadtól, hogy kapsz-e cserébe annyit és azt, ami miatt még mindig őt akarod elvenni, vagy esetleg ideje elgondolkozni azon, hogy keresel valakit, aki megfelel neked?
Jó, ezt én is olvastam, hogy ha leesik, vedd föl stb.
Csak így másból se állna a napom, mint utána takarítani. Azért na, felnőtt emberre van szükségem, nem egy gyerekre, akit nevelni kell.
Gondolom te 10-ből mondjuk 2-szer ottfelejted a zsepit, de ő 10-ből 8-szor. Elég gáz, mikor enni akarok, és ott az asztalon a taknyos zsepi, fogselyem.
Meg kb. a ruhákat 10ből 9szer oda dobja le, ahol épp levette őket.
Mondtam neki ezt a gyerek témát, hogy hogy lehetne rábízni, de azt mondja, az más. Kíváncsi lennék.
Az a baj, ha felhozom ezeket a dolgokat normálisan, akkor 2-3 napos harag jön, mert hogy mindig csak csesztetni tudom őt. Persze másodszorra már keményebben lépek fel, akkor aztán jön a bőgés, meg hogy én csak csesztetni tudom, milyen kiállhatatlan vagyok.
Még annyit, hogy nincs olyan, hogy nő létére, bezzeg a smink, ruhák, cipők, cici kipakolás az megy neki. Olyankor azt mondja, hogy ezt nem érthetem, ezek női dolgok, nőnek kell éreznie magát stb.
Persze nem mondom, hogy éljen úgy, mint egy férfi, csak az zavar, hogy ha női hülyeségekről van szó, akkor mindjárt van különbség férfi és nő között, ha a hagyományos női értékekről van szó, amihez odafigyelés kellene, akkor mindjárt nincs olyan, hogy nő létére.
Az hogy valaki rendetlen vagy rendszerető nem azon múlik, hogy nő vagy férfi.
Mindenesetre ez sokkal több, mint rendetlenség. Vagy beteg vagy igénytelen.
Ha beteg, menjen orvoshoz. Ha "csak" igénytelen, akkor valószínűleg sose fog megváltozni, mert nincs is igénye a változásra és nem érzi, hogy ez így ne lenne jó.
Keress mást, akivel jobban hasonlítotok egymásra, mert ebből így mindig veszekedés lesz.
Én megleckéztetném a helyedben, közös kasszán vagytok? Pl. az áramszámlát (ugye a folyamatos lámpaégés miatt) nem fizetném be, azt rendezze ő a saját részéből. Akkor a szanaszét hagyott ruháit, taknyos zsepiket összegyűjteném, és amikor kellő mennyiség van rászórnám az ágyon az ő térfelére, vagy bárhova ahol úgy egybe látja és nem tud lefeküdni/leülni tőle. Még ami a ruhákat illeti a másik variáció: amit széthagy fognám úgy tennék mintha elpakolnám, közben betenném egy zsákba és eldugnám, majd rájönne, ha már nincs mit felvenni, hogy valami nem stimmel. Tányéroknál szintén így, ha ő eszik egy nagyon koszos tányért raknék elé, direkt neki.
Ha ezután sem veszi észre magát, akkor tényleg reménytelen.
Az unokatesóm ilyen, a férje nem bírta és elváltak.
Mégha lenne valami nagy közös célotok, vagy nagy dolgokban egyetértenétek, akkor érdemes együtt maradni.
Így viszont, hogy a legnagyobb probléma az hogy pitiáner dolgok nincsenek a helyükön, érdemes külön menni. Hosszú távon minden nap mérgelődni azon, hogy a másik nem elég pedáns baj, árt az egészségnek és méreg a szerelemnek.
Hacsak nincs olyan komoly dolog, ami tényleg összetart, ami miatt nem tudsz szakítani, akkor jobb lépni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!