Ha most vagyok 18 hetes ikerterhes (lombik) és kiderült, hogy a férjemnek 4 hete szeretője van akkor megtartsam így a babákat?

Az a gond hogy pont azt kéri ami neked most nincs,időt,neked most kellene tudnod hogy mi lessz hogy dönthess.Ha úgy gondolod hogy visszafogadnád akkor adj neki mondjuk 1-2nap gondolkodási időt,ha ezalatt nem ad választ akkor dönts egyedül,és akkor már ne is fogadd vissza többé,függetlenül attól hogy megtartotad a piciket vagy sem.

Azt nem mondta hogy történt-e köztük valami vagy csak szimplán szerelmes?

Velem is megesett ez,azt hittem szerelmes vagyok(semmi nem történt,még csók se),férjemmel leültünk megbeszéltük egy napot kaptam hogy válasszak,vagy egy napom rá.Férjemet választottam és azóta boldogan élünk.

Gondolom sokat küzdötetek a babákért,nem lehet hogy ez miatt romlott meg köztetek a viszony?Mi 4évig próbálkoztunk,nehéz volt.

Szeretnéd ezeket a babákat vagy nem?

Mert ha igen, akkor ez teljesen független attól, hogy mi van a férjeddel. Kivéve nyilván, ha ebből anyagi okok is származnak, mert egyedül nem mindenki tud felnevelni egyből két gyereket.

De amúgy azért nem értem a kérdést, mert ha én szülök 2 gyereket és a férjem utána félrelép, elhagy, akkor mondjak le a két gyerekről? Dehogy mondanék le ezért róluk! Az utolsó körmöm szakadtáig is harcolnék értük.

De egyébként lombikos terhességet egyáltalán el lehet csak úgy vetetni? Mármint anyagi következmények nélkül? Mert megfordult a fejemben, hogy azért ez nem olyan olcsó mulatság, hogy valaki csak úgy ha már összejött, akkor eldobja magától. De lehet ez csak az én gondolatomban merült fel.

A pasit kidobnám a francba, még ő akar gondolkodni,hogy most mi legyen??Még mit nem!Én pedig a babáimból merítenék erőt,akikért sokat küzdöttem,és most itt vannak!

Anyagi körülmények adottak?

Érdekes egy lelkivilága van a férjednek! Együtt küzdötök azért, hogy gyereketek legyen, és ő közben véletlenül szerelembe esik. Fúj! Erre nem tudok mit mondani.

A helyedben megmondanám neki, hogy azt is felejtse el, hogy valaha ismertük egymást.

Azon viszont nem gondolkoznék, hogy a babákat megtartsam-e. Két kis csoda fejlődik benned, akikért küzdöttél. Ne dobd el őket magadtól.

egyedül pláne ikergyerekeket felnevelni nem fogsz tudni - csak segítséggel.

láthatóan a férjed erre alkalmatlan.

vagy nem akart még gyereket, és azért van szeretője, vagy akart, de nem tudja eldönteni kitől - akkor meg felelőtlen.

ha idő kell neki, hogy átgondolja, miközben szerelmes - akkor jó eséllyel az idő csak azért kell, mert a gyerekek miatt maradna.

de ez nem lesz hosszú életű házasság. pláne amikor majd megszületnek, és még jobban a háttérbe szorul, mint férj Nálad - bár nem hiszem, hogy tudnál rá úgy tekinteni, mint eddig.

a gyerekek miatt nem fogtok együtt maradni.

viszont, ha még fiatal vagy, és lehetsz még egy szerető férj mellett anya - szerintem ne tartsd meg. (persze, ha már 35 felett vagy (már bocs), akkor érdemes elgondolkodni a megtartásukon, mert nagy a kockázata annak, ha elveteted, nem lehet többet saját - de tudd akkor is, hogy egyedül nem fog menni.

Persze lehetne egy olyan forgatókönyv, hogy elmúlik a lángolása a másik iránt, és visszatalál hozzád - de erre nem látok sem nagy esélyt, arra meg végképp nem, hogy Te tudnál benne bízni még egyszer...