Tudnátok érveket, ellenérveket mondani a házasságra?

Érv:

- Csok és pár hasonló támogatás.

Ellenérv:

- Jó eséllyel válás a vége, marakodással.

- Nem léphetsz ki lazán, ha már elmúltak az érzelmek.

Ellene:

"Sokba" van.

Elavult, ósdi rendszer maradványa.

Ha tényleg szeretik egymást akkor mégis kinek kell bizonygatniuk ezt egy papírral? Ez nevetséges.

Mellette:

Ha vallásosak vagy nagyon erkölcsösek akkor lelki nyugalom.

Ellenérv: Magyarországon 67%-os a válási ráta. Miért pont te lennél a 10-ből a 3, aki nem válik el?

A feleség általában viszi a fél házat, hiába nem dolgozott meg érte legtöbbször. Persze ez csak akkor ellenérv, ha te vagy a férfi.

Érveket nagyon nem tudok.

25/n

Semmi haszna.

99%-ban az esküvő meg egyebek csak a menyasszonyról szól gyakorlatilag az ő bulija.

Amúgy házas voltam elváltam, soha többé.

35/f

Ellenervek:

-nem lehet belole csak ugy kiszallni,

-es valaki megszivja valaskor nagyon, anyagilag csod,

-nagy valoszinuseggel valas lesz a vege,

-a felek elkenyelmesednek egy hazassagban,

-mindig ott van a masik, eleg sokszor nincs olyan, hogy figyelj, most egyedul szeretnek elmenni kirandulni, vagy figyu, most csak maszturbalni szeretnek magamban stb mert megsertodik a masik,

-nincs szabadsag,

-sokba kerul az eskuvo es a rokonsag is elvarja,

-ha csak a papir tart ossze ott nagy gondok vannak,

-egyedulallo szulonek par orszagban tobb tamogatas jut,

-sokan csak azert hazasodnak, mert tarsadalmilag elvart, es ketyeg a biologiai ora is, "mert megszoljak",

-sokan nem azzal hazasodnak, akivel tenyleg osszeillenek, es tenyleg egyutt tudnanak elni, hanem azzal, nok, aki biztositja a hatteret, stb vagyis nagy valoszinuseggel nem ahhoz mesz hozza, aki tenyleg boldogga tesz

mellette:

-ha gyereket akartok, annak jobb a stabilabb hatter,

A legjobb ellenérv, hogy önmagában semmit nem csinál. Nem egy eszköz, nem tud semmin változtatni. Nem fogja a kapcsolatot megjavítani vagy előrevinni. És nagyon sok ember itt cseszi el. Hogy vár tőle valamit amikor semmit nem tud adni. A házasságtól várja a biztonságot, az elköteleződést, az érzelmeket amikor ezek olyan dolgok amiknek már régen a házasság gondolata előtt meg kellene lenni mert a házasságtól nem fognak ezek varázsütésre megjelenni ha addig nem voltak. Ahol csak akkor van érzelmi biztonság ha szerződés van róla az egy halálraítélt instabil kapcsolat, egy rakás szar.

A házasság csupán ad egy jogi keretet a kapcsolatnak. De nem lesz tőle elköteleződés, nem lesz jobb a kapcsolatotok, nem lesznek erősebbek az érzelmek. Ennek mindnek már régen azelőtt jelen kell lennie, hogy csak megfordul a házasság a fejetekben.

Semmi bajom egyébként a házassággal, egy nagyon jó jogi keret. Azzal van bajom, hogy az emberek nagyon hülyék és rettenetesen rosszul használják a házasságot. Hogy rengeteg a naív nő aki azt hiszi, hogy bár a csávója soha semmivel nem bizonyította az elköteleződését de amint villantja a gyűrűt egyből minden kétség elszáll és biztos mennyire imádja a párja. Meg a fél év után tök ismeretlenül házasodók stb stb. Nem a házasság intézményével van baj hanem azzal ahogy az emberek nagy része használja és amit vár tőle.

Én mindössze ezért nem látom értelmét. Mi értelme időt, pénzt, energiát ölni olyasmibe ami semmit nem fog változtatni az életeteken vagy a kapcsolaton?

Önmagában elég érv vagy ellenérv az, hogy akarod vagy sem. Komolyan. Én szeretnék esküvőt, mert szeretem megadni a keretet a dolgaimnak. Nem szeretem a "cigánykodást", a "jóvanazúgy" mentalitást. Ha valamibe belevágok, annak szeretem, ha van ilyen lenyomata egy idő után. Előbb lett állásom a szakmában, mint végzettségem, de azt is megcsináltam. Egyszerűen így érzem egésznek és komolynak az elköteleződésem. És számomra a kapcsolat természetes fejlődési ütemének része, hogy van esküvő és leánykérés, nem pedig csak együtt rohadunk, amíg valamelyikünk ki nem pusztul, aztán a másik jóformán a kórházba sem mehet meglátogatni, utána meg volt-nincs egy közös élet. Ami jogilag nem teljesen közös.

Az anyagi oldalának utánajártam, nekem tökéletesen megfelel egy általunk meghatározott vagyoni szerződés, amiben benne van az, hogy hol kezdődik és hol szűnik meg a vagyonközösség és milyen mértékben közös. Nem azért, mert tervezek válni, hanem mert úgy tiszta, ha az ember nem lenyúlásért megy a kapcsolatba. De például ugyanúgy örökölhet, ha nem vagyok. Mert szeretem és amíg velem van, ilyen módon szeretnék gondoskodni róla. De ez csak egy példa arra, hogy miért nem látok benne semmi olyat, mint azok, akik tiltakoznak ellene.

Van, akinek ez csak egy papír, az a szerencse, hogy a párom nem ilyen ember, mivel én sem vagyok ilyen. Van, aki fél a vagyonközösségtől, mert jogi téren tájékozatlan, hülye. Én nem félek. Sokaknak ez béklyó, börtön, én a párom mellett nem érezném annak. Minden azon múlik, hogy az ember kivel házasodik és hogy áll a kapcsolathoz. Számomra a kapcsolatunkban nem okoz ez drasztikus változást, inkább csak egy közös, nagy buli, ahol világgá kürtölhetjük, mennyire akarjuk egymást lehetőleg egy életre. A hűség és az egymás mellett kitartás és felelősségvállalás úgyis jóval korábban elkezdődik (a kapcsolattal egyidőben), szóval ilyenek miatt sem félek.

Nekem sok érvem van a saját esküvőm mellett, amit nem úgy óhajtok megoldani, hogy bebattyogok a közjegyzői irodába és le van tudva, hanem normális szertartással. És nincs igazán érvem ellene.

Hogy neked mi szól mellette és ellene és mennyire kompatibilis a partner az ilyen jellegű elképzeléseiddel, azt meg neked kell tudni. Én nem akarok rádumálni senkit, csak azt tudom, hogy nekem megéri és számomra szükséges.