Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan oldjam ezt meg?
48 éves férfi vagyok, házas. Kb. 3 hónapja azt vettem észre, hogy napközben nincs bajom a feleségemmel, de ahogy eljön az este, egyre feszültebb leszek, és konkrétan elkezd idegesíteni a jelenléte. Sajnos egy ágyba kell aludnom vele, és még éjjel kettőkor sem tudok aludni az idegtől. Semmi kedvem hozzányúlni, de mindig azt akarja hogy vakargassam tetőtől-talpig. Baromira unom már, ezzel elmegy 1-1.5 óra a sötét szobában. Elfárad a karom, meg valami taszító erőt érzek magamban. Miért?
Mert hogy van az hogy nekem szinte kötelességem vele foglalkozni, ő meg hozzám sem ér? Én szó nélkül viszem a háztartást, a bevásárlást, a főzést, intézek mindent az ég világon. Ő meg konditerem, él mint hal a vízben. Este meg vakargatás este 11-ig, de közben elalszik. Eszébe sem jut hogy én is itt vagyok. Szex? Az nincs, erre azt mondta hogy ez az én dolgom hogy elérjem nála a hangulatot. Na erre is ráment pár évem, de ott is azt vettem észre hogy amíg ő mozdulatlanul fekszik, én meg gépészkedjek és figyeljem hogy na, mikor van már esetleg hangulata. Lassan el is maradt az orgazmusom, idővel le is kókadt menet közben, mert agyban elkezdtem feszültté válni.
Csúnya vagy nem, de rámennék minden nőre olyan a libidóm, de otthon fel sem áll, frusztrál, idegesít. Még az ágyban sem veszi le a ruháit, kaparásszam ruhán keresztül. Hát baromi izgató egy sötét szobában ezt csinálni, tudván a a feje után jön a háta, az fél óra, majd a lábai fél óra.
Járt már így valaki?
Jó kérdések! Bonyolult, vagyis a személyiségem része. Sajnos vannak gyenge pontjaim, ez pedig a türelem és az hogy mindig másokat veszem magam elé. Neveltetés. Ezt nem tudom kitépni magamból. Én úgy oldom meg a problémáimat, hogy nem szólok annak akivel bajom van, mert félek az agressziótól. Inkább magamba fojtom és mérgelődöm. Anno gyerek koromban nem szólhattam semmiért mert rommá vertek, vagy pedig megaláztak. Állandóan ez volt de még a családban is. Ha már idegesített és próbáltam kiállni magam mellett, akkor még jobban rámszálltak, és verés vagy nyilvános megaláztatás lett a vége. Iskolában is ugyanez volt. Akkoriban semmi jogvédő szolgálat nem volt.
Aztán felnőttem, a testi képességeim is kifejlődtek, így a problémákat rosszul kezelem. Inkább már magamtól félek, mert a rengeteg eltárolt sérelem egyszerre robbanna. Inkább csak kérek és intelligensen próbálok érvelni ha szükséges. Viszont konfliktushelyzetben a pulzusom felmegy 200-ra, elmegy a hangom és remegek. Ilyenkor gyorsan ki kell szállnom a szituból, mert baromira nagy problémát tudnék okozni, valószínűleg teljesen ködbe borulna az agyam. Egyszer volt erre példa, akkor két sörösüveget törtek szét az arcomon és a fejemen, többszörös arccsonttörést szereztem, de mind az 5 emberrel "végeztem". Nem én voltam a hibás, a jelenlévők mentették meg az életem meg azé az 5 emberét is. Rendőrség, rohammentők. Ez még a '90-es években történt. Na ezt nem szeretném többet.
Szóval a passzivitást és az irányomba történő egyöntetű nemet is nehezen viselem akkor, ha én mindent megteszek a másikért, okot sem adtam rá hogy így viselkedjenek velem. Elfogadom a nemet, csak azt nem amikor ez tartós annak ellenére, hogy én biztosítok mindent. Én sosem támadok, sosem piszkálok senkit, gyűlölöm az erőszak minden formáját, barátságos vagyok, boldog vagyok amikor jó embereket látok, amikor az emberek örülnek egymásnak. Nem értem hogy egy párkapcsolaton belül miért vannak ezek az "ÉN", "TE", én nem, te igen, te adsz, én nem adok, te ezt szeretnéd és nem, így felejtsd el játszmák.
Egy jó tanács: fordítsd meg a sorrendet és te helyezd magad előre, csak összhangban magaddal, amit gondolsz, amit érzel, amit mondasz, amit teszel!
Ha megsértődik, az az ő baja! Minden ember reakciója saját magáról szól, nem rólad!
Viszont a puhapöcsűség melegágya ha megalkuvó vagy és nem mered képviselni magadat!
Nem csak otthon, bárhol!
Sok sikert! 🍀
SZUPER lesz, hidd el! 👍
Filmajánló:
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!