Harminc után már tényleg nagyon nehéz magadnak párt találni?

Kedves előző hozzászóló!

Ó, istenem! 20 évesen még szűz voltál és nem volt barátnőd? Már megbocsáss, de ezen jót röhögtem. Te szegény! Én már jóval elmúltam 20, mikor elvesztettem, de mégsem éreztem szégyennek. És 24 évesen jobb, ha te még meg sem szólalsz. Majd ha 35 évesen is még együtt vagy a mostani pároddal, és nem kényszerülsz addig valaki mást keresni, akkor gyere vissza ide.

A relativitásban épp az a szép, hogy ami neked marha egyszerű, az másnak lehet, hogy marha nehéz. Neked szerencséd volt. Az emberiség azon 0,01%-hoz tartozol, akiknek nulla idő alatt összejön az ilyesmi. Én évek óta próbálkozom a neten, eddig sikertelenül. A legutóbbi lány egész egyszerűen indoklást sem adott, csak megdicsért, hogy én milyen rendes srác vagyok, meg tényleg nem miattam van hogy nem akar tovább ismerkedni, majd smiley-k kíséretében elköszönt - hogy miért, nem tudni. Azt megelőzően többször is előfordult, hogy a csaj az utolsó pillanatban lemondta a randit - mert találkozott valaki mással. Volt több olyan lány is, akivel 3-4 órás első randik jöttek össze, és nem zárkóztak el a folytatástól sem - ami azonban elmaradt. Nem tudtak élőszóban nemet mondani. Könnyebb volt írásban. Volt, aki megsértődött egy mondatomon, amiben semmi bántó nem volt, volt, aki bár igényesnek tartotta magát, egyszerűen nem szerette/tudta viszonozni azokat a tartalmas leveleket, amiket neki írtam. Volt, aki a második randira el sem jött, én meg ott vártam rá a -5 fokos hidegben fél óráig. Voltak sokan, akikkel csak úgy megszakadt a levelezés. És persze voltak rengetegen, akikkel nem volt második randi - hogy miért, azt megint nem tudni. Volt olyan, aki szerint egy férfi fenekének nagyobbnak kell lennie a partneréénél - ezért én nem voltam elég jó neki. És nagyon sokan vannak olyanok, akik ölbe tett kézzel várják és elvárják, hogy elvarázsolják és szórakoztassák őket, és nem veszik észre, hogy a jó hangulat rajtuk is múlik. Aki túl passzív és nem elég kommunikatív, azzal nem lehet beszélgetni.

Ami pedig a levelezés kezdetét jelenti, én szinte soha nem kapok választ a leveleimre ezért majdhogynem kész időpazarlás bárkinek is írni, nekem viszont sok olyan nő írogat, aki 15 centivel alacsonyabb és 15 kilóval nehezebb nálam. Sokan csak bejelölnek kedvencnek, és én hiába veszem a lapot, és válaszolok, ők már nem teszik.

Szóval érezd magad marha szerencsésnek, hogy neked ilyen gyorsan összejött, és ne értetlenkedj azon, hogy az emberek 99,99%-ánál nem így működnek a dolgok, hanem először sok sikertelen randin kell túlesniük, hogy végre megtalálják a párjukat.

Visszaolvastam amit írtam, de sehol nem látom azt hogy azt írtam volna, szégyelltem hogy szűz vagyok. Szóval tanulj meg olvasni, mert nem írtam ilyet.

És mégis milyen alapon röhögsz te ki engem? Kettőnk közül ki nem tudott megtartani egy nőt se? és ki hisztizik egy nyilvános fórumon, hogy jaj milyen nehéz? Mert ez bizony te vagy, és nem én.

Ha évek óta társkeresőzöl, kedves utolsó, és folyamatos visszautasítást kapsz akkor valamit nagyon rosszul csinálsz. Kicsit magadba kéne szállni, és elgondolkodni miért utasít el vagy lép le mindenki.... nem véletlen az biztos!

És még mielőtt az jönne, nem vagyok se az az adonisz típus, se kigyúrt, se pénzes pasi. Az egyetlen ami pozitívum, talán az hogy magas vagyok...190 cm. De abszolút átlagos izomzatom van (fizikai munka), és nem vagyok kigyúrt. Soha 1 darab súlyzót nem emeltem fel. Sőt kis pocakom is van, nem kockás a hasam. A feleségem ilyennek szeret és ennyi.

Biztos volt benne szerencse is... meg az is hogy nem egy töketlen nyámnyila vagyok, hanem határozott. Valamint nők között nőttem fel, és ezért van fogalmam róla hogy nagyjából hogy működnek. Amúgy meg nagyon szívesen visszajövök 35 évesen, mert akkor is ugyanúgy a feleségemmel leszek. Bár nem tudom hogy ez hogy jött ide...

Gondolom te is azt képzeled hogy csak mert sokan, ezért mi is el fogunk válni. Hát nagy sajnálatodra nem így lesz. Nem véletlenül maradtam vele! Nekem a tökéletes kellett és ő az mindenben.

Nem találomra választottam ki valakit a tömegből hanem azt az 1-et akinek van személyisége, okos, és gyönyörű is.(persze azt tudom, hogy mindenkinek más az ideálja...)Én pl soha nem gondoltam volna hogy labdába rúghatok egy magas, Nem festett mű, hanem igazi:) szőke, világoskék szemű baba arcú angyalkánál:) mégis így lett.

Nézz magadba, hogy mit rontasz el.

Fiúk!

Objektív kivülállóként, csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy egy 24 éves fiú, még teljesen másképp látja a világot, sok meglepetés éri még. Egy kapcsolatnak sok próbája van (együttélés, nehéz időszakok, gyerek, stb), amit az idő tartogat.

Teljesen biztosan az aranylakodalmon derül ki, hogy megtaláltuk életünk párját.

Kedves 42-es!

Te meg tanulj meg fogalmazni, ha lehet kérni. Nem kell szájba rágni semmit ahhoz, hogy érzékeltesd, mit gondolsz. A szüzességnek semmi köze nem volt a témához, mégis szóba hoztad. Minek is?

Köszönöm az elemzést, de fityfenét sem tudsz te rólam. 24 éves létedre viszont elég fejlett a cinizmusod. Talán családi örökség? Aranyom, ha kimegyek az utcára, akkor rengeteg silány, közönséges alakot látok, akinek van csaja. Nekem nincs. Talán ez azt jelenti, hogy ők jobbak nálam, és én rontok el valamit? Nyilván nem. Csupán arról van szó, hogy mindenki magához való partnert keres.

"Gondolom te is azt képzeled hogy csak mert sokan, ezért mi is el fogunk válni. Hát nagy sajnálatodra nem így lesz."

Nem, nem gondolom, ez a te gondolatod, ahogy írod is, nem az enyém. Azt viszont igen, hogy 24 évesen azt hiszed, hogy egy érett, meglett ember vagy, aki nagy bölcsen visszatekint az életére és levonja a nagy tanulságokat. Pedig csak óriási mázlid volt, hogy ilyen rövid idő alatt beletenyereltél a jóba, és emiatt most úgy gondolod, hogy akkor mindenki olyan mint te, hiszen nem érted, miért nehéz ismerkedni. Ez naivitás a javából. Ezért írtam, hogy ha majd 10 év múlva, de legfőképpen még később is még mindig együtt lesztek, akkor mondd, hogy ő életed párja. Te egyelőre csak egy fiatal srác vagy, aki gyorsan talált magának egy csajt, akivel jól érzi magát, és így ahhoz a pár százalékhoz tartozik, akinek szerencséje volt. És még könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy 30 felett újra párt kell majd keresnie.

Kíváncsian várom majd az akkori tapasztalataidat is.

" könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy 30 felett újra párt kell majd keresnie."

utolsó! Ez nem más, mint pusztán rosszakarat amit írtál. Jó lenne mi? Azt élveznéd? Jó érzés lenne neked, ha a válaszolónak újra párt kellene keresnie megint?

Szóval akkor vigasztalna a tudat, hogy nem te lennél azon szerencsétlen balfékek egyike akik 30 x évesen se képesek nőt szerezni vagy hosszútávon megtartani...

A válaszoló nem cinikus, hanem egy magabiztos férfi és szerintem van is rá oka, hogy az legyen. Végül is előrébb tart a szerelmi élete mint a tiéd. Ahhoz képest, hogy jóval fiatalabb. Nem biztos ám hogy csak szerencséje volt... talán olyan értékei vannak amik neked nincsenek. Természetesen ebbe nem gondoltál bele, hisz szerinted te tökéletes vagy és mindenki más szar, meg szarul néz ki ugye? Gusztustalan ahogy itt fröcsögsz. 1 ember leírja a véleményét, meg azt ami vele történt és rögtön letámadod...közben meg irigykedsz...

Nem szokásom annyira védeni senkit, de azért mindennek van határa. Amit itt te összerinyálsz az szánalmas. És még a másikat támadod le, csak mert ő talált olyan nőt akit szeret, te meg nem, mert senki nem képes elviselni a stílusod (amúgy ezen nem is csodálkozom, azok alapján, amit itt összehordasz)

A szüzességet meg szerintem azért hozta szóba, mivel hozzá tartozott a történetéhez. Mert azzal a lánnyal van ma is, akivel elvesztette.

Szóval mindent összevetve, nézz magadba.

Előző! Neked magyar az anyanyelved? Vagy később tanultad? Mert egy büdös kukkot nem értesz a témából, úgy látom. Vállalok korrepetálást szövegértésből, ha szükséged van rá.

Minden kapcsolat azzal kezdődik, hogy ez most egy örök életre szól. A különbség a bölcs ember, meg az éretlen siheder közt az, hogy az előbbi tisztában van azzal, hogy sajnos ez nem mindig tart ki a halálig, az utóbbi meg még tanácsot is osztogat arra alapozva, hogy ő már ilyen fiatalon révbe ért és csodálkozik, hogy mások hogy lehet, hogy nem. Kívánom mindenkinek, hogy találja meg minél hamarabb a párját, de azt is, hogy nehogy már azt higgye, hogy ha neki gyorsan sikerült, akkor másnak is épp olyan könnyedén fog.

Az undorító, mocskos stílusodat meg tartsd meg a családodnak és a barátaidnak, akiket ismersz, nem pedig azoknak, akikről semmit nem tudsz, különben csak a saját hagymázos képzelgéseiddel vitatkozol, és nem a másikkal. Én arra alapozom a véleményem, amit a másik de facto leír, te meg arra, amit hiszel. Mi a frászt képzelsz te magadról, ki vagy? Tudod te hány magányos ember vagy 20 és 40 között, aki párt keres? Akinek olyan az élete, időbeosztása, mentalitása vagy személyiségtípusa, hogy nem tud könnyen ismerkedni vagy nincs szerencséje? Én örülök, ha valakinek van, mert ez másoknak is bátorítást ad, csak tegyük már helyére a dolgokat!

Úgyhogy melegen ajánlom, hogy alaposan gondolkodj el azon, hogy te mi alapján alkotsz véleményt másokról. Én akkor veszem fel ezt a stílust, ha látom, hogy a másik csak ebből ért. Te pedig ebből értesz.

Látom, elharapóztak az indulatok. Nyilván mindenkinek megvannak ezzel a kérdéssel kapcsolatban a saját tapasztalatai, amelyek sokszor nem egyeznek másokéival.

Viszont az felettébb érdekes tény, hogy ahhoz képest, hogy ez a topic a 30 feletti pártalálás nehézségeiről szól, idejön egy 24 éves srác, és leplezetlen naivitással fejezi ki csodálkozását afelett, hogy miért nehéz másoknak párt találniuk, mikor neki olyan baromi mázlija volt, hogy pár hét alatt megtalálta 20 évesen, csak fel kellett mennie a netre.

Hát, kérem, ez nem így működik. Pontosabban egészen másképp működik egy 20 évesnél és másképp mondjuk egy 32 évesnél. Én is 30 felett vagyok, én is keresgélek már egy ideje, és bizton állíthatom, hogy ahogy a nők panaszkodnak a férfiakra, hogy csak kihasználják őket vagy csak "azt" akarják, ugyanígy a férfiak is panaszkodhatnának azokra a nőkre, akik első blikkre teljesen rendes, helyes csajoknak tűnnek, de akik egyenes kérdésekre mégsem bírnak őszintén felelni, akik nem tudnak nemet mondani, csak elsunnyognak és inkább küldenek egy elutasító SMS-t, meg azokra, akik "csak" egy kedves, megértő, jó humorú pasira vágynak, akiben megbízhatnak a sok zakkant idióta után, akikbe addig belebotlottak, de érdekes módon mihelyst találkoznak egy ilyennel, akkor már hirtelen az lesz fontos, hogy mennyire jóképű vagy pénzes az illető. (Hozzáteszem, én egyáltalán nem vagyok sem csúnya, sem csóró.)

Továbbá az is tény, hogy bizony a statisztikák szerint is manapság több az egyedülálló 30-as, mint volt pár évtizede, és hogy statisztikák nélkül is tudjuk, hogy ma stresszesebb és feszítettebb tempójú életet élünk, mint akkor, és emellett online és offline egyaránt nehezebb társra találni.

Szóval arra kérném az indulatos feleket, hogy hátrább az agarakkal, és előrébb a józan ésszel. Nem mindenki jár még huszonéves fejjel sem diszkóba, nemhogy harmincas létére, egyszerűen azért, mert nem olyan ember, aki ezt kedveli, márpedig tudvalévő, hogy manapság leginkább ott lenne esély ismerkedni a neten kívül. Hacsak persze nem vagyunk az utcán leszólítgatás hívei. A neten pedig azért nehéz, mert ott mindenki a húspiac bőségének bűvöletében él, és azt hiszi, nyugodtan válogathat, mert mindig lesz jobb. Holott valójában ott sincsenek nagyobb esélyeink, mint bárhol máshol. Csak egy plusz lehetőség, amit a technika adott.

Visszataszító stílusod neked van, nem nekem, idiótákkal meg nem fogok vitatkozni.

Amúgy miért is kellene szöveget értelmeznem? Én nagyon is értettem miket írogattál.

Ide jött egy fiatalabb srác érdeklődni, hogy vajon miért nehéz párt találni, és hogy jut el valaki oda hogy 30 x évesen egyedül van...mert nem értette. Leírja hogy szerinte miért nem volt nehéz párt találni.

Erre jössz te a lenéző undorító stílusoddal, hogy jót röhögsz azon hogy 20 éves volt amikor elvesztette a szüzességét... És nem arra válaszolsz amit kérdezett, hogy miért nehéz 30 felett párt találni, hanem nekiállsz ócsárolni, meg irigykedni rá. Gratulálok.

Szerinted ez korrekt?

Amellett pedig csak mert valaki úgy érzi végleges a kapcsolata, még nem kell rosszat kívánni, hogy hát lehet mégis csak újat kell majd keresnie meg ilyenek...Mert ilyet kijelenteni rossz akarat, semmi más. Ez nagyon szánalmas hozzáállás. Csak azért, mert neked nincs senkid, mert senki nem visel el.

Gondolom te is azt képzeled hogy csak mert sokan, ezért mi is el fogunk válni. Hát nagy sajnálatodra nem így lesz.

"Nem, nem gondolom, ez a te gondolatod, ahogy írod is, nem az enyém. Azt viszont igen, hogy 24 évesen azt hiszed, hogy egy érett, meglett ember vagy, aki nagy bölcsen visszatekint az életére és levonja a nagy tanulságokat. "

Te magad jöttél azzal hogy lehet, majd párt kell keresnem újra. Szóval ezzel pedzegetted a jövőbeni válásomat. Ezzel a szöveggel gyakorlatilag kívántad nekem ezt a dolgot, még ha nem is vallod be.

Nem gondolom, hogy meglett ember vagyok, és bölcs sem, valamit mégis jobban tudok mint te, mert kettőnk közül te nem tudsz magadnak nőt szerezni és a nyilvános hisztiddel még le is járatod magad. Ez tény.

"Pedig csak óriási mázlid volt, hogy ilyen rövid idő alatt beletenyereltél a jóba, és emiatt most úgy gondolod, hogy akkor mindenki olyan mint te, hiszen nem érted, miért nehéz ismerkedni. Ez naivitás a javából."

Ha nem teszek azért hogy legyen valakim nem is lesz. Ha feladom, szintén nem lesz. Ha hülyékre fordítok sok időt, nem látom át a dolgokat, szintén nem lesz. Ha nem ismerem fel, hogy valaki csak nem tud személyesen nemet mondani, és időt pocsékolok rá, szintén nem lesz...

Tettem, hát lett társam. Ez nem csak szerencse kérdése. Feltettem egy kérdést, hogy miért nehéz ismerkedni, minden hátsó szándék nélkül leírtam mi történt velem (a szüzesség pedig hozzá tartozott a dologhoz)még jó akarat is volt bennem, hátha ez a módszer segít valakinek(net), erre te letámadsz engem, csak mert nekem más a tapasztalatom. És mellesleg nem csak nekem hanem a környezetemben is minden pasinak van nője évek óta, pedig egykorúak vagyunk. A legtöbben együtt élnek már, van egy jegyes pár is.

Szóval nem csak én vagyok a mázlista szemét dög aki képes volt találni magának párt 30 alatt. Mert te kb úgy kezelsz emiatt mint egy utolsó ro..adékot, mert irigykedsz.

A válaszaid stílusából egyértelműen ez jön le...amint látom nem csak nekem tűnt fel.

"Ezért írtam, hogy ha majd 10 év múlva, de legfőképpen még később is még mindig együtt lesztek, akkor mondd, hogy ő életed párja. Te egyelőre csak egy fiatal srác vagy, aki gyorsan talált magának egy csajt, akivel jól érzi magát, és így ahhoz a pár százalékhoz tartozik, akinek szerencséje volt."

Vannak emberek akik bizonytalanok, én nem tartozom közéjük. Határozott elképzeléseim voltak arról kit szeretnék életem párjának, és én tudtam amikor összejöttünk, tudtam amikor elvettem, tudom ma is, és tudni fogom 10-20-30-50 év múlva is , hogy együtt maradunk, mert nem vaktában egy akárkivel kötöttem össze az életemet, hanem tudatosan olyannal, aki nekem tökéletes mindenben. Neked gőzöd sincs miken mentünk már át, annak ellenére, hogy fiatalok vagyunk. Nehéz dolgokon, de az egymás iránti érzéseink soha nem szűntek meg, csak erősödtek, a nehézségek ellenére is. Szóval nem egy libát vettem el, akinek pénzes pasi kell, és az első bibinél lelép, hanem egy igazi társat.

"És még könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy 30 felett újra párt kell majd keresnie."

Attól jól éreznéd magad mi? El kell keserítselek, nem így lesz. Engem nem érdekel semmilyen válási statisztika. Az mások dolga, hogy miért váltak el, miért nincsenek együtt. Talán nem ismerték meg egymást eléggé, vagy megcsalták egymást, mit tudom én... engem nem érdekel. Azoknak semmi köze az én házasságomhoz.

Aki meg nem tud ismerkedni mert pl félénk vagy valami ilyesmi, az változtasson. Ismerek olyat aki félénkségből nem mert ismerkedni sokáig. A tiniszerelmek emiatt gyakorlatilag ki is maradtak. De tudatosan változtatott, és megtalálta a szerelmet ő is, még 25 éves kora előtt. Ma meg már házas és boldog. Szóval a félénkség sem lehet kifogás.