Ennyi lenne egy szakítás?

Az utóbbi időben nagyon kikészültem a párom mellett.

Ez az időszak kb 2-3 éve tart.

Én sem vagyok tökéletes, és bizonyos dolgok hatására hisztis házisárkány lettem, amit szégyellek.

Eddig csak én kerestem pénzt, amit nagyjából magára, és az életvitelére költött. Nemigazán beszélt velem semmiről, csak haverokkal, ismerősökkel. A munkámat nem becsülte, soha nem köszönt meg semmit. Soha nem ismert el egyetlen hibáját sem. stb.

Én őt nagyon fontosnak tekintettem, úgy voltam vele,

hogy kitartok mellette bármi is jöjjön.

De egyik nap szenvedés így a másik után, és felhoztam, hogy költözzön el egy időre.

MIre a fejemhez vágta, hogy akkor "szakítani akarsz"

Nyilván tudja, hogy nem akarok, viszont ő meg változtatni nem szeretne... erre rávágtam hogy igen , költözzön.

Erre hűvös nyugalommal közölte, hogy oké. 10 éve vagyunk együtt, és mikor ezeket a szavakat mondta, és végig a "szónoklatom alatt" egyszerűen mintha hátat fordítana, nézte a számítógépét.

Később mondtam neki, hogy durva, hogy ennyire nem érdekli a szakítás, és hogy bár térdenállást nem vártam, de valamit azért mégis... és hogy elég levágós volt hogy végig szoborként ült, egyáltalán nem hatották meg a hallottak... erre azt felelte, hogy ő nem hallotta hogy szakításról lenne szó.

Szerintetek ez mi?