Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Férfiak, szerettetek valaha annyira nőt, hogy úgy éreztétek, sose csalnátok meg?
Nem a 17 éves kori plátói "örök" fellángolásokra gondolok, hanem azokra, amik komolyabb kapcsolattá alakultak. Csak azért kérdem, mert a TV-ben, a neten, különböző fórumokon azt látom, hogy képesek vagytok igazán szeretni, életre-halálra is talán egyszer. De ugyanakkor ha igazán szerettek is, nektek nem gond közben még 10 másikkal flörtölni. Semmi lelkiismeretfurdalást nem okoz nektek megalázni a barátnőtöket, a háta mögött, mikor egy jó csajról dumáltok vagy éppen kavartok vele, sokan közületek úgy bámulnak meg lányokat, hogy közben mellettük van a nyomorult barátnőjük.
Nekem most nagyon fontos ez a kérdés, mert elment a kedvem az egésztől, pedig komoly párom van, lehet hogy hamarosan elvesz feleségül, meg gyereket akar, de én így nem akarok gyereket, mikor állandóan azt olvasom, hogy a pasik megcsalják a terhes feleségüket!!! Már lassan az a debil, aki nem ezt teszi.
De hát ki se dobhatom a párom, mivel igazán nem látok a fejébe. Mégis vannak fura dolgai, és úgy érzem, a munkahelyén folyamatosan megaláz. Van olyan pasi, aki úgy együtt tud dolgozni 50 huszonéves nővel, hogy közben hű marad a párjához???
Igen, mindegyik párommal így voltam, és így vagyok most a feleségemmel is.
Ettől függetlenül viszont megnézek más nőket is. Hűséget fogadtam, nem vakságot, ahogy a mondás is tartja. A szépérzékemet nem tudom, és nem is akarom kikapcsolni. Nejemtől sem veszem zokon, ha megnéz egy-egy szebb hímet. Nézelődni lehet, még beszélni meg barátilag ismerkedni is. Attól még egymást szeretjük, egymással akarunk lenni, ezért is házasodtunk össze.
Megcsaláshoz semmilyen formában nem folyamodnék, "sajna" van gerincem. Ha végképp menthetetlen a helyzet, akkor max. válás és majd _aztán_ keres mást az ember. Bár szerény véleményem szerint NINCS menthetetlen helyzet, HA 1.) valóban illik egymáshoz az a két ember (igen, már a legelején észnél kell lenni, és jól megfontolni a választást), és 2.) ha mindketten tényleg odateszik magukat, nyitottak a egymásra, kommunikálnak és meg is akarják oldani a felmerülő problémákat. Mi így vagyunk ezzel. Ha ti is, akkor nem hiszem, hogy lenne okod aggodalomra. :)
Ugyanez a helyzet a női környezetre is: én életem jelentős részében (gimitől egyetemen át) lány-/nőtöbbségű környezetben voltam, és kimondottan élveztem (ennek köszönhetően egyben élő bizonyítéka is vagyok annak, hogy igenis VAN fiú-lány barátság). Mai napig sokkal több lány-/nőismerősöm/-barátom van, mint fiú, viszont ettől még semmivel se vagyok hajlandóbb a megcsalásra - ez egész egyszerűen nem tényező, mivel a gondolkodásmódomra nincs hatással.
Ha a férjed is így van ezzel, akkor szintén nincs miért aggódnod. Ismerd meg a gondolkodásmódját, ha eddig még nem tetted meg, és máris megtudod, mire számíthatsz. Plusz azt sem árt tisztázni, hogy mennyire is bízol valójában önmagadban és benne...?
Én ugyan nő vagyok, de ha szeret a párod és te is szereted akkor miért csinálsz saját magadnak problémát?
Azzal foglalkozz ami van, ne azzal ami nincs. Gyereket akar, családot, feleséget..becsüld meg és ne rontsd el ilyennel szerintem.
Mi nők hajlamosak vagyunk beképzelni dolgokat,hogy megaláznak meg nem szeretnek,de ez nem mindig igaz ám. Beszélgess a pároddal azokról a dolgokról, amik bántanak a reakciói sokat segítenek abban, hogy te is tisztán láss szerintem.
Igen vannak oylan férfiak akik nem akarják megcsalni a párjukat.
Ha mások sokszor alaptalan kesergése miatt nem bízol meg a pasidban, az nagy hülyeség lenne!!!
A férfiak nem gondolatolvasók, meg kell mondani nekik kerek-perec hogy téged mi bánt, mert nem jönnek rá maguktól :)
Onnantól kezdve majd odafigyel magára.
Ennyi.
Ha csak magadban duzzogsz, nem fogja tudni mi bajod és hogyan tehetné azt jobbá :)
Biztos bennem van a hiba, mert ha a párom nincs velem, én akkor is úgy viselkedek, mintha mellettem lenne, és ha valaki közeledik, még ha jól esne is a flört, nem flörtölök, mert megalázónak érzem a másikkal szemben. És az a baj, hogy ezt vissza is várom. Mondjuk az tény, hogy ő nem fordulgat meg nők után, én olyan pasit nem tudnék tolerálni. Ha olyan nagyon szép lennék, biztos nem zavarna annyira, de számomra az olyan megalázó lenne, hogy rövidtávon szétmentünk volna.
Engem nem érdekel annyira, ha más is tetszik neki, nekem is tetszett már másik srác, de mindig egyértelművé tettem, hogy nekem párom van és őt szeretem, és úgy érzem, a párom ezt nem adja meg nekem. Igazából szinte soha semmilyen nyilvános helyen nem mutatja ki, hogy szeret. Innen kezdve gondolom, hogy amikor nem vagyok mellette, akkor még kevésbé viselkedik úgy, mintha barátnője lenne.
Asszem nekem nem lenne szabad párkapcsolatban lenni. Én nem vagyok elég laza ehhez az egészhez. Pedig tudom én is, hogy akkor veszítjük el a másikat, ha rabbá tesszük.
Attól félek, hogy egy ilyen depis korszakomban kidobom.
Amúgy ő is tehet róla, hogy ilyeneket képzelek. A munkahelyének egyszer mentem a közelébe, már megkaptam, hogy ide rokonok nem szoktak jönni. Egyetlen munkatársát se ismerem, kizár ebből a közegből teljesen, velük elmegy moziba, velem nem. Igaz hogy állandóan együtt vagyunk, de akkor is nagyon elrontotta, amikor kizárt az életének egy jelentős részéből.:(
megbámulni egy jó nőt, vagy flörtölni vele még nem megcsalás.
te se vagy 100as.
Igen,csak az a gond, hogy nektek pasiknak elég sok minden nem megcsalás még, ami nekem vagy a nők többségének már igenis az, legalábbis megalázó.
Azt is észrevettem, hogy sok férfi nem tart megcsalásnak olyan dolgokat, ami nem kifejezetten csók vagy szex, viszont ha a barátnője csinálja, akkor ki van akadva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!