Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem örülnek az esküvőnknek?
Párommal kicsivel több, mint 1 éve vagyunk együtt, mindketten 30 felett vagyunk, több hosszabb kapcsolattal a hátunk mögött, és mikor összejöttünk, már akkor is régebb óta ismertük egymást. Kb. a kapcsolatunk eleje óta együtt is élünk. Mivel idősebbek vagyunk és mindketten családot, gyereket szeretnénk, már az elején megbeszéltük, ha minden jól működik köztünk, 1 év után lépünk és nem várogatunk éveket.
Mivel úgy éreztük, hogy 1 év után is minden rendben, sőt, egyre jobban szeretjük egymást, egyre nagyobb az összhang, úgy döntöttünk, hogy eljegyezzük egymást és 1-2 hónapon belül (ahogy meg tudjuk szervezni) össze is házasodunk. Nem akarunk nagy esküvőt, ezt is már az elején megbeszéltük, csak a szüleink lennének jelen és egy kis vacsorával ünnepelnénk meg. Nekünk nincs igényünk nagy lakodalomra és felhajtásra, nem azért házasodunk.
Szépen el is kezdtünk mindent boldogan, lelkesen szervezni, de pár nap alatt szinte minden örömünket tönkretették a családtagjaink. Először azzal támadtak minket, hogy biztos a párom erőltette az esküvőt, meg ezt a gyors házasodást, és miért ilyen sürgős ez. Utána az volt a baj, hogy miért nem tartunk egyházi esküvőt. Most az van terítéken, hogy mi értelme ilyen esküvőnek, miért nem házasodtunk akkor csak össze két tanúval, ha még lakodalom se lesz... Aztán voltak még olyanok, hogy biztos baba lesz, azért kell házasodni, meg a vajon milyen hamar fogunk elválni, stb. Folyamatosan bántanak minket és a beszólogatásaikkal, megjegyzéseikkel teljesen elveszik a kedvünket a boldog készülődéstől. És ráadásul olyan rokonok is, akik amúgy annyit sem kérdeztek tőlünk soha, hogy hogy vagyunk...
Szerencsére a párommal mindezek ellenére csak szorosabbá vált a kapcsolatunk, sőt, még jobban összetartunk, mint eddig bármikor, és minden egyes sírás, újabb beszólás után egymást átölelve mondjuk, hogy nem érdekel minket senki, nem hagyjuk, hogy tönkretegyék a boldogságunkat. De engem ezek a dolgok akkor is nagyon megviselnek és bántanak, mert úgy érzem, abszolút nem érdemeltük ezt.
Mit gondoltok erről? Mi csinál(t)unk valamit rosszul?
válasza: válasza:Hát, az ilyen károgókon kár sírni, de a helyetekben ilyeneket én se hívnék meg az esküvőnkre. Fulladjanak bele a saját mérgükbe.
Ez a ti dolgotok! Nem hinném hogy a véleményüket kértétek volna, mégis sok megkesetedett/irigy ember elkezdi köpködni a magáét feleslegesen.
Mi 1,5 év után házasodtunk, ami nem sokkal több, ráadásul 25/22 évesen. Mégis támogattak minket a családjaink. 1-2 távolabbi egyén volt akinek nem tetszett és ennek hangot is adtak, na őket nem is hívtuk meg. Aztán meg azon ment a sértődés😂😂😂
Egyeseknek semmi sem jó, ne foglalkozzatok vele.
38/N
válasza:Teljesen mindegy hogy csinálja az ember, mindig lesz olyan, aki csak kötekedni tud. Ha egyházi akkor minek ez a képmutatás, nem is jartok templomba. Ha nem egyházi, akkor miért nem. Ha szűk körű vacsora akkor miért nem adjátok meg a módját/miért nincs meghívva az összes unokatestvér pereputtyostul, ha 120 fős lakodalom akkor rongyrázás. Ha idén megesküsztök akkor azért kell sietni mert jön a gyerek, ha csak 1-2 év múlva akkor meg nem is gondolja komolyan a vőlegényed es csak azért kérte meg a kezed hogy be legyen biztosítva 😀
A legjobb tanács amit adni tudok neked (miután velünk is ezt csinálták) hogy sz.rjátok le a károgókat és élvezzétek egymást és a boldogságotokat 😊
válasza:Már leirta a kérdező hogy csak az ő családja ilyen. A párja családja nem. Párja mindenfelekeppen szertne meghívni szüleit ami normális. Ezért se lehet 2 tanus esküvő. Kivéve ha a 2 szülő a 2 tanú egyben. De szerintem márcsak ezért fura lenne ha a kérdező szülei nem lennének ott mikozben a parja szülei ott vannak.
Szerintem szervezetek úgy, hogy ott van mindegyik szülő, csak a szülők, ahogy eredetileg. Biztos vagyok benne hogy el fognak menni ez csak a kezdeti sokk. Most egy kicsit ne beszélj velük, gondolkozzanak el azon hogy miért nem hívod őket.
Még annyit hogy ne legyél ennyire érzékeny hogy mindenért el kezdesz sírni. Szedd össze magad. Fogadd el hogy nem örülnék veled. Minél gyorsabban elfogadod annál gyorsabban életed bele magad az esküvőszervezesbe. Sok ilyen lesz még az életben.
Csak mellesleg parodat ez azért nem zavarja annyira mert nem az ő családjáról van szó. De ez normális mert te közelebb állsz hozzájuk.
válasza: válasza:15-re:
Ha a párja szülei örömmel várják az esküvőt, én simán megcsinálnám, hogy az én szüleim nem jönnek, a másiké meg igen. És ha kérdezik, megmondanám, hogy nem várták örömmel az esküvőnket, én meg úgy döntöttem, akkor ne jöjjenek.
válasza:Fogalmunk sincs hogy a szülők mit mondtak mert a kérdező azt írta hogy "családtagjaink".
Suerintem a meghízásából nincs gond, legfeljebb nem mennek el. Ha nem mennek el akkor az utolsó pillanatban lehet változtatni. Az anyós lesz az egyik tanú, após lesz a másik, és így négyesben lesznek. De ha egyáltalán nem hívná őket akkor lehet hogy megbanná, mert nekem ugy tűnik hogy közel állnak egymáshoz.
Elnézést, lehet, hogy nem pontosan fogalmaztunk. Nem a szülőkkel van a gond, hanem a többi rokonnal, nagynénik, nagybácsik, unokatesók. És az a baj, hogy ők beszélik teli a szüleink fejét is. Hiába nem is találkoztunk velük kb, mióta együtt vagyunk, de most mindenki vágja a pofákat. Csak azt nem értem, hogy erre mi szükség van. Mi nem kérdeztük a véleményüket. Miért nem lehet annyit mondani, hogy gratulálunk, legyetek boldogok. Egyikük gúnyosan annyit vágott oda nekünk, hogy "Sok sikert!".
Azt hozzáteszem a sztorihoz, hogy az előző kapcsolatom maga volt a tragédia, MINDEN rokonom tudott róla, hogy milyen ember a párom, miket művel a hátam mögött és SENKI nem szólt. Mikor sok szenvedés, kínlódás után végre sikerült elhagynom, akkor mondta mindenki, hogy jaj, hát mi tudtuk, csak nem akartunk beleszólni... Na akkor miért nem voltak olyan beszédesek?
válasza:Ja, a többi rokon?
Akkor egyszerű a képlet: meg vannak sértődve, amiért őket nem hívjátok, azért kárognak mindenfélét.
Az viszont szomorú, hogy a szüleitek fejét (eszerint mindkét ági szülők fejét) teli tudják beszélni a rokonok. Az én szüleim hasonló esetben önérzetesen utasítanák vissza az efféle megjegyzéseket, vagyis nem tűrnék el, hogy a gyereküket b....tassa valamelyik rokonuk. És maximum felháborodottan mesélnék el, hogy X rokon milyen csúnyán viselkedett.
Szóval azért a szülőket valamennyire az is minősíti, ha tele lehet beszélni a fejüket.
Illetve nektek is több lelki keménységre lenne szükségetek. Ha jól értettem, annyira felzaklat titeket a nagynénik, nagybácsik és hasonló szintű rokonok károgása, hogy 30 év feletti felnőtt létetekre sírtok emiatt? Én egy káromkodással lezárnám magamban a témát, róluk meglenne a véleményem, de egyébként nem idegesíteném magam rajta.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!