Diplomás nők: ti hány éves korban mentetek férjhez / szeretnétek férjhez menni, illetve gyereket szülni?

Kedves kérdező, csak a legfontosabb dátumokat írom, ebben minden benne van:

2012. június 16. diplomaosztó, tanító szak

2012. július 13. elkezdtünk együtt járni

2012. szeptember 1. hivatalos eljegyzés (a valódi két héttel a "járás" kezdete után volt)

2012. szeptember 3. az első munkahely-tanítóként

2013. július 13. esküvő és lakodalom

Pedagógusbérből és a férjem szerény fizujából kispóroltuk egy év alatt az 1,2 milliós lagzinkat. Szerintem ezek után bárki belevághat! :) Sok boldogságot! (Gyerekeket tervezünk, de leghamarabb 5-6 év múlva. Most házra spórolunk, pár év és meglesz az is, hitel nélkül.) 24/N

21 évesen lediplomáztam,kaptam rendes melót (előtte is dolgoztam),belekeztem másoddiplomába,22évesen ismertem meg a páromat,aki 24 voltam amikor a férjem lett.25 voltam amikor a második diplomám is a kezemben volt,azóta is dolgozom,párom szintén,mindketten elég jó bérért.Gyereket majd akkor tervezünk,ha betöltöm a 30-at (férjem akkor 33 lesz).

28/N

Én 24 vagyok, és 2 éve dolgozom. Államvizsga után csodálatos módon azonnal sikerült elhelyezkednem. Lassan 2 éve vagyok együtt a párommal, akivel az első hónap óta együtt is élünk. Előtte volt egy 5 éves kapcsolatom, amiben 1 évet éltem együtt az exemmel. Kicsit többet, de az már mindegy.

Szóval azt mondom: holnap is hozzámennék a páromhoz, de gyereket nem szeretnék. Azt mondják, majd megjön, de egyelőre semmilyen késztetést nem érzek rá, hogy gyereket szüljek. Nem szeretem a gyerekeket. Egy kislány van, akit csípek, ő 3 éves. Másik ismerőséknél most született gyerek, de én nem is vettem kézbe meg semmi. Egyszerűen nem éreztem késztetést rá, hogy gügyögjek neki...

Szóval ki tudja lesz-e gyerekem, és mikor. Szerencsére párom sem ragaszkodik foggal-körömmel a gyerek dologhoz. Ő 29 éves amúgy.

Faramuci a dologban, hogy ha mégis szülök gyereket nem szeretnék későn. Legkésőbb tényleg 28-29 éves koromra tenném az első gyereket, ha megjön a késztetés, de hát majd meglátjuk, nem?

19 evesen kezdtem dolgozni, kozben tanultam, 23 evesen diplomaztam. 25 es 26 eves voltam, amikor a gyermekeink szulettek, jelenleg 30 vagyok.

Diploma es a jelen kozott meg annyi tortent, hogy allamvizsga utan kb azonnal kulfoldre koltoztunk, mert a ferjemnek (akkor meg csak baratom volt) nagy alma volt, azota kb nem is dolgoztam a szakmamban, mert elso korben orultem, hogy egyaltalan munkam lett es meg jonak is mondhato, azutan jottek a gyerekek, majd egy vallalkozast is beinditottunk. Most sikerult annyi idot felszabaditanom, hogy ismet tanulok, ismet szakmamban, mert sokat felejtettem es nem friss a tudasom.

Konkretan a ferjem fizetesetol nem fuggot a gyermekvallalas, a kettonk kozos eletszinvonalatol fuggot, hogy mindketten dolgozzuk, ketlabon alljunk, legyen stabilan hol lakni es honap vegen se legyen ures a zsebunk. Harmadik gyermeket is tervezunk, de szinten ezekkel a feltetelekkel, tehat nem most lesz, amig tanulok, addig en nem vallalom, pedig a ferjem jol keres.

Hazunk nincs es talan sohasem lesz, nem celunk. Esetleg majd kesobb, nyugdijas eveinkre kellene.