Nagyon erős szexuális vonzódás lehet-e probléma a házasságban?

Nálunk akkor lett ebből először mélyvölgy, amikor szülés után pár hónapig nem volt libidóm. Ajánlkoztam "egyebekre" szinte minden nap, de azt ő nem elégnek tartotta, mintha megalázó lenne, ha nincs orgazmusom. Szóval így sokszor elvárás, kötelesség lett, akkor is, ha élveztem. Aztán a következő gyereknél meg durva gerincsérvem lett. De az is csak kifogás volt szerinte, csak hibáztatott, gyanakodott. Mire felépültem, lett is szeretője, mert szerinte már úgyse szeretem, ha nem kezdeményezek csak heti egyszer a régi sok helyett. Pedig mindennek oka részemről, hogy a végén már nulla volt a beszélgetésre szánt idő, ő a munkába menekült, semmit nem kezdeményezett, közös program alig volt, csak strigulázta, mikor maradok ébren este (10-11-re járt haza), és azzal koldulhattam fél nap kedvességet a menetrendszerű csapkodós idegbetegség és depresszív morcosság váltakozása helyett. Azóta eltelt egy év, most vissza akar jönni, mert az új nőnél még kevesebb a szex. De annyit hazudott és már nem bízom abban, hogy mindig elég lesz a teljesítményem, és nem akarok ettől rettegve élni. Igazából sosem nőtt fel azt hiszem, egy egoista kamasz szintjén maradt, akire a napi utált mindenkimáshibája és biztosmásnaksokkaljobb mókuskerék közben még rájött a kapuzárási pánik... Pedig az én étvágyammal rég nincs gond és nagyon szerettem. Csak ez nem elég összetartó erő, mert egyébként tényleg nem tudtunk kommunikálni, mindig ugyanazokat a köröket, játszmákat futottunk. 20 évig.