Miért nem akarja megérteni a feleségem, hogy nyolcévi házasság után már nincs lángoló szerelem?

Nem tudom, mire fel tudnék bókolgatni, mikor örökké a másfél-két centis lenövést, a rosszul festett hajat látom, a kifejezetten előnytelen, passzos, tapadós ruhákkal. Mondtam neki, hogy ne fesse a haját, felesleges. De ő csak festi, mert a barátnői is festik. Viszont nem szereti festeni, rühelli, így örökösen kétcentis lenövéssel járkál. Inkább ne festené akkor, növessze le, aztán kész. Anyám sose festette, szépen nézett ki. Anyósom festette, de ő igényesen, soha nem volt látható a lenövés.

A passzos ruhákkal ugyanez a helyzet. Engem nem zavar, hogy harminc kilót felszedett, így is szép, csak öltözködne egy kicsit előnyösebben. Vettem neki szép bő blúzokat, nagy, földig érő szoknyákat, nem hordja egyiket sem. Passzos, tapadós, feszülős blúzokat és tapadós térdnacikat, leggingseket hord, egyébként ő maga bevallja, hogy baromira rosszul érzi magát bennük, de a barátnői is ilyet hordanak, nem akar kilógni a sorból. A saját édesanyja (anyósom) ki van ettől akadva, ő maga mondta neki: "Kislányom, úgy nézel ki, mint egy kötözött sonka. Rémes rajtad ez a sok feszülős cucc, mintha minden azonnal szét akarna repedni és szakadni."

Én szívesen bókolnék neki, de a haját és a ruháját nem tudom megdicsérni. Csak nézem elképedve, hogy miért lett belőle lenövéses hajú, passzos ruhákban csámborgó asszony, amikor lehetne nagyon szép nő is: festetlen hajjal, bő, hosszú ruhákban.