Ti elmennétek valakinek az esküvőjére, akibe szerelmesek voltatok/vagytok?

A rokonok közötti házassággal kapcsolatban: Nem túl távoli rokonságban esett meg, hogy elsőunokatestvérek házasodtak, méghozzá duplán voltak elsők! (A szüleik egymás testvérei.) (A rokonság nem tudom mennyire volt elragadtatva kezdetekben, de legalább végül hagyták őket boldogulni - mindenkinek így kéne tennie...) Leéltek boldogságban sok esztendőt (nem tudom pontosan mennyit, de legalább 40-et), az egyikük sajnos nem rég ment el. Született egy lányuk is (a féltő tanácsok ellenére), ő sajnos nem is lett teljesen egészséges - nem termékeny, és a csípőjével is sok gond volt. Másodunokatestvérek között már biztosan kisebb a kockázat, de gondolom, hogy még jelentős, hogy nem lesz teljesen egészséges a baba. Ekkor jobb lehet az örökbefogadáson gondolkozni.

Jól tetted, hogy elmondtad az igazságot a vőlegénynek a menyasszonyról. Magadról és az érzéseidről valóban korábban kellett volna, sokkal korábban... Nem szabad hagynod, hogy más mondja meg mit csinálj, akárkicsoda. Persze mérlegelni kell, hogy milyen a tanács, amit ad. De esetedben anyukád régi tanácsa elfogadhatatlan volt. Az ember rokonait nem maga válogatja, viszont a barátait, szerelmét igen.:-) Persze törekedni kell a minél jobb viszonyra a rokonokkal, de néha akadnak összeegyeztethetetlen ellentétek. Ilyenkor, ha nem lehet szót érteni, még ha fáj is, nem szabad erőltetni a kapcsolattartást.

A családomban volt rokonházasság. Tönkretették vele az életüket. Az első lányuk súlyos fogyatékos volt, 30 évig élt kb, de addig pelenkázni kellett minden nap, mosdatni, etetni. A második gyerekük folyton beteges volt, farkastorokkal született, de felnőtt korában talált párt, akivel lett 3 gyerekük, de sajnos a férje nagyon fiatalon meghalt rákban, aztán ő maga is rákos lett és 3 egészen pici gyereket hagyott itt a nagyszülőknek. Nemsokára meghaltak a nagyszülők is,egyedül hagyva a gyerekeket. Örökbe akarta fogadni őket egy házaspár, de a nő néhány hónapra rá meghalt. Az utolsó halálesetet és a 2. lány férjét leszámítva a többiről a rokonházasság tehetett. Annyira nem nagy buli, lehet, hogy nem lenne semmi, de lehet, hogy életed végéig kísértene, hogy a Te hibád, hogy a gyerekeid, de még az unokáid is szenvednek.

A másik részére:

Azt mondják, csak a be nem teljesült szerelem tart örökké.

Úgy néz ki, nincs már időd meggondolni magad, próbáld kívül helyezni magad a dolgokon, kívülről nézni az egészet, most már semmiképpen ne találj ki valamit, ami miatt nem mész el. Ne áruld el a csaj félrekacsintását, mert ott is csak Te veszítenél, Téged utálnának meg, a csajnak még talán meg is bocsátana mindenki. Komolyan. Innen csak vesztes helyzetbe kerülhetsz. Ne legyél hivalkodó, ne próbálj felszedni ott senkit látványosan, csak legyél ott. Nem vagyok sokkal idősebb, de tapasztalatból mondom, hogy az idő sokat fog segíteni, a srác is sokat fog változni, lehet, hogy 1 év és már nem kellene Neked sem a dolog. Addig tartsd a távolságot.

Igen, én elmentem. Baromira fájt, néhány napig még bőgtem ezerrel, de elengedtem...

Segített, hogy láttam, segített továbblépni.

Nem fogom elfelejteni.