Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Iszonyatosan megbántott a férjem! Hogyan tovább?
Mielőtt érettségiztem, a családunkban kitört a balhé, kiderült, hogy apu évek óta csalja anyut. Baromira nehéz időszak volt, de túlléptek rajta és együtt maradtak a szüleim. Azóta jó pár év eltelt és megint volt egy kisebb balhé (más okból), amitől teljesen kiborultam. Akkor elmondtam a páromnak a régi eseményeket is, mert úgyéreztem felrobbanok, ha magamban kell tartanom továbbra is. El voltam keseredve és elmondtam neki azt is mennyire fájó pontja volt az az életemnek, hiszen egyik napról a másikra összedőlt akkor a kártyavár, az idilli családkép, amit addig megszoktam.
Ma volt egy kisebb vitánk apróbb felújítási munkákról. Úgy volt, hogy apósom átjön segíteni, ő ért hozzá, de lemondta és azt is hozzátette, hogy nem ő lesz a mi emberünk, kérjünk meg mást. Nem igazán értettem a helyzetet és rosszul is reagáltam le, vitatkoztunk, hogy miért nem képes ennyire az apja értünk. Az jött válaszként, hogy tudja hogy ez most nem annyira fair az apjától, de attól még nem kell egy r*hadéknak beállítani, mert még így is nagyságrendekkel jobb, mint az én apám, aki képes volt évekig d*gni anyám háta mögött. Ezt így szó szerint. Az állam leesett, a szemeim pedig felakadtak, el sem hiszem, hogy ezt képes volt a képembe mondani... Annyit reagáltam, hogy "gratulálok", sarkon fordultam és vagy fél órát bőgtem magamban. Én nem szidtam apósomat, csak értetlenkedtem és akkor képes ilyet a fejemhez vágni, amiről tudja nagyon jól mennyire fájó pont volt az életemben?
Mi a fenét csináljak? Nyeljem le? Vagy én viszem túlzásba? Nem hinném, hogy minősítenie kéne az édesapám cselekedeteit, aki ellenünk soha nem tett semmi rosszat, sőt... ha kéne tán a hátsónkat is kinyalná, csak hogy nekünk jobb legyen. És akkor ez a hála részéről...
Elmentetek egymás mellett. Ő nem tudta, hogy ez neked ekkora fájdalom. Beszéltetek róla, de nem hangsúlyoztad ki eléggé, hogy ez neked mai napig fáj és legyen olyan szinten tabu, hogy ne éljen vissza vele, ne bántson ezzel vele. Szóval ha tudta volna, akkor biztos nem hozza fel. Te pedig túlreagáltad, mert azt hitted direkt fájdalmat akar okozni neked ezzel, pedig részéről csak egy laza beszólás volt.
Legyen ez jó lecke. Beszéljétek meg azt, hogy ezentúl nem hozzátok fel egymás családját vita során, nem jellemzitek egymás családját. Ő se a tiedet, te se az övét. Úgy fair.
20-as vagyok.
A válaszolók nagy része nem fog megérteni, mert külső szemlélő azt látja, hogy a férjed beszólt, te besértődtél és nyalogatod a sebeidet.
Aki nem olyan lelki beállítottságú mint te, annak fogalma sincs arról, hogy egy megjegyzés milyen bántó tud lenni, és milyen mély sebeket tud feltépni. Hidd el, a férjed sem gondolt erre abban a pillanatban.
Az idő majd enyhít ezen, és tudatosan próbáld másik szemszögből is megvizsgálni az esetet. Olyan ember szemszögéből aki nem ennyire érzékeny mint te. Abban igazad van, hogy gyerekes dolog ilyen bántó dologgal visszavágni (főleg, hogy semmi köze hozzá), de abban a szituációban a férjed a saját apját akarta csak védeni.
Én is így reagálnék ahogy te, nekem is fájna, de ne várj megértést olyan emberektől, akikből ez a túlérzékenység hiányzik. Biztos te is tudod, hogy ez mekkora hátrány, máskor meg előny. Érzelmileg jobban bánthatóak az ilyen emberek (tudom). Ne magyarázkodj olyanoknak akik nem értik, mert nem fogják érteni. Ezt minden rosszindulat nélkül írom, egyszerűen csak tényként állapítom meg. Itt meg amúgy is mindig az a hibás aki kérdést tesz fel és rágódik valamin.
Nem is értem azokat a válaszolókat akik az apádat szidják. Nem az volt a kérdés, hogy az apád gyökér-e, hanem, hogy a férjed megbántott... Mindegy, ha valaki nem érti ennyiből, annak nem lehet elmagyarázni. A férjed pedig már megbánta szerintem, mert most látja csak igazán, hogy mennyire megbántott. Nem bántani akart, csak az apját védeni. Ettől ő nem rossz ember, de ez most rosszul sült el.
34-es, köszönöm a válaszodat, talán igazad lehet!
Nem arra vágytam, hogy megveregessék a vállam, sőt... nem is rohantam ide, jó néhány óra eltelt a vita és a kérdés kiírása között...
Én megértem azt, hogy az apját akarja védeni, vagy be akarta fejezni a vitatkozást, de arra nem ez a helyes módszer. Ezután vissza kellett volna szólnom, hogy oké, a te anyád meg szarul főz? (egyébként nagyon is jól főz, csak mondtam valamit) Folytathattuk volna ezt egész este... Az ő családja sem makulátlan mégsem jutna eszembe SOHA egy vita hevében ilyesmit a fejéhez vágni!
Egyébként nem tartom magamat egy gyenge jellemnek. Nőként, vezető beosztású mérnök vagyok és nap mint nap döntök fontos helyzetekben, ahol semmiféle tutyimutyiságot nem engedhetek meg magamnak, sem érzékenységet, sem érzelmeket, csak is a puszta tényeket, határozottságot és egyenességet. A munkám során minden lepereg, de a magánélet más. A párom is tett már ellenem ezt azt mégis nagyon szeretem. Akárhányan suttyózzátok az édesapámat, én sem gratulálok neki a tetteiért, de az apám és szeretem. Márpedig nem tűröm, ha olyanokat bántanak, akiket szeretek, pláne ha olyan bántja, akit szeretek. Ismeretlenek szidalmazása kevésbé érdekel.
Nem olvastam vissza mindent, így lehet, hogy már előttem leírtak hasonlókat, akkor + 1 hasonló vélemény.
Valóban kicsit túlreagálod, az igazság fáj, sajnos ez egy tény, valóban nehéz bárkinek bármilyen igazsággal szembesülni. Persze tiszteletben tarthatta volna, hogy akármilyen is, de Ő a Te apád!
És egy nagy pozítívuma, hogy ezzel azt is sugallja, hogy ő a férjed, soha nem tenne veled ilyet!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!