Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szeretem a férjem, mégis jó nélküle, amikor elutazik?
Tényleg szeretem, mindenét, és nagyon odaadó férj, állandóan boldoggá akar tenni, nem panaszkodhatok. Van 3 kicsi gyerekünk, én még gyeden vagyok itthon a két kisebbel (1 és 2.5 évesek), a nagyobbik most elsős, de ADHD-s, nem egy könnyű gyerek, én pedig nagyon nehéznek találom a mindennapokat velük, pláne hogy nemrég költöztünk, ami állati sok meló. Megterhelő időszak ez nekem, érzelmileg, fizikailag, mindenhogy, könnyen csüggedek, leszek ideges vagy sírom el magam dolgokon. Pedig a férjem is kiveszi a részét az itthoni teendőkből, nem az a tipus, aki szerint a nő gondja a gyerek és a ház.
A férjemnek a munkája miatt néha külföldre kell mennie egy-egy hétre, és mivel így is túlterhelve érzem magam, azt gondolnám, hogy ezeket a heteket utálnom kéne, de ellenkezőleg. Szinte kivirágzom. Lehet, hogy egyedül kell csinálnom mindent, de egyáltalán nem érzem gondnak, sokkal erősebbnek és tettrekészebbnek érzem magam, mint máskor. Nem zavarnak a magányos esték sem, sőt, kifejezetten élvezem őket. Ha itthon van a férjem, sokszor csak lustálkodom a szabad perceimben és a gyerekek lefektetése után, ilyenkor magambazuhanva és kimerülve nyomkodom a telefonomat, lubickolva az önutálatban, amiért nem csinálok semmit, de amikor elutazik a férjem, valahogy sokkal jobban működöm, tevékeny vagyok, és magamat is jobban szeretem. Szeretem azt is, hogy szabadnak érzem magam, nem kell megosztanom senkivel a napom, nem kell figyelnem senki más hangulatára (a gyerekekén kívül természetesen). Hiányzik azért az ölelése, testközelsége, az összebújások, de a mérleg így is pozitív. Fura ez. Más is érzett hasonlót? Azért ha egy hónapra menne el a férjem, azt már nem hiszem, hogy élvezném, hiszen tényleg szeretem őt, de ezek a kis rövid egyhetes utazásai szabályosan feltöltenek. Mi a fene ez? Valami gond van velünk, csak nem veszem észre? Vagy ez teljesen normális?
A férjem mindig mondogatja, hogy utál elutazni, és mennyire hiányzunk neki. Nekem is utálnom kéne ezeket a heteket, nem?
Úristen, szoszerint ezt érzem. Még az a telefon nyomkodós rész is pont ugyanaz. :D
Na akkor megnyugodtam, én is azt hittem, hogy csak én vagyok így. :)
Szerintem van az az élethelyzet, amikor normális. Amikor te vagy otthon, akkor egy kis felszabadulás, egyedüllét. Néha én is élvezem, ha egyedül vagyok :)
Viszont amikor te vagy külföldön vagy bárhol "idegenben", akkor hiányzik a család, az más mint otthon, a megszokott környezetben egyedül maradni. Pl. most külföldön vagyok két hétre, tegnap érkeztem, és már mennék haza a páromhoz, mert egyedül lenni máshol elég sz.r.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!