Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, hogy tiszteljen, becsüljön, szeressen a férjem, és ne érezzem, szolgának, utolsónak magam mellette?
Pár mondattal nehéz leírni a problémám, de megpróbálom.
Lassan 5 éve vagyok együtt a párommal, de úgy érzem, hogy megfulladok mellette. Egy kutyának, egy senkinek érzem magam, aki elvesztette a régi énjét. Keveset alszom és elég feledékeny lettem az utóbbi időben, amit rendszeresen a fejemhez dob és emellett egyéb degradáló szavakkal illett. Már én sem vagyok kedves vele, és nem tudok szépen beszélni, vagy válaszolni, de sokszor már nem is hallom, ha csak úgy mesél valamit. Ettől függetlenül szeretném, ha emberszámba venne, mert jelenleg úgy beszél velem mint egy mocskos ronggyal.
A tőlem telhetőt megteszem. Minden ami itthon elvárható, főzök, mosok, takarítok besegítek neki amit kér, és emellett a gyerekeket is ellátom 0-24, mert hogy 95%-ban csak én foglalkozok velük. (etetes, játék, fürdés, altatás-vagy éjszakai kelés stb.) és még vonzó is próbálok lenni a számára.
Már nem bírom őt elviselni és tovább lépnék. Egy ócska szolga lettem, akinek nincs sok szava.
Igazából a legjobb az lenne, ha szeretne és tisztelne engem. Ha a tenyerén hordozna... De nem... Sosem volt benne részem
A kérdésem, hogy miért?
Mit rontunk el mi nők, hogy ezt erdemeljük?
Csak adok, de nem kapok.
" Már folyik ki belőlem a téma és betelt a pohár "
Szívem szerint elhagynám a pics@ba, de kicsik a gyerekek,és így nem a legegyszerűbb a döntés.
Mi kellhet még neki? Miért viselkedik így velem?
Kapni fogom a vörös vihart, de lesz*r*m.
Férfiként egy javaslatom van: Vegyél vissza a teljesítményből. Véleményem szerint abszolút nem azt érdemled, hogy folyton meghunyászkodj, meg folyton csak "kedves" párod akarata létezzen!
Szóval. Azt javaslom, hogy amikor bunkózik, akkor addig ne csinálj semmit meg, amíg kultúrált hangnemben meg nem kér rá. Vegye észre magát! A gyerekekkel nyilván foglalkozni kell, ez nem kérdés - de hagyj magadnak több énidőt! Ha vannak barátnőid, csináljatok ilyen csajos estéket, vagy programokat ahol kiengedheted a gőzt! Addig a párod foglalkozzék a gyerekekkel. Párodat ilyenkor ne megkérd hogy vigyázzon a gyerekekre, hanem közöld kész tényekként, hogy ma este/délután elmész kikapcsolódni - és adj át neki egy listát, hogyan kell ellátni a gyerekeket.
Addig semmiképpen ne tégy párod kedvére, amíg azokat a "bizonyos varázserejű szavakat" meg nem tanulja használni, mint pl "légy szíves", "kérlek", "köszönöm", és társai (valamint amíg nem hajlandó kivenni a részét a teendőkből, jobban mondva nem törekszik arra hogy kikérje a véleményedet). Az a baj, hogy nagyon durván alárendelted magad a párodnak - aki visszaélt vele. Meg kell párodnak értenie, hogy az anyasággal TE nem szűntél meg embernek, nőnek lenni - valid igényeid vannak, amiket figyelembe KELL vennie. Nem vagy senkinek a házimanója - ráadásul úgy vettem ki a szavaidból, hogy bár hirtelen jött a gyerek, mindketten meg akartátok tartani. Tanuljon meg TÁRSKÉNT funkcionálni! Tehermentesítsen téged! Két szülője van a gyereketeknek, nem csak te egyedül!
Nagyon csúnyán felborult a balansz, amit helyre kell állítani 50-50-re. Megjegyzem: Nem lesz egyszerű. Párod durván belekényelmesedett ebbe a kapcsolatba. Túlságosan is természetesnek veszi az áldozatos munkádat. Pedig ahogyan működik ez a dolog, ez abszolút nem természetes, és nem egészséges. Nem ezt a bánásmódot érdemled. :))) De eljutottatok oda, hogy szabályosan ki kell harcold, ami normál körülmények között ALAPVETŐ dolog. :(((
Soha nem engedtem h igy banjanak velem
Ha megprobalta a ferfi akkor helyre tettem.
Nem vagyok senki szolgaja, nem kenyszerithet, amit teszek azt a magam es a parom oromere es nem kenyszerbol.
Nalam alap h a hazimuka gyerekneveles fele fele akkor is ha en otthon vagyok a gyerekkel mert az is munka.
Szobal ha gonosz akarok lenni akkor TE engedted meg neki h igy viselkedjen.
Lassan lehet ezen valtoztatni. Kezd el hatart szabni. Soha ne emeld fel a hangod. Csendesen de hatarozottan kerded h mosogasson el. Nincs kifogas h neked miert nincs idod. Egyszeruen kozold h itt laksz koszolsz eszel elsz ergo a hazimunka rad eso resze a ove. Ahogy a gyerekneveles is.
Igen én rontottam el. Az otthoni minta is ez volt sajnos. Bármit csinálok sosem lesz jó, ha elmomdom neki, hogy mi a bajom, akkor támad... Egyébként próbáltam már ezt is, de hogy őszinte legyek, nem volt eredményes ez sem.
22 es megfogadom a te tanácsodat is. Köszi
Neki sajnos egy két lábon járó rabszolgapin@ kell...
A ma reggeli szövegvaltás sem volt az igazi. Nem aranyozta be a napom.
De jókat írtatok és meg próbálok mindent, ha nem akkor marad a válás. Remélhetőleg békésen.
"Minden ami itthon elvárható, főzök, mosok, takarítok besegítek neki amit kér, és emellett a gyerekeket is ellátom 0-24, mert hogy 95%-ban csak én foglalkozok velük. (etetes, játék, fürdés, altatás-vagy éjszakai kelés stb.) és még vonzó is próbálok lenni a számára"
Ezért. Ha önként beleálltál a cseléd szerepbe akkor minek nézzen és miért tiszteljen? Minél jobban próbálsz kedvébe járni, megfelelni neki, mint házi asszony annál inkább semmibe fog nézni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!