Mennyire altalanos/normalis, hogy mikozben egy no otthon van a gyerekkel, a dolgozo ferfi kel ejjel a babahoz?

Ezt csak az adott pár tudja eldönteni.

Ugyanis abban elvileg van igazság, hogy egy kisbaba eléggé le tudja fárasztani az anyát, mert gyakran szopik, és egyszerre nem laszik sokat - tehát az anyának elöny, ha éjjel legalább ki tudja aludni magát. De ha szoptat, akkor úgyis fel kell kelnie a gyerekhez.

Viszont ha az apa eljár dolgozni, akkor neki ki kell aludnia magát, mert különben nem tud odafigyelni a munkájára és a legjobb esetben "csak" kirúgják, a legrosszabb esetben viszont akár több ember halálát is okozhatja.

Éppen ezért kellene a két szülönek megegyeznie abban, hogy hogyan lehet összeegyeztetni ezeket.

Nálam az mejöhetett szóba, hogy a férjem keljen éjjel a gyerekhez, mert nappal autóval kellett egész nap közlekednie és egy - akár milyen rövid - kihagyás életeket veszélyeztetett volna. (söt, ha nagyon nyügös idöszaka volt a picinek, akkor átment egy távolabbi szobába, hoyg rendesen ki tudja magát pihenni)

Ezért mi abban egyeztünk meg, hogy a házimunkában csak a nagyon szükséges dolgokat csinálom és nappal lefekszem aludni, ha túl fáradt vagyok, amikor a baba éppen alszik.

NEkünk ez a rendszer bevált, de nem biztos, hogy mindenkinél megy.

Amíg pici volt a kislányunk, addig az apja is sokszor felkelt éjjel hozzá. De mivel ő sofőrként dolgozik, néha akár 12 órát is, ezért természetes volt számomra, hogy én kelek fel hozzá éjjel, úgyis itthon vagyok.

Viszont most látom, hogy nem volt jó ötlet :-(. 3,5 éves a lánykánk és elértük, hogy csak én fektethetem, ha beteg, hiába van itthon az apja én kellek. Ami jó, de már dolgozom és ez gondot okoz.

Az jó, ha a kicsi az apjával is "elvan", így ha újra kezdhetném, ezen változtatnék :-(.

Szeretem, amikor azt hiszi mki, hogy amikor a nő otthon van a gyerekével, az lébecol meg nem munka, de a férfi az dolgozik. Nem biztos, hogy nyugodt, egész napot átalvós gyerekről van szó és nem problémásról, meg hát azért nemcsak a babázásból áll egy otthonlevő nő napja (abban az esetben, persze, ha nem annyira gazdagok, hogy mindenféle segítséget felvegyenek) - főzés, mosás, takarítás, mosogatás, bevásárlás, ügyintézés... ismerek olyan nőt, aki örül, ha heti egyszer nyugiban meg tudja mosni a haját. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy egyes férfiak szerint még tornáznia is kell a nőnek, mert fél éven belül le kell adni a szülés után feljött pluszkilókat...

Attól is függhet a dolog, hogy a férfi mit is és mennyit dolgozik. Egy átlag 8órás irodai munkában azért kétlem, hogy bárki annyira elfáradna, hogy ne tudjon felkelni 1x éjjel a síró gyerekhez. Nyilván egy 10-12 órát végigrobotoló, nehéz fizikai munkát végző embernél más a kérdés.

Jaj utolsó hagyjuk már persze annyira azért nem olyan ú de nehéz otthon lenni a gyerekkel mint itt előadjátok. Persze kell mosni ami ma már annyiból áll, hogy beteszem az automatába aztán kimos a gép míg megfőzöm a fagyasztóból elővet húst, meg boltban vásárolt krumplit. Régen is megoldották a nők akkor a mai modern világban is megoldható megszakadás nélkül.

Ez az állandó sopánkodás,hogy milyen nehéz otthon már nagyon szánalmas,főleg ha nő létemre mondom.

#1

A "dolgozó" szót miért tetted idézőjelbe?