Bántalmazó lennék?

A minap épp hazaértem valahonnan estefelé. Szinte még be sem léptem az ajtón, a férjem elkezdte mondani, hogy (szerinte) mi minden nincs (jól) elvégezve a ház körül, ezt meg azt legyek szíves másnap megcsinálni. (Gyesen vagyok, semmi dolgom, ugye.) Eleve utálom, ha főnökösködik, meg épp fáradt voltam, izzadt voltam, és felcsattantam, hogy "Hagyjál most ezzel!" Ezen úgy megsértődött, hogy vette a cipőjét, hogy ő elmegy itthonról, ha ennyire rosszul bánok vele. Merthogy ez nem először fordul elő, hogy csúnyán szólok hozzá.

7 éve vagyunk együtt, és az ingerültségemet rendszeresen szavakkal vezetem le. Lobbanékony temperamentum vagyok, nem káromkodom rá, nem gyalázom, nem sértegetem, de dühömben bizony sokszor úgy fogalmazok, ahogy normál lelkiállapotban nem tenném. Próbálok tenni ellene, de ő is tudhatná ennyi év után, hogy a felcsattanásaim után lemegy a gőz és megint többé-kevésbé normális vagyok. Amit ilyenkor mondok, azt magam is megbánom, de őszerinte pont hogy ilyenkor mutatom meg az igazi arcomat.

Szerinte ez bántalmazás.

Szerintetek?