Normális dolog, hogy szorongok, parázok az esküvő miatt? Hogyan lehet ezt megbeszélni?

Hát gratulálok..

Erre a kapcsolatra tényleg az esküvő a "megoldás"... Biztos nagyon boldogok lesztek...

Csak tudnám miért teszik tönkre az emberek az életüket szánt szándékkal.

"Egyrészt azért idegeskedek, mert szerintem tök fölösleges ennyi pénzt elkölteni egyetlen napra. Kis létszámú esküvő volna, mégis majdnem 7 jegyű lenne a végösszeg és per pillanat nincs is meg, párom meg nem bánik jól a pénzzel sajnos, tehát jórészt nekem kéne összespórolnom."

Ha nincs rá pénzetek, és nem is akarsz ennyit költeni egy napra, akkor minek rendeztek milliós esküvőt? Sokkal költséghatékonyabban is ki lehetne hozni, főleg kis létszámú esküvőnél - persze kinek mik az igényei. Ha párod nem bánik jól a pénzzel, mégis hatalmas lagzit szeretne, akkor már ez is egy olyan tényező, amin elgondolkoznék.

"A másik, hogy vannak olyan dolgai a páromnak, amiken szeretném, ha változtatna, de nem nagyon megy (bár azt mondja, hogy igyekszik és egy minimális változást látok is) és szerintem az esküvő után ezek így is maradnának. Kb. mintha ezzel fixálva lenne a jelenlegi állapot."

Nagyon sokan házasodnak úgy, hogy olyan tévképzeteik vannak, hogy "majd megváltozik". Nem. Úgy kell házasodni, hogy ahhoz az emberhez mész hozzá, aki ő jelenleg, minden hibájával együtt, nem pedig ahhoz, aki a fejedben létezik, akit szeretnél, ha lenne. Ezt a hibát rengetegen követik el, borítékolható a válás. Mi értelme ennek? Önbecsapás.

"Harmadik, hogy igen, elvagyunk, de nem érzem magam felhőtlennek. Sok dologban különbözünk és az utóbbi időben a hétköznapok teljesen beszürkültek, nincs pezsgés és megijeszt, hogy ez már így is marad. Nem tudom, másnál ez hogy megy? Létezik egyáltalán olyan, hogy több éves együttélés után még mindig pezseg a kapcsolat?"

Minden változik, semmi sem örök, a pezsgés, és a rózsaszín köd is. A kapcsolatot nektek kell működtetni, nem pedig várni, hogy majd jó lesz magától. A hétköznapok miatt akaratlanul is leülepszik, rajtatok múlik, hogy mennyire tudjátok ezt ellensúlyozni. Közös, minőségi idővel, élményekkel. Ehhez persze kölcsönös szeretet, tisztelet kell, és az, hogy mindkettőtöknek fontos legyen a kapcsolatotok ápolása.

28N

Először azt hittem csak az "arapara", de nálad azt hiszem ez sokkal összetettebb. Tisztázni kéne a kapcsolatotokat mielőtt beleugrotok a házasságba.

Mi vidékre szervezzük az esküvőnket, 200 km-re tőlünk. Már az elején egyértelmű volt, hogy ugyan plusz pénz, de az idegrendszeremnek jót tesz, ha átadom a gyeplőt egy esküvőszervezőnek. Nem kell minden apróságért hazaugranom, ha dönteni kell is ráérünk péntek délután, szombat délelőtt találkozni a szervezőnkkel.

Én nem a kapcsolatomban voltam/vagyok bizonytalan, hanem tényleg az esküvő miatt parázok iszonyatosan. Hogy jól érezzük magunkat... Mindenki jól érezze magát, olyan legyen amilyet szerettünk volna, ne fulladjon össznépi sírásba, minden zökkenőmentesen menjen, stb. Erre viszont durván rá vagyok stresszelve és tudom, hogy az esküvőnk előtt egy-két nappal már konkrétan beteg leszek emiatt.

Az esküvőszervező viszont nagyon jófej, mindig tök jól megnyugtat. Örülök, hogy mellettünk lesz a nagy napon is. :)