24 éves lány vagyok és megismerkedtem a párommal, ő 50 éves. Szerintetek túl nagy a korkülönbség?

#49, a te férjed anyjána az tudatáig se jutott el milyen ocsmány felelőtlen dolog volt a gyerekvállalás a bácsival.... mellesleg ezért van férjed.

A stílusodat folytatva, te tehát férjez mentél egy mentálisan sérült pacákhoz, csak mert kor alapján összeilletek, és így nem szól meg a falu.

Mégis, milyen apa lesz abból?

Az érzelmek jönnek, nem valami racionális mérlegelés alapján - minden fontos persze, a kor is a testsúly is, a vérnyomás, meg a koleszterin - csak ez egy másféle dolog.

Sajnálom, ha kimaradtál belőle.

51#

Tehát szerinted minden félárva mentálisan sérült, gyereknevelésre alkalmatlan emberi hulladék... Érdekes világnézeted van

Te elmeroggyant! Attól, hogy megviselte, hogy nem volt apja, még nem lett sérült. Még csak nem is pacàk, hanem egy érett, 22 éves felnőtt férfihez mentem akivel szeretjük egymàst. A gyerekvàllalàsunkhoz pedig semmi közöd. Minden esetre jobb apa lenne, mint egy múmia....

Nekem legalàbb van annyi eszem, hogy nem szülnék olyannak, aki màr fél làbbal a sírban van. Plusz attól, hogy nekem ő lett a férjem, az anyja döntését még felelőtlenségnek tartom. Ahogy minden olyan emberét aki öregen gyereket vàllal, aztàn azt màr magasról leszarja, hogy fel tudja e nevelni rendes csalàdban normàlisan vagy a gyerekkoràt szomorúsàgra ítéli. Ez a kor egyszerűen màr nem gyerekvàllalàsra való, és mindketten önzőek.

#52, az előttem szóló jellemezte így a férjét, aki egy ostoba, felelőtlen döntés eredményeként jött világra.

"az én férjem félárvaként nőtt fel, sokat szenvedett az apja hiánya miatt, nagyon megviselte"

Csak egyetértettem vele, hogy az ilyennek gyerekét sajnálni kell - bár az ő gyerekéhez másnak nincs köze, de a kérdező gyerekéről már van határozott véleménye:

"A gyerekvállalás viszont hatalmas felelőtlenség részedről, és kimondhatatlanul önző dolog,"

Ha a férje 22 éves, ő se lehet sokkal eltérő korú, mármint testileg - mentálisan meg mint egy 70-es falusi vénasszony.

Sohasem kezdenék vele, túl öreg hozzám. (62F)

Te egész egyszerűen csak szándékosan nem fogod fel amiket írtam, és kiforgatod, mert ehhez van kedved. Nem egyetértettél velem, hanem vádaskodtál olyasmivel, ami nem igaz, és amiről semmit nem tudhatsz, mert nem ismered a férjemet. Gőzöd nincs róla, hogy kicsoda, csak ilyen "sérült" szövegekkel dobálózol, mikor azt se tudod mit jelent a szó. Ha tudnád, nem használtad volna.

Tudod, ha valakit valami megvisel, az nem jelenti azt, hogy sérült. Ennyire nem lehetsz hülye. Marhára nem ugyanaz a két dolog. Összekevered a dolgokat, de nagyon.

Magát a döntést pedig igen, felelőtlenségnek és önzésnek tartom, ha öreg emberek gyereket vállalnak, vagy az egyik fél túl idős hozzá.

Azt is leírtam, hogy nincs köze a dolognak a mi gyerekvállalásunkhoz. Miért? Mert nekünk egyrészt nincs tervben gyerek, másrészt ha terveznénk is, legalább lenne apja, aki tud vele törődni rendesen, és egyáltalán élne, mert megfelelő korban vállalnánk, azon felül meg nem, mert mindketten felelősségteljesek vagyunk, és tudjuk, hogy pocsék ötlet egy bizonyos kor után. Egyébként pedig, már rég nem 22 éves...

54#

Ha valakit valami megvisel az rögtön lelki nyomorék lesz? Engem például megviselt, hogy anyámat nemrég rosszindulatú daganattal műtötték. Most ettől én egy életre alkalmatlan sérült, beteg ember lettem? Kössem is fel magam emiatt?

"harminchat fokos lázban égek mindig"

Örülök, hogy te is szereted József Attilát.. Tudod, hogy 36 fokos láz valójában nincs, még a 37 is csak hőemelkedés...

Nem idős egy 50 éves mondjuk egy 45 , vagy 40 éves nőhöz, vagy esetleg még 35-öshöz is ok. De te 24 vagy!

10 év múlva a pasid 60, te meg 34.

Igazából a te életed, neked kell döntened..