Jogos a félrelépés, ha az egyik fél mindig visszautasítja a szexet?

A házastársi kötelesség régen annyit jelentett, hogy a feleség nem tagadhatta meg a szexet, ha a férj akarta.

Ez szerencsére ma már nem létezik, elvégre a feleség nem azért van, hogy amikor a férjnek éppen olyanja van, akko "rendelkezésére álljon".

Viszont az elvileg elfogadható, ha a férj kérésére a feleség egy-egy alakommal azért szexel a férjjel, mert annak hiánya van. (pl. ha a feleségnek valamiért lecsökkent a vágya, és hosszabb ideig nincs kedve hozzá). De természetesen CSAK akkor, ha a feleségnek ez nem rossz, nem kényszernek érzi és a férj úgy csinálja, hogy a nönek ne legyen kellemetlen. De ez természetesen nem lehet rendszer, csak egy-egy kivételes alkalom.

"Volt egy olyan hogy házastársi kötelesség, ma nincs?"

Ma tényleg nincs, a "házastársi kötelesség" annyit jelentett, hogy a feleségnek akkor is le kellett feküdni a férjével, ha nem akarta.

Ez annyi, hogy a nö a férj alárendeltje, és nem dönteti el, hogy mi történik a testével, az a férj tulajdona.

Ez - jogilag - megszünt, mert (legalább is elvileg) a házastársak egyenrangú felek, és mindenkinek joga van eldönteni, hogy akar-e szexet vagy sem.

Van, amikor igenis jogos.

Ismerősöm 50-es pasi, felesége is ennyi idős. Van közös vállalkozás, közös gyerekek, és 30 év házasság. A nő már semmit sem akar. Ráfogja mindenre, és a válasza annyi, hogy a férj ne foglalkozom már ilyen marhaságokkal. Utoljára évi 2 alkalom volt, amivel a feleség letudta a kötelességét, de úgy, hogy a pasinak össze sem jött, kb annyira volt a kötelességét teljesítő feleség aktív.

A pasinak azóta vannak női. Jó kondiban van, heti 3-4 alkalom simán belefér neki. Onnan tudom ezeket, hogy nekem szokta elmesélni a nyűgeit.

Szóval itt mindenki jól jár. A feleséget senki sem zaklatja, nyugodtan aludhat, a férj is jól jár, a gyerekek egy nyugodt házasságot látnak.

Ellenben mi lenne, ha válnának? Idegileg tönkrement feleség és gyerekek, miből élnének meg, szóval van, amikor igenis így jár jól mindenki.

Persze, csak mindenki azt felejti el, hogy ha az előző esetet vesszük, a pasi egyszer csak ki fog fogni egy olyan szerelőt, akibe beleszeret. És akkor borul a bili. Volt már nekem is olyan hogy egyszerűen elment a kedvem a barátomtól akivel jó idje együtt voltunk, akár nevezhető házasságnak is, csak papír nélkül. voltak közös üzleti ügyeink. de én ki akartam szállni, mert éreztem hogy nekem ez nem megy, nem kívánom és ő is megérdemelne valakit aki tényleg szereti, nem csak mint barátot. Hát szakítottunk. barátságban, és ma is jó viszonyban vagyunk. talált valakit aki hozzá való. Szóval azt a házasságot, ahol a szexuális vonzalom ennyire elszállt, nem szabad fenntartani, mert a házasság nem csak gazdasági közösség, hanem érzelmi is. És az nem barátság. Ettől a közös biznisz még folytatódhat.

Azokat a nőket se tudom megérteni minek tartják maguk mellett a pasast, ha egyértelmű hogy mindenkinek nyűg az egész tettetés. Hacsak nem azért, mert leginkább a férfi tartja el az 50-es feleséget, aki fél hogy elmegy a fejősbika, ezért nem hajlandó fontolóra venni a válást. :) Viszont én erre meg azt mondom, hogy minek tart el egy hapsi olyan nőt, aki fejősbikának nézi... ugye? akkor legalább olya nőt tartson el aki kielégíti... valamit valamiért, hamár...

35/N

Azért nem olyan könnyű ezeket orvosolni. Nálunk a párom folyamatosan visszautasít, többször beszéltünk már erről, mégse változott semmi, én meg egyre frusztráltabb vagyok. Még nem csaltam meg, de nagyon a határán mozgok...

Egyébként attól is függ, hogy miért utasít mindig vissza.. de azért a tényen nem változtat!

Amúgy azt bírom, hogy mikor van orális szex témában ilyen kérdés, hogy valaki nem szereti és hogy akkor mennyire önző, mert hogy nem akar a párjának örömet okozni... Hát akkor ebben az esetben is így kellene gondolkodni nem?