Lehetetlen elképzelni, hogy egy eltartott nő művelt, értelmes és értékes?

Jaj kérdező, én ezt már annyiszor leírtam az ilyen provokatív kérdéseknél válasznak, amit te leírtál most sokkal terjedelmesebben, hogy már nincs kedvem válaszolni ezekre. Láttam én is azt a kérdést, olvastam a sok buta, felszínes, általánosító választ, és egyszerűen nem volt kedvem már sokadjára elismételni magam. Ezért láthattad, hogy ott mekkora az egyetértés, mert szerintem sokan belefáradtak mint én.

Hányszor de hányszor leírtam, hogy ha valaki megteheti, hogy otthon legyen, nem feltétlen egy háztartási alkalmazottként, vagy körmöt reszelő pláza cicaként kell elképzelni.

Ha megtehetném, én igenis otthon maradnék, hogy olyat tehessek amit szeretnék. Pl. önkénteskednék, ételt osztanék, megtanulnék rendesen horgolni, íjászkodni, megtanulnám rendesen az olasz nyelvet, eljárnék önkéntesnek állatmenhelyre, vagy a máltai szeretet szolgálathoz, vagy bármi! És nem egy irodában ülnék (jó esetben!) vagy gyárban görnyednék, vagy lenézett eladóként másokat szolgálnék ki éhbérért, miközben nem lehet leülni, mert fontos hogy ne rúgjanak ki. Az önkéntes dolog más. Ott te szívjóságból segítesz, azt ilyen szempontból elrontani nem lehet.

És ha nem ezeket csinálom, akkor vacsorát főznék, de istenit, nem csak tésztára dobnám a zacskós spagettit, mint sokan, tanulnék a gyerekemmel (türelmesen, magyarázva!) játszanánk, nem lennék hulla fáradt ahhoz, hogy a családdal foglalkozzak, nem mennék én magam sem tropára, így maradva csinos feleség.

De ez sajna le van nézve, hiszen csak az munka amiért pénzt adnak.

Hasonlóan vélekedek, mint te.

Én húszas éveim legvégén járó nő vagyok, akire jelenleg rá lehet mondani, hogy kitartott.

A párom nem gazdag, de kényelmesen megélünk a fizetéséből. Kerestem/keresek állást, de itt ahol élünk nem találok a képességeimnek megfelelő pozíciót, ami viszonylag normálisan fizetne (páromat viszont ide köti a munka). Az esetek többségében túlképzettnek találnak, ahol pedig nekem is tetszene, oda kevés vagyok (ezen azért folyamatosan dolgozok).

Szerencsére megengedhetjük és a párom is támogat benne, hogy ne kelljen szarért-húgyért elmennem dolgozni, "önmegvalósíthatok" itthon.

Sokat olvasok, nyelvet tanulok, külföldi netes újságoknak írok cikkeket (filmkritikákat jelképes összegért, kb. zsebpénz kategória).

Dolgoztam korábban, nem is keveset, többnyire jó volt, élveztem, s most pedig bánt, hogy egyesek lenéznek, rosszakat mondanak rólam (pl.: párom kedves munkatársai).

Ha ismét találnék egy olyan állást, ahol nem csak gyomorideget kaphatok, hanem megbecsülést, tiszteletet, akkor nem mondanék nemet, de addig is eltöltöm itthon az időt annyira tartalmasan, amennyire lehet.

Magyarázkodsz, magyarázkodsz, magyarázkodsz - de MINEK? KINEK?

Ha te tudod, hogy értékes ember vagy, ha te tudod, hogy okos vagy és művelt, akkor ez egy belső mag, egy biztos támpont, az önbizalmad magja. Ebben az esetben nem kell senkinek sem magyarázkodnod arról, hogy momentán éppen hogyan és miből élsz. Senkinek semmi köze hozzá.

Bárki lehet ám eltartott, és seperc alatt! Elég egy apró figyelmetelnség, és ott a két hónap vagy a fél év kórház. Esetleg utána a leszázalékolás vagy csak a síma munkanélküliség, évekig.

Ám ettól te nem leszel kevesebb, csak mások szerint, akik a maguk ostoba és csőlátású agya szerint ítélkeznek. De ez mit sem számít, ha te tudod, hogy mennyit érsz és teszel érte aktívan, hogy javuljon a helyzeted.

Olvastam az előző kérdést is, amihez nem szóltam hozzá, de talán azért volt annyi negatív hozzászólás, mert az a kérdező nem nevel gyereket, nem tanul nyelvet, nem önkénteskedik. Leírása szerint reggel teázgatás után a fitness terembe megy, utána szauna, ezt követően társasági program a többi feleséggel a Starbucks-ban kávézás, takarítani sem szokott, mert bejárónő jár hozzájuk. Ezek után gondolom a többi idejét sem a tűzhely előtt tölti. Ezenfelül több ingatlannal rendelkezik (melyek használaton kívül állnak, mert "nincs rászorulva, hogy kiadja azokat") ezeket nyilván ő szerezte kemény munkával.

Mivel a te életviteled enyhén szólva tartalmasabb, vannak céljaid és teszel is érte, nyilvánvaló, hogy pozitív visszajelzéseket kapsz ellenben a másik kérdezővel, aki szerint neki ezektől teljes az élete.

Véleményem szerint provokáló és nagyképű volt.

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__hazassag_..

Én erre a kérdésre gondoltam

Volt egy másik hasonló kérdés is ahol az eltartott asszonyka ilyen és ehhez hasonló válaszokat adott:

"Mit fizetgettetek felesbe? Főleg hogy fiatal lány vagy. Felhaborito hogy nemely pasik igy kihasznaljak a fiatal naiv lánykákat pedig nekük kéne fizetniük keresni a kegyeitek mindent megvanni ajandekokkal halmozni.örülhetne hogy vele vagy"

Nos erre sem jött túl sok pozitív válasz, valamiért.

Nem is tudom Kérdező, hogy vontál magatok közt párhuzamot.