Mai világban megéri még gyereket vállalni? Két ember, aki tisztességesen dolgozik, de alig keres többet minimálbérnél és albérletben él, feltudna nevelni egy vagy több gyereket, minden nélkülözés nélkül?

Én sem értem, hogy mi a baj a panellal. Kertes házban nőttem fel és az egész gyerekkoromat elvette, hogy folyton csinálni kellett valamit a virágoskertben, udvarban, veteményesben, gyümölcsösben, alsókertben, stb, ráadásul egy isten háta mögötti kis faluban élnek szüleim, ahol nem volt semmi és alig bírtam kijutni, ha menni akartam valahova társasági életet élni.

Panelban kitakarít az ember hétvégén, kimos, főz kb. 3 naponta és cső. Ráadásul ezeket meg kell tenni ugyanúgy a kertes házban is a sok plusz házkörüli cuccos mellett, a panel meg városban van, ahol van társasági élet is és nem gyepesedik be az ember.

Rengeteg minden szól a panel mellett.

Kedves 42! Nem kötelező panelban élni! Költözz el! Vagy újítsd fel! Én jártam olyan panellakásban, hogy leesett az állam, olyan jól meg volt csinálva.

Az, hogy lusta vagy, az a te hibád! Anyukád erről nem, vagy csak részben tehet!

panelban nőttem fel, kertesházban akkor voltam, amikor a nagyszüleimnél töltöttem a szüneteket.

mégsem szenvedtem hiányt semmiben. nem volt mindig 20 ezres csuka a lábamon, márkás ruhám akkor volt, ha a turiból sikerült olyat kifogni, és kocsival sem vitték a popókámat a suliba.

ellenben mindig volt mit ennem, meleg volt a lakásban, anyum tanult velem délutánonként, jártam kosarazni, úszni, bringáztam a barátnőimmel. később nyelvet is tanulhattam különórák keretében, elmehettem külföldre a sulis kirándulásra, angoltáborba is be voltam fizetve nyaranta a Balaton partján :)

pedig közel nem voltunk milliomosokhoz, és anyum egyedül nevelt. be tudta osztani a pénzt, igaz pár dolgon spóroltunk (lásd turkáló), de ezáltal azt nevelte belém, h nem szégyen olcsóbban megvenni azt, amit egyes helyeken drágábbért kínálnak.

nem tudom mennyiből éltünk akkoriban, de olyan gyerek-és tinikorom volt, h nem cserélném el máséra.

van abban valami, h a szeretet és a törődés igenis sokat jelent. persze az alap étkezést és meleg szobát nem pótolhatja, de az Adidas cipőt és a Kanári szigeteki nyaralást valahogy tudtam nélkülözni :)

most itt vagyok 26 évesen, és van márkás cipőm, sőt még a tengerpartra is elmegyünk minden nyáron a párommal. talán jobban meg is becsülöm, mintha 10-20 évvel ezelőtt "kaptam" volna.

Én azért felhívnám a figyelmet egy másik kérdéskörre. Mikor engem vállaltak a szüleim, volt pénz sza.ásig, hogy így fejezzem ki magam. Aztán csúnya válás, huzakodás, apám direkt visszatartotta a tartásdíjat, ismerjük ezeket a játszmákat. Hónap végén lehetett dönteni, tejet veszünk, vagy kenyeret. Gyerekként nekem nem tűnt fel semmi, mert nagyszüleim is segtettek, pl. varrat nekem ruhát a mamám, meg ha apukámnál voltam, ő megvette amire szükségem volt. Mégis, ha megkérdezzük anyukám legrosszabb emlékét azt fogja mondani, hogy gyerekkoromban a pékségben nem tudta nekem megvenni a törött kekszeket, amik egy kis zacsiban voltak kitéve féláron...

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy hiába szülsz bele a jóba, bármikor meghalhat a párod pl. és akkor ott vagy rossz helyzetben. Vagy bármi más, kevéssé tragikus dolog is történhet.

Nekünk szerencsénk volt, később jobb lett az anyagi helyzetünk, de ha nem lett volna apám, sosem lett volna nyelvvizsgám, diplomám, jogosítványom. Mert anyukám nem tudta volna kifizetni mindezeket. Nekem pedig nem lenne jó, kényelmes állásom, saját irodám, hanem 3 műszakban dolgoznék, mint sokan mások, akiknek nem adatott meg a pénz adta kiváltságok felmarkolása.

Szóval kell a pénz a gyerekhez, de a pénz az olyan, hogy hol van, hol nincs. Kevés olyan ember van, akinek van szerencséje teljes jómódban leélni az életét, tehát erre alapozni nem lehet, de tény, hogy nagyon a semmire, nem vállalnék gyereket, mert meg szeretném adni a gyerekemnek, amit én is kaptam. Diplomát, nyelvvizsgát, jogsit, jó állásra lehetőséget. Máshogy is lehet jó állása és diplomával is lehet rossz, vagy semmilyen ezt mindenki tudja, de a lehetőséget egy jó életre meg akarom adni a gyerekeimnek, ahogy én megkaptam.

Nehogy már azt higgyétek, hogy a kertes ház az ÁLMOK csúcsa, emberek!!!!!

Hacsak nem keresel milliókat saját kertészed, bejárónőd van van akkor kb abból áll az életed dolgozol, hazamész, utánna dolgozol a kertben, a házon, takaritasz. Akkor a gyerekkel nem is foglalkoztál. A kertesházak soha sem a belváros közepén van tehát elég sok ideig tart beérni a munkába.

Ahogy olvasom a válaszolok többsége, gyüjteni akar és nem akar nyomorba szülni, mert utálta, hogy gyerekkorában másoknak több volt. ÉN teljesen megértem. De megjegyzem, hogy szerintem azért nem volt boldog mert a szülei sem voltak valami nay emberek. Szóval nem szerették őket.

És LEHET AZ EMBER BOLDOG SZEGÉNYEN IS! AZ EMBERNEK ÉTELRE ÉS SZERETRE VAN SZÜKSÉGE!! Tehát éhezel akkor valóban ne vállalj gyereket,. DE ha nem bírsz lemondani akkor se vállalj. SZÓVAL AZ itt válaszolok többsége , ne vállaljon gyereket.

Sőt szerintem a kérdező se mert legyenük öszinték , ha minimál béren van akkor már nem valószinű , hogy milliomos lesz és benne van a pakliban, hogy soha nem lesz több pénze. A nélkülözés nem az örömök csúcsa, de ha több pénzed van is lehetsz boldogtalan.

Szóval többször benne volt a válaszodban, hogy nem tudsz lemondani, ezért NE VÁLLALJ SOHA!!

És még valami, hogy igen pénz kérdés fontos abból szempontból, hogy ételre kell. Ha elég ügyes sok mindent megcsinálhatsz magad.

Pl. varrhatsz ruhát, köthesz, ha tudsz nyelvet megtaníthatod a gyereknek, nincs pénzed eljárni, elmehetek gyalogtúrázni. Sok-sok mindent ki lehet pótolni lelemény és szerettel.

DE ha nincs fantáziád, ügyességed, eszed,,erőd, időd, nem tudsz szeretet adni, tehát ha ezeket csak pénzzel tudnád biztosítani a gyereknek, akkor jobb ha tudod a millók sem lesznek elegek.

Mindenki heverészni akar, és utazgatni, és rengeteg pénzt akar. De az emberek 1%nak teljesül ez az igénye. ÉS a többség nem is boldog, és ez tényleg igaz.

És a gyerek nem = a boldogsággal, mert kőkemény munka. Élhetsz gyerek nélkl boldogan, nem kell semmiről lemondanod, mindig lesz elég ételed (reméljük). Megszabadulsz egy csómó tehertől.

Szóval ha tudod etetni azt a gyereket, és szereted magad, és elég ügyes vagy, nem fog hiányt szenvedni és sokra is viheti.

De ha úgy állsz hozzá mint most, akkor inkább ne.

Ja és megjegyzem a millimos is elvesztheti mindenét, ha beteg gyereked születik (Isten ne adja), arra is rá mehet mindened. És ha van belső erőd, akkor ennek ellenére is lehetsz boldog.

Attól hogy mennyi pénzed van, attól nem függ mennyire lehetsz boldog.

Szóval ezt fontoldd meg!!!