Fél tőlem a feleségem. Most mit csináljk?

Hiába nem ütötted meg, kezet emeltél rá, ezt soha nem fogja elfelejteni, és szerintem már nem tud ugyanúgy nézni rád. Én megértem.

Látszik, hogy igyekszel, nem tudom, talán az idő segíthet, ha tényleg többet nem fordul elő.

Bár arra kíváncsi lennék, hogy jutott odáig a dolog, miért emelted fel rá a kezedet.

27/N

Engem pl apám sosem bántott, de mindannyian tartottunk tőle. Volt egy ismerős, neki is olyan volt a személyisége, hogy tartani lehetett tőle.

Ezek a dühkitörések arra jók, hogy az embertől eltávolodjanak. Én is hajlamos voltam rá, és fontosabb volt, hogy a környezetem elfogadjon, tehát eldobtam magamtól minden olyat, amin felhúzhatnám magam, a vérnyomásom befolyásolná.

Nem jó úton jársz, ha boxolsz, sokat sportolsz, mert ezek felerősítik az agresszív tulajdonságokat.

Ezt sajnos magamon tudom, én is úgy gondoltam, hogy így levezetem, de fenét, csak még idegbajosabb lettem tőle.

Néha mozgok, nem híztam el így sem, ha érzem, hogy változna a vérnyomásom, beveszek rá valami természetes bogyót, vagy iszom egy nyugtató teát.

39/F

Egy alapos kivizsgálás nem árt, mert számos oka lehet, amit akár meg is tudnak szüntetni:

- abnormálisan magas hormonszint (vérvételt kell háziorvostól kérni kifejezetten hormonokra)

- instabil vérnyomás (ezt azért is jó lenne megnézetni, mert idővel agyi katasztrófához vezet, ismerősöm járt így, most 60 évesen kanállal etetik és elszállt a beszédközpontja)

- személyiségzavar (ezt pszichiáternél érdemes megnézetni, gyógyszert szerintem felesleges szedni rá, de a diagnózis segíti a későbbi kognitív terápiát)

Az agresszió-kezelést meg kell tanulni. A pszichológus nagyon jó ötlet, a pszichiáter sem lenne rossz (de csak akkor, ha komolyabbhoz mégy, van némi pénzed és nem olyanhoz, aki csak 5 percet törődik veled és legyógyszerez).

Egyrészt azért, mert a gyerekkori sebeid nagyon mélyek lehetnek, és nem forrtak be; másrészt nem tudsz ezzel mit kezdeni, harmadrészt miattuk nem tanultad meg a konfliktuskezelést, a normális önuralmat, az agresszió-levezetést. Amit csinálsz, a futás és atöbbi az jó, de valószínűleg kevés. Nem biológiai oka van ennek, hanem szinte biztos, hogy lelki.

Van egy másik ok, ami "félelemnek" szokott előjönni, holott más van mögötte: sok nő "fél" a férjétől, amikor már megunta vagy gyűlöli. Vagy mert a saját érzelmeit sem tudja azonosítani, vagy mert könnyebb a világ előtt rettegő feleséget játszani, és mártírkodni, mint felvállalni, hogy ráunt a férjre és a házasságra vagy gyűlöli a férjet.

Nézd meg Agatha Christie klasszikusát, A kutya se látta c. filmet, David S-vel a főszerepben. Régebbi feldolgozás, DVD-n is megvan, klasszis darab! :)

Nem ertek egyet azzal a valaszoloval, aki szerint a sport csak ratesz meg egy lapattal. Ez egyenfuggo. Engem a nyugtato zenek es tevekenysegek idegesitenek fel meg jobban.

Mi a ferjemmel, ha idegesek vagyunk uszni szoktunk. Nem amikor megduhodunk, hanem ha napokig feszultebbek vagyunk es otthon le akarjuk tepni egymas arcat is, holott nem egyikunk vagy masikunk okozza a feszultseget. En gyakran vagyok hisztis, ilyenkor belevag a vizbe, de jon utanam o is es kifulladasig. Utana pedig jol esik egyutt partra vanszorogni es egymas karjaiba zuhanni.

Egyebkent en is tartok tole, de foleg azert, mert o ha ideges lesz vmi miatt hirtelen, leul a gep ele es nem szol egy fel oran at semmit, nem lehet a kozelebe menni, erezni, h az egesz teste gorcsben van es a tekintete mint egy vadallate. Megerinteni vegkepp nem lehet, ugyh ez a simogatasos, oleleses tortenet is kizarva. En se birom elviselni, ha hozzam er valaki, ha epp gyilkos kedvemben vagyok.

Azoknak, akik hormonvizsgalatot ajanlottak, igazuk lehet, de lehet, h csak tobb kozos, szeretetteljes idot kene egyutt toltenetek a felesegeddel. Kozos programok, tarsasjatek, biciklizes, seta. Persze azert a felesegednek elmondhatod, h miert akarod ezeket most hirtelen, nehogy megijedjen a nagy valtozasoktol.

Remelem, h hamarosan megoldast talaltok a problematokra a csaladoddal.