Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lehetetlen elképzelni, hogy egy eltartott nő művelt, értelmes és értékes?
Olvastam most itt két nemrég született kérdést is a nők eltartottságáról, és olyan szomorúnak találtam, hogy milyen arrogánsan, indulatosan vagy megvetően álltak sokan a kérdezőhöz. Tényleg csak így tudjátok ezt elképzelni?
Jómagam több szakmás, diplomás huszonéves lány vagyok, egyedül nevelek egy öt évest, gyerektartás nélkül (nehogy elkezdjetek papolni itt arról, hogy ez a gyereknek jár, mert tökre nem tartozik ide), dolgozom, továbbtanulok, másoddiplomára hajtok, küzdök az élettel, és bizony nagyon sokszor ledobnám magamról ezeket a terheket, és tök szívesen tölteném az időm azzal, hogy mondjuk színházba vagy kirándulni járok a gyerekemmel, blogolok a hobbimról, piacra járok, istenieket főzök, teljesen kiiktatom a készételeket itthonról, sokat sportolok, és végre hobbiból, nem pedig muszájból tanulom azt, ami érdekel, és zenélek és persze rengeteget játszom és tanulok a lányommal, aki mellé szülök még pár tesót is. Szóval nekem igenis meglenne a lelki békém ennyitől, és igenis sokkal tartalmasabbnak érezném az életem, mint attól, hogy most robotolok egy irodában, aztán magolok, és amikor épp egyiket se csinálom, akkor tök stresszesen próbálok jó anya lenni. Mitől volna szellemileg és lelkileg gazdagabb így az életem? Nem mintha lenne választásom, hiszen 5 éve szingli vagyok, de ha lenne, szívbaj nélkül elfogadnám, hogy az esetleg véletlenül éppen mocskosul gazdag szerelmem eltartson (azért nyilván nem eszerint választanék párt, ha egyszer végre nyitnék a kapcsolatokra).
Persze valamelyest azért törekednék az anyagi függetlenségre is, hiszen már égettem meg magam nagyon, de azért egész más lenne egy gazdag hapsi támogatása mellett önmegvalósítani, mindig biztonságban, mint most, a megélhetésért és jólétért küzdve, és azzal a stressztényezővel, hogy nem bukhatok el, mert nincs védőháló, van viszont óriási felelősségem a lányommal szemben.
Szóval mi a fenéért bántjátok azokat, akiknek a férjeik elégítik ki anyagi szükségleteiket? Még ha nem is értetek egyet ezzel az életmóddal, miét kellene becsmérelni ezeket a nőket? Lehetetlenség, hogy ők is értékes tagjai a társadalmunknak? Lehetetlen, hogy közülük is van, akinek helyén van az esze+szíve?
Bocs, tudom, hogy volt már hasonló kérdés, de jól esett kiírni magamból :)
Amúgy az általad linkel volt, csak nem mentem a második oldalra, így nem láttam a kérdező kommentjét.
Az se baj ha ezt csinálja NÉHA de ne legyen már ez a rutin.
A párhuzam az, hogy mindegyik nő szeretne ellébecolni, egy pasinak a pénzén!!
Csak az egyik jobban meg tudja ideologizálni a kitartottságot!!
a 22-es kissé sarkosan, de megfogalmazta a párhuzamot. ki ne szeretne gürizés nélkül jól élni? akár férfi, akár nő, akár művelt, akár tapló az illető. oké, mint ahogy írtam, egy jól fizető munkát, amiben örömét leli az ember, nyilván nem adna fel senki. de legtöbbünknek nem ilyen a munkája. kedves 22-es, mi azzal a baj, ha egy pár közös döntéssel azt az utat választja, hogy az egyik kiszáll a mókuskerékből? (legyen az nő vagy férfi. én pl. simán eltartanám a párom, ha megengedné a keresetem, és élvezném is a munkám)
a különbség nem a megideologizálás, hanem hogy az én leírásom szerint több aktivitást vinnék a mindennapjaimba, mint kávézgatás és szaunázás, de szerintem akkor sem érdemel senki lenézést vagy becsmérlő bánásmódot, ha nem csinál semmit, és buta mint a tök.
"de szerintem akkor sem érdemel senki lenézést vagy becsmérlő bánásmódot, ha nem csinál semmit, és buta mint a tök."
Abban az esetben szerintem nagyon is megérdemli az illető a kritikát, ha erre még büszke is!
Miközben nem egy családban kidolgozza a belét a férj is meg a feleség is, hogy ne haljanak éhen...
hát ha a büszkesége azt jelenti, hogy engem, mint a családjáért dolgozó nőt lesajnál, az valóban bosszantó. de nem az dühítő ilyenkor, hogy eltartott, hanem a fennhéjázása. kritikát mégis az eltartottságért kap.
pepitában ugyanez van, amikor mondjuk mi, dolgozók lesajnáljuk az üresfejűnek vélt kitartottakat, mire ők nem a stílusunkat kezdik el támadni, hanem hogy minek szültünk, ha aztán nem tudtunk 3 évig otthon lenni a gyerekkel, bezzeg ő biztos anyagi alapokra építene családot.
értitek?
Nem olvastam el csak az elején pár választ,de meglepődtem,hogy milyen megértő stílusban jöttek.Hol vannak ezek a Válaszadók,amikor mint éhes farkasok a nyers húsra,úgy ugranak rá a feminista-karrierista mozgalom élharcosai a háztartásbeli élet pártfogóira?:)
Egyébként még azt jegyezném meg,hogy nem kell ám ahhoz egy férfinek sokat keresni vagy "mocskosul gazdag"-nak se lennie ahhoz,hogy el tudja tartani a családját.Bővel elég,ha ilyen férfias beállítottságú az ember.:) Sok szerencsét egy nyugodtabb élet beteljesüléséhez!:)
Elolvastam a válaszokat és nagyon meglepődtem és örülök, hogy ennyi jó válasz érkezett. Azt a bizonyos kérdést is olvastam az előbb amihez inkább nem szóltam hozzá. Volt egy kérdés ahol egy nőtársam leszidott hogy milyen vagyok. Mert, megirtam hogy megvan mindenünk nagyon jól élünk és csak a férjem dolgozik. 35 vagyok 3 gyerekünk van. 1 évet dolgoztam munkahelyen, a gyerekek között ápoltam a nagyanyám, tehát erre is pénzt kaptam. Igaz nem sokat de legalább mellette tudtam otthon végezni a dolgomat. Nekem is jó lett volna és most is szeretnék, egy jó munkát, mert néha bizony nekem is jó lenne ha kicsit más inger is érne a háztartáson kivül. Csak hát ennyi év után az ember után már nem kapkodnak ha nincs tapasztalata, és még 3 gyereke is van. Igen elmehetnék üzletbe 3 műszakba gürcölni éhbérért, de ki tanitaná a gyerekeket..., ha a férjemnek kellene besegiteni otthon, akkor sokra nem mennénk vele, mert mig én kapnák egy kis éhbért, ő azalatt sokkal többet veszitene a fizetésből. Én is sokszor éreztem már magam emiatt rosszul, haszontalannak, holott tudom hogy milyen nehéz annak az anyának akinek munka utána mindent el kell végeznie + ott vannak a gyerekek...A férjem igy nem is akarja hogy menjek. Most is felvetettem az ötletet hogy mi lenne ha éjjel eljárnék a Tescoba közbe kirakodni. Hát nem repdesett, kinevettek a kolegával akinek szintén otthon a felesége és ő is eljött volna.. hogy mi értelme. Egyrészt tudom én is hogy az a pénz nem segit ki, de mondtam hogy azért teszünk egy próbát a barátnőmmel. :P Most múlt 3 éves a kisfiam akivel otthon vagyok. Pár hónapja ugye már nem kapok pénzt, de nálunk 6 éves koráig otthon lehetek úgy a gyerekkel hogy fizetik a biztositásokat, tehát emiatt legalább nem fáj a fejem. Egyébként felénk sok anyuka van otthon a gyerekekkel, tehát háztartásbeli, persze általában olyanok akiknek jól keres a férjük.
Hát most aztán jöhetnek a jól lepontozók, láttam hogy jól ment nekik itt is. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!