Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan értessem meg a férjemmel, hogy nem akarok egyelőre vagy talán sosem másik gyereket?
Szeretném kiírni magamból, ami nyomaszt. Köszönöm, ha olvassátok.
Kettő hónapja műtöttek endometriózissal, ami évekkel ezelőtti császár miatt alakult ki. Eleve a császárt sem akartam, de ebbe most nem akarok belemenni. Az életem 3 éve teljesen fel van fordulva, úgy érzem. Februárban fedezték fel az endometriózist, júniusban műtöttek. Mire odajutottunk a műtéthez, már a belet is érintette. Férjem is bent volt a műtétben, 10 cm-es bélszakaszt távolított el.
Én nagyon össze vagyok törve és becsapottnak érzem magam, mind a férjem, mint az operáló orvos részéről. A férjem a műtét napjáig azt súlykolta belém, hogy neki azt mondta az orvos, ennek a gyógyszere a műtét. Akkor örültem ennek, mert én nagyon ellene vagyok a gyógyszeres, hormonos kezeléseknek. A műtét előtt 10 (!) perccel zúdította rám az orvos elég bunkó hangnemben, hogy adni akar utána kezelést, mert 2 oldali petefészket érintőre ő ad gyógyszert. Könyörgöm, ezt ő március elején is látta UH-n , hogy 2 oldali. Nem értem, miért nem lehetett elmondani akkor, mert már onnantól felkészítettem volna magam erre a hormonos szarra. A férjem meg csak egy mamlaszként hallgat. Igen, tisztában vagyok vele, hogy a terhesség, mint vérzés nélküli állapot visszaszoríthatja , vagy almúlaszthatja az endot.. De ez csak vagylagosság. Velem soha senki nem bánt úgy, mint az operáló orvos, aki igazi bunkó ordenálé módon mondott olyanokat is, hogy inkább hízzak meg a kezeléstől, mert mondjuk azt mertem kérdezni, ennek milyen mellékhatásai lehetnek és nem akarok ruhatárat cserélni. 15 éve jelentős súlytól szabadultam meg, szinte terhesség után 2 héttel már a hasam is lapos volt, vigyáztam magamra. Most is vigyázok magamra, de úgy érzem mindenki csak követel tőlem. Most kezdek új munkahelyen is, versenyképesebb fizetéssel. Van egy 5 éves kislányom és már ő is kérdezi, anya, mi a baj? Nagyon sokféle gyógynövényt szedek, ami elvileg klinikailag bizonyított hatással van az endos szövetek csökkentésében. 1 db gnrh injekción vagyok túl, ami nem piszkálta a súlyom, sőt fogytam 3 kilót. Bár hozzáteszem, enni sem merek. Mindenesetre nem akarok másik gyereket, mert lelkileg teljesen össze vagyok zuhanva. Én legalább belátom, hogy egy baba egy másik emberi lény és beláthatatlan következményi lennének annak, ha érzelmileg nem tudnék vele lenni, úgy ahogy lennie kellene. Nekem most itt van ez a probléma, nem akarok meghízni és az 5 éves kislányom. Őt az előző kapcsolatomból "hoztam". Nagyon rosszul esik a férjemtől, hogy akkor ott, mikor történt az operáció nem állt ki mellettem eléggé, mellesleg egyidősek is az orvossal és csak követeli a gyereket tőlem. Már az is megfordult a fejemben, jobb lenne elválni, mert hitelünk sincs. Már nem tudom, mivel tennék jót. Mindenre vágyok, csak másik gyerekre nem, az az igazság. Nyugalmat szeretnék magam körül. 34 éves vagyok , valamihez fiatal, valamihez már idősebb.
Köszönöm, ha olvastátok. Szeretnék megkérni mindenkit arra, hogy sértő és bántó kommentet ne írjanak. Pszichológushoz is járok,mert nagyon nehéz volt olyan szakembert keresni, aki nem ráz le azzal, hogy most ne a hízással foglalkozzak, mert az nem számít.
Másfél hónapja ugyanezzel műtöttek (csak nekem a belemre nem ment rá), én 33 éves vagyok, nincs gyerekem és nem is szeretnék.
A betegség kapcsán reagálnék, hogy a hormonális fogamzásgátló egyáltalán nem olyan nagy kunszt. Nagynéném nőgyógyász (nem itt Magyarországon tanult és nem is itt dolgozik), náluk előbb próbálják tablettával kezelni, és ha nem megy, akkor műtét. Ezek a tabletták már nem olyanok mint 60 éve. Én is rákerdeztem, ritka a hízás és a mellékhatás is. Ha meg van, akkor váltani lehet másik gyógyszerre. Én sem vagyok a mindenáron gyógyszer híve, de inkább az mint egy bélrezekció... Sőt: inkább még a hízás is, mint újabb 10 centi bél mínusz... Gyógyszer alatt nekem szinte az összes tünetem, fájdalmam elmúlt, úgy hogy akkor még műtét előtt voltam. A cisztám is kisebb lett.
Ami a férjedet illeti, nagyon sajnálom, hogy ilyen a hozzáállása. Mi ugyan nem vagyunk házasok, de nálam ez szakítóok lenne. Ezzel a betegséggel amúgy sem könnyű teherbe esni, szóval "követelhet" ő sok mindent.
Borzasztó volt olvasni is, undorodom az orvosoktól. Lefogadom, hogy kimagaslóan magas az egészségügyben a pszichopaták aránya.
Sajnos a házasságodnak vége, mást akartok az élettől. Igazából nem is értem, miért házasodtatok össze,ha ennyire más az elképzelésetek egy ilyen fontos témáról. Mivel a kislány nem a férjedtől van, ezért szerintem nem kérdés, hogy válni kell.
A pökhendi orovosoktól én is undorodom. Aki operált a fülem hallatára mondta a férjemnek így, hogy vigyed pszichológushoz.
Egyébként nem is beszélve arról, hogy mennyi hibát vétenek. A férjem sebész és 1 évig náluk voltak a sebészeten írnok, mert csak most tudtam olyan munkahelyre menni, ahol érvényesítem a diplomáimat. Szóval: az osztályvezetőjük a professzor úr keze alá sem szívesen kerülnék műtétre... Ő pl sleeve műtétetek végzett és hát mit ne mondjak, hát exitje volt... Volt olyan is, hogy az illető simán le tudott volna fogyni , de nem , nem... 1.5 millióért sleeve és a csaj bele is halt a szövődményekbe..
“nagyon össze vagyok törve és becsapottnak érzem magam, ... Nagyon rosszul esik a férjemtől, hogy nem állt ki mellettem eléggé, ... Már az is megfordult a fejemben, jobb lenne elválni”
Szerintem érti ő, hogy nem akarsz gyereket. De akkor sem fogsz akarni, ha követeli. Ő nem érti meg, hogy miért.
Sajnos itt vége a támogatásnak, a bizalomnak és az együttműködésnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!