Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan értessem meg a férjemmel, hogy nem akarok egyelőre vagy talán sosem másik gyereket?
Szeretném kiírni magamból, ami nyomaszt. Köszönöm, ha olvassátok.
Kettő hónapja műtöttek endometriózissal, ami évekkel ezelőtti császár miatt alakult ki. Eleve a császárt sem akartam, de ebbe most nem akarok belemenni. Az életem 3 éve teljesen fel van fordulva, úgy érzem. Februárban fedezték fel az endometriózist, júniusban műtöttek. Mire odajutottunk a műtéthez, már a belet is érintette. Férjem is bent volt a műtétben, 10 cm-es bélszakaszt távolított el.
Én nagyon össze vagyok törve és becsapottnak érzem magam, mind a férjem, mint az operáló orvos részéről. A férjem a műtét napjáig azt súlykolta belém, hogy neki azt mondta az orvos, ennek a gyógyszere a műtét. Akkor örültem ennek, mert én nagyon ellene vagyok a gyógyszeres, hormonos kezeléseknek. A műtét előtt 10 (!) perccel zúdította rám az orvos elég bunkó hangnemben, hogy adni akar utána kezelést, mert 2 oldali petefészket érintőre ő ad gyógyszert. Könyörgöm, ezt ő március elején is látta UH-n , hogy 2 oldali. Nem értem, miért nem lehetett elmondani akkor, mert már onnantól felkészítettem volna magam erre a hormonos szarra. A férjem meg csak egy mamlaszként hallgat. Igen, tisztában vagyok vele, hogy a terhesség, mint vérzés nélküli állapot visszaszoríthatja , vagy almúlaszthatja az endot.. De ez csak vagylagosság. Velem soha senki nem bánt úgy, mint az operáló orvos, aki igazi bunkó ordenálé módon mondott olyanokat is, hogy inkább hízzak meg a kezeléstől, mert mondjuk azt mertem kérdezni, ennek milyen mellékhatásai lehetnek és nem akarok ruhatárat cserélni. 15 éve jelentős súlytól szabadultam meg, szinte terhesség után 2 héttel már a hasam is lapos volt, vigyáztam magamra. Most is vigyázok magamra, de úgy érzem mindenki csak követel tőlem. Most kezdek új munkahelyen is, versenyképesebb fizetéssel. Van egy 5 éves kislányom és már ő is kérdezi, anya, mi a baj? Nagyon sokféle gyógynövényt szedek, ami elvileg klinikailag bizonyított hatással van az endos szövetek csökkentésében. 1 db gnrh injekción vagyok túl, ami nem piszkálta a súlyom, sőt fogytam 3 kilót. Bár hozzáteszem, enni sem merek. Mindenesetre nem akarok másik gyereket, mert lelkileg teljesen össze vagyok zuhanva. Én legalább belátom, hogy egy baba egy másik emberi lény és beláthatatlan következményi lennének annak, ha érzelmileg nem tudnék vele lenni, úgy ahogy lennie kellene. Nekem most itt van ez a probléma, nem akarok meghízni és az 5 éves kislányom. Őt az előző kapcsolatomból "hoztam". Nagyon rosszul esik a férjemtől, hogy akkor ott, mikor történt az operáció nem állt ki mellettem eléggé, mellesleg egyidősek is az orvossal és csak követeli a gyereket tőlem. Már az is megfordult a fejemben, jobb lenne elválni, mert hitelünk sincs. Már nem tudom, mivel tennék jót. Mindenre vágyok, csak másik gyerekre nem, az az igazság. Nyugalmat szeretnék magam körül. 34 éves vagyok , valamihez fiatal, valamihez már idősebb.
Köszönöm, ha olvastátok. Szeretnék megkérni mindenkit arra, hogy sértő és bántó kommentet ne írjanak. Pszichológushoz is járok,mert nagyon nehéz volt olyan szakembert keresni, aki nem ráz le azzal, hogy most ne a hízással foglalkozzak, mert az nem számít.
Gondolom 164 cm-hez jelenleg az 50,7 kg jó.
Szerintem elég kevés. Még jó, hogy egyáltalán van erőd.
Azt nem értem hogy miért nem veszitek észre, hogy ebben a kérdésben k*rvára nem a kilók számolgatása a lényeg!?
Hanem hogy a pasas gyereket akar, a kérdező meg nem!
Félig meg nem lehet gyereket csinálni.
Rohadtul nem a kilószámolgatás itt a legnagyobb probléma. Persze egyik félnek sincs joga a másikra erőltetni az akaratát. Erre mondják hogy patthelyzet.
Kedves utolsó. Köszönöm a válaszod. Szerintem is sajnálatos az egész összességében. Természetesen másik orvost kerestem. Nemsokára esedékes lesz a labor, azt majd férjem leveszi. Szerintem ő is inkorrektnek tartja azt, aki operált, csak ő nem a szavak embere. Nekem azzal segített sokat, hogy vettünk okosórát, ami mutatja a mozgást, kalóriégestést és ha majd jön ősszel a rossz idő, egy olcsóbb futópadot, amin ugyanúgy lehet sétálni. Ott egyszerre 70-80 perceket is 5 km/h fokozatban szoktam sétálni és jót tesz főleg lelkileg.
Sajnos fiatal koromban gimnazistaként a saját családom gyalázott a súlyommal. A szüleimmel akármikor találkoztam, az első szavuk az volt, hogy nézek ki aktuálisan , értem ezt a hízás-fogyás kérdésre. Nem egyszerű ez sem, mert magamtól tudtam, ha vot mondjuk pár kiló plussz, de messze nem az volt, hogy 70 kiló voltam megint.
Engem egyébként teljesen ledöbbent, hogyan állnak hozzá ehhez a betegséghez az orvosok. A betegekben csak számokat látnak, hazaküldik egy recepttel és annyi. Szerintem nagyon vigyázni kellene, hogyan közöl valamit egy doki, mert amikor volt ez a műtét, épp munkaváltásban is voltam és előtte 2-3 évvel is csomó rossz dolog történt már..ez az egész az a bizonyos hab a tortán.
Nem megértetni kell vele, hanem:
- védekezni, de duplán
- elválni, mert egy érzéketlen tuskó
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!