Szemét dolog lenne arra kérnem a menyasszonyom, hogy szakítsa meg a barátságot a "barátnőjével" a leánybúcsún történtek miatt?

Azért írtam idézőjelbe, mert szerintem aki így viselkedik az nem nevezhető barátnak. Szombaton tartottuk a legény- és leánybúcsút, a menyasszonyommal már jócskán előtte megbeszéltük, hogy nem akarunk semmilyen vetkőzős személyt meg kínos feladatokat és ezt közöltük az ismerőseinkkel is. A "barátnő" akkor amikor ez meg lett vitatva éppen külföldön volt, de mivel nem tartozott a búcsú szervezők közé ezért gondoltuk nem kell külön értesíteni.

A menyasszonyom láthatóan zaklatottan jött haza és könnyes szemekkel mesélte el, hogy miért. A leánybúcsú végeztével odament hozzá a "barátnő" és kérdőre vonta az egész leánybúcsús társaságot, hogy hol maradnak a chippandale fiúk. A menyasszonyom elmondta, hogy ez így lett megbeszélve, meg ő amúgy is visszataszítónak tartja őket. A "barátnő" ezen úgy felhúzta magát, hogy leordibálta a menyasszonyomat, olyan dolgokat vágott a fejéhez, hogy milyen gyáva meg prűd, meg ő sokkal belevalóbb csajszinak képzelte a menyasszonyom, de most csalódott benne. Sőt ezek után még azt is felvetette a menyasszonyomnak, hogy van egy escort fiú ismerőse akit el tud hívni, legalább azt "pippantsa le" ha már egyszer leánybúcsúja van. A menyasszonyom ezt azonnal visszautasította, amire a "barátnő" azzal válaszolt, hogy akkor ő nem lesz ott egy ilyen "gyenge" nő esküvőjén.

A menyasszonyom azóta nagyon depis, nem tudja felfogni, hogy miért kért ilyet tőle a "barátnője" nem szeretne véget vetni a barátságnak. Én azt tanácsoltam neki, hogy felejtse el a "barátnőt", mert egyrészt olyan dolgot akart lenyomni a torkán (ezt most akár szó szerint is lehet értelmezni) amit egyáltalán nem akart, másrészt tönkre akarja tenni a kapcsolatunkat.